Marosvásárhelyen két antikváriumban jártunk, ahol a világ- és a magyar irodalom klasszikusaitól a szakkönyvekig, útleírásokig, az albumokon át az életrajzokig mindent megtaláltunk. Azt is kiderítettük, a nyomtatott könyv iránti érdeklődés nem csökkent annyira, hogy máris temetni kellene az írott kultúrát. Arra is fény derült, hogy nem csak a közép-, vagy idős korosztály, de a fiatalok és a legfiatalabbak is szeretnek olvasni.

Kleindl László a Szentgyörgy (ma Forradalom) utcában, Molnár József az Arató utcában működteti antikváriumát. Öt, tíz, tizenöt lejért lehet könyvet vásárolni, illetve egy lejért is azokból a sorozatokból, amelyekben számos világirodalmi klasszikust adtak ki, de olyan nagy példányszámban, hogy valamennyi olvasni szerető erdélyi magyar otthonában megtalálható. Így most, ha valaki örököl egy könyvtárat, nem, vagy alig tud túladni rajta. „A Horizont-sorozat mindenkinek megvan a könyvtárában, már senki sem akarja azokat megvenni” – mondta érdeklődésünkre Kleindl László. Ellenben azok közül a világirodalmi klasszikusok közül nagyon sokat azóta sem adtak ki, így sok fiatal megvásárolja, ha „felfedezi” – véli Molnár József, aki egylejes árban kínálta azokat. Többen rá is csodálkoztak, hogy „ilyen jó könyvek kaphatók, szinte ingyen”. A Maros Mallban rendszeresen szerveznek régiségvásárt, ahová a könyveiket is kiviszik az antikváriusok, így akik nem is tudják, hol találhatnának régebbi olvasmányokat, boldogan cipekednek haza a „talált kincsekkel”.

Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy kik „szabadulnának” könyveiktől, Kleindl László elmondta, három kategóriát ismer: azok, akik nagyszüleiktől, oldalági felmenőiktől örökelték meg a könyvtárukat, és nem tudják mit kezdjenek vele, mielőbb szeretnének túladni rajta. Más a saját könyvtárát számolja fel, mert más lakásba költözik, átrendezi az otthonát, vagy úgy érzi, szabadulni akar a „fölösleges” dolgoktól. Van egy olyan réteg is, aki pénzzé teszi értékeit, mert anyagi gondokkal küzd. És ki az, aki antikvár könyvek iránt érdeklődik? – kérdeztük a Szentgyörgy utcai kereskedőtől. A gyűjtők szeretnék, ha egy-egy sorozat teljes egészében a birtokukba kerülne, vagy életrajzot, képzőművészeti albumot, atlaszt gyűjtenek. A diákok, – középiskolások és egyetemi hallgatók – gyakran benéznek, hiszen az iskolai olvasnivaló, illetve a szakkönyv is megtalálható itt. A technika igaz, hogy változik folyamatosan, de az orvosi alaptudnivalók, a fizika, matematika, biológia nem. Így aztán az orvostanhallgatók, a színművészetisek, a gimnazisták keresik az olcsó könyveket. Természetesen vannak az úgynevzett „randomvásárlók” is, akik csupán azért nyitnak be egy-egy könyvesboltba, antikváriumba, mert szeretnek olvasni és érdeklődnek a könyvek iránt.

Vidéki könyvtáraknak, iskoláknak adományoz könyveket az Arató utcában működő antikvárium, olyan olvasnivalót, amelyek hasznosak az iskolások számára is, amelyeket szívesen olvasnak. Ha több duplum is összegyűlt más antikváriumokkal cserél – magyarázta Molnár József, aki elmondta, hagyatékokat vásárol, megegyezés alapján, ha úgy látja, hogy vannak értékes darabok is az eladásra kínált gyűjteményben. „Éppen a múlt héten vettem egy 800 kötetes könyvtárat, amiből hozzávetőlegesen 200-at tudok értékesíteni” – magyarázta az antikvárius, aki arra a kérdésünkre, hogy mit csinál azokkal a könyvekkel, amelyeket nem tud eladni, azt válaszolta, egy lejért kínálja eladásra. Vannak olyan klasszikusok, amelyeket ma is keresnek, mint például a Virágot Algernonnak, vagy az Elfújta a szél, a Bovaryné, a Bűn és bűnhődés című regényeket.  A gyűjtőkkel Molnár József is kapcsolatot tart fenn, hiszen, ahogy mondja, volt egy úriember, aki a Tanulókönyvtár, az Előre- és a Téka-sorozatot gyűjtötte élete végéig. Mások útleírásokat, történelmi témájú könyveket, életrajzokat gyűjtenek, illetve ritka könyveket, mint például az Erdélyi Szépmíves Céh sorozatát, vagy számozott példányokat, híres írók által dedikáltakat, ex librisszel ellátottakat, vagy régi magyar, 1711 előtt kiadott könyveket.

Molnár József véletlenül lett antikvárius, meséli a Maszolnak. Mint könyvszerető és könyvgyűjtő egyszer megvásárolt egy hagyatékot, mintegy ezer könyvet száz lejért, abból kiválogatta azt, ami őt érdekelte, a többit pedig egy polcra rakta és árulni kezdte. Februárban tervezi, hogy könyvaukciót szervez ritka könyvekből.

Meg lehet élni antikvár könyvek forgalmazásából? „Meggazdagodni nem, de szerényen élni, igen” – válaszolta Molnár. „Csak az antikváriumból nehezen, de könyvkiadással és új könyvek árusításával is foglalkozom” – mondta Kleindl. Abban mindketten egyetértettek, hogy szeretni kell ezt a foglalkozást, szenvedéllyel kell csinálni, másképp nem érdemes.