Körülbelül 3,8 milliárd embernek nincs internet-hozzáférése – derül ki a Facebook által megbízott Economist Intelligence Unit felméréséből.

A 2018-as kutatás a lakosság 91 százalékát födte le, 86 országból szerezve meg részletes adatokat. Négy szempontot vizsgáltak: elérhetőség, megfizethetőség, relevancia és készenlét. Emellett egy 4267 fős kérdőíves kutatást is végeztek, 85 ország résztvevőinek segítségével, azt vizsgálva, hogy milyen hatással van az internethasználat az életükre.

A kutatásokból kiderült, hogy az előző évhez képest 8,3 százalékkal nőtt a világhálós kapcsolatok száma. Ez elsősorban Afrikában volt érezhető, ahol az alacsony jövedelmű országokban 65,1 százalékos növekedést mértek. Miután pedig több országban is túlságosan kötlséges vagy elérhetetlen a vezetékes hálózat, a 4G-hálózat növekedett jelentősen.

Csökkent a mobilnet ára is. Az alacsony jövedelmű országokban átlagosan 17,3 százalékkal, de Argentínában például 89,2, Salvadorban 76,5 százalékban, Tanzániában 69,2, Etiópiában 60,9 százalékkal.

Románia az élvonalban

A részletesebb elemzés szerint a már említett négy mutató szerint a világelső Svédország, az ezüstérmes Szingapúr, a bronzot pedig az Egyesült Államok vitte el. Őket követik a dánok, a dél-koreaiak, majd a franciák, a britek, a tízes listát pedig Chile és Lengyelország zárja.

Románia is előkelő helyen szerepel, a 23. helyezett Magyarország után nem sokkal: a 26. helyen. Ez azt jelenbti, hogy Ausztrália és Görögország közé kerültünk. Az elérhetőséget tekintve 14. helyen áll, a megfizethetőség területén a 23., a relevancia területén 43. és a készenlét tekintetében 35. helyen van. Ezt tovább is bontják: a minőséget vizsgálva Románia a második helyre került, a vezetékes hálózat sebességét tekintve például csak Szingapúr, Dél-Korea és Japán előzte meg. A relevanciát tovább bontva a helyi tartalmak elérhetősége területén 52. lett. A további részletek itt érhetők el.

Nemi különbségek: a férfiaknak itt is jobb

A nemi egyenlőtlenségek továbbra is fennmaradtak: a felmérésbe bekerülő országokban a férfiak 33,5 százalékkal nagyobb valószínűséggel férnek hozzá az internethez, mint a nők. Ez az alacsony övedelmű országok esetében még problémásabb: 80,2 százalékról beszélhetünk, míg a gazdagabb országokban mindössze 3,7 százalékról.

A jelentés kitér arra is, hogy számos kormány külön odafigyel erre, így például a nemi hátrányok megszüntetését célzó digitális terveket dolgoznak ki, szorgalmazva a nők képzését az információ- és kommunikációtechnológia területén. Ebben a legszorgalmasabb az Egyesült Királyság, Namíbia és Írország, majd őket követi Ausztria, Chile és a Dél-afrikai Köztársaság.

Emberi jog az internet-hozzáférés?

A kérdőíveket kitöltők 67 százaléka szerint az internetes hozzáférés emberi jognak számít. Azt mondták, az internet segített nemcsak abban, hogy magabiztosan kifejezzék magukat, dea többségük szerint arra is jó, hogy függetlenebbé váljanak és gazdaságilag erősebbé.

Kiderült ugyanakkor az is, hogy a biztonsággal és személyes adatokkal kapcsolatos aggodalmak korlátozhatják az internet-használatot: a kérdőívek alapján 62,1 százalék gondolta úgy, hogy az online vásárlás biztonságos.