Először mérték fel a világ botanikus kertjeit egy nagyszabású tanulmányban, mely megállapította, hogy ezek a gyűjtemények jelentik "a legjobb reményt" a világ veszélyeztetett növényeinek megmentésére.

A világ botanikus kertjeiben az ismert növények egyharmadát megtalálhatják a látogatók, ezek a kertek segítenek megvédeni a veszélyeztetett növényfajok 40 százalékát. A tudósok szerint a világon élő növényfajok egyötöde áll a kihalás szélén, a botanikus kertek kulcsfontosságúak a ritka növények fennmaradásának biztosításában.

A botanikus kertek első tudományos felmérése során a kutatók több mint százezer növényfajt regisztráltak. "Első alkalommal készítettünk globális értékelést a botanikus kertekben nevelt, gondozott és megőrzött növényállományról, tehát először láthatjuk, hogy mink van, és ami még fontosabb, hogy mi hiányzik a keretekből" - idézte a BBC News cikke Paul Smitht, a botanikus kertek nemzetközi nonprofit szervezetének főtitkárát.

Kiderült, hogy mindenek előtt a trópusi növényvilág képviselteti magát csekély egyedszámmal a botanikus kertekben, és az egyszerűbb növényfajok, mint a mohák is kisebb számban jelennek meg az olyan egzotikus virágoknál, mint az orchideák és liliomfélék.

A világszerte működő több mint ezer botanikus kertbe évente mintegy 500 millióan látogatnak el. Miközben népszerű látványosságot kínálnak, fontos szerepet játszanak az oktatásban, a kutatásban és a megőrzésben is - hangsúlyozta a Nature Plants folyóiratban megjelent tanulmány. A tudósok azonban rámutattak, hogy a legtöbb botanikus kert az északi féltekén található, ahol nehéz megfelelő körülményeket teremteni a trópusi növényeknek. Ezeket legjobb lenne élőhelyük országainak botanikus kertjeiben gyűjteni, ám a déli féltekén éppen ezekben az országokban kevés az ilyen intézmény.

A világ növénygyűjteményeinek mindössze 10 százaléka foglalkozik a veszélyeztetett fajok megőrzésével, a botanikus kertek tehát többet is tehetnének a világ legsérülékenyebb fajainak fennmaradásáért - hívta fel rá a figyelmet a tanulmány. "Ha nem őrizzük meg növényvilágunk sokszínűségét, az emberiség nehezen küzd majd meg az élelem, az üzemanyag-biztonság, a környezeti károk és a klímaváltozás okozta globális kihívásokkal" - fogalmazott Samuel Brockington, a Cambridge-i Egyetem botanikus kertjének kurátora, a tanulmány társszerzője.