Amíg a gazdik mulatnak, addig a kutyus retteg a zajoktól. Hogyan óvjuk kisállatainkat a petárda és tűzijáték robajától? Mivel előzzük meg és mit tegyünk, ha már megtörtént a baj és eltűnt a kedvencünk? Dósa Gerő állatorvos, kutyapszichológus válaszai és tanácsai.

Minden állat kerüli az ismeretlennel való találkozást, a különböző zajokat, szagokat, felületeket. Az érzékenység egy túlélési ösztön, hiszen ha a ló nem futna el, amikor dübörög felé a vonat, elpusztulna. A kutyák, ahogy bármelyik állat, szeretik tudni, mi történik körülöttük, minek mi az eredete és milyen körülménytől mit várhatnak el. Az erős zajok a kutyákat védelmi állásba hozzák, amíg meg nem tudják a zaj eredetét.

A zajérzékenység nem minden kutyát érint. Vannak olyan ebek, amelyek genetikailag zajérzékenyek, idegrendszerük labilis. Azok az állatok, amelyek elfogadják a zajokat, megfelelő idegrendszerrel rendelkeznek és személyiségfejlődésük során a megfelelő stimulusok, hatások érték. A szolgálati kutyák munkájuk során általában különféle zajoknak vannak kitéve (lövés, robbanás, repülőgépmotor), mégis együtt tudnak élni vele. Más esetekben a zajok szorongást okozhatnak, ennek kialakulásában a genetikai hajlandóságon túl a nem megfelelő nevelés, valamint a gazdi-kutya páros közötti nem megfelelő bizalom játszhat komoly szerepet. Összegezve, a kutyák azért félnek a zajoktól, mert ismeretlen veszélylehetőséget jelentenek számukra – foglalja össze az állatorvos.

Legyünk elővigyázatosak szilveszterkor

Nagyon neheztelek a szilveszteri puffogtatásért. Ez nemcsak az állatokat zavarja, sok ember nehezen viseli az értelmetlen lármát – folytatja Dósa Gerő állatorvos. A kutyák ilyenkor nagyon sok külső tényezőnek vannak kitéve: a füst, kén, foszfor és a lövöldözés, petárdázás, tűzijáték menekülő reakciót vált ki belőlük. A legjobb védekezés ebben az esetben a megelőzés. Ha nem tudunk mellettük lenni, zárjuk biztonságos helyre házi kedvenceinket. Lehetőleg olyan helyre, ahol nincs ablak, mert a pánik miatt akár az ablakon keresztül is megszökhetnek. Biztosítsunk nekik egy kuckót, ahova elbújhatnak. Ha az állataink hozzá vannak szokva a hangos zenéhez vagy tévéhez, egy készüléket hagyhatunk nekik bekapcsolva. Ez valamennyit elfed a kinti lármából.

Gyógyszert is adhatunk kutyánknak, ezek oldják a szorongást vagy annyira kiütik, hogy teljesen közömbös lesz a világra. Figyelem, ezek a gyógyszerek nagyon pontos adagolást igényelnek, ellenkező esetben a kutyánk szorongóbb vagy agresszív lehet. Mindig forduljunk olyan állatorvoshoz, akinek van tapasztalata az ilyen gyógyszerek alkalmazásában. A praxisomban én gyakran folyamodok ilyen készítmények használatához, mert minden szorongás erős lelki sebeket hagyhat a kutyákban – tanácsolja az állatorvos.

Mit tegyünk, ha kedvencünk megszökött?

Ha megtörtént a baj és kedvencünk megszökött, az első teendő a közösségi oldalakon megosztani kutyánk eltünését, így gyorsan sok emberhez eljut a híre. Fontos az állat jellemzőinek pontos leírása, valamint egy friss képre, két-három elérhetőségre is szükség van. Feltétlenül értesítsük az állatorvost is, mert ha beírja az eltünést a rendszerbe, az rögtön megjelenik egy másik kollégának, aki esetleg leolvassa a microchipet. A közeli kutyasétáltatók kiplakátolása is hasznos, hiszen egy kutyatulajdonos hamarabb felfigyel egy kutyára, mint egy átlagember.

A zajokhoz való szoktatást kölyökkorban kell kezdeni, aprólékosan a legalacsonyabb intenzitásútól az erőteljes zajokig. Játékosan szoktassuk a kutyát, hogy pozitív élményként élje meg. A következetesség, rendszeres és figyelmes jutalmazás mindig eléri az eredményét. Ez egy olyan energiabefektetés, ami nagy hasznukra válhat – tanácsolja a szakértő.

Fotó: pets4homes.co.uk