1966. szeptember 8-án sugározták a Star Trek első sorozatának első részét. A The Original Series (Űrszekerek) óta ötven év telt el, összesen hat sorozat, tucatnyi film, számítógépes játékok hada született. Azt jártuk körbe, milyen magyar vonatkozásai vannak a sci-fi egyik legismertebb univerzumának, és mit üzenhetnek az űrhajók lakói a kisebbségben élők számára.

A Star Trek öt évtizedes – és 2017 januárjában egy újabb sorozattal folytatódó – életében több alkalommal is megjelennek magyarok. A Kapcsolatfelvétel című filmben például megismerhetjük a USS Budapest űrhajót, amely társaival együtt 2373-ban a borg invázióval szemben védi meg a Földet.

A gasztronómia terén is elismerést kapnak a magyarok. Janeway kapitány a Voyager fedélezén csirkepaprikással várja vacsorára egy kollégáját, Sisko kapitány pedig a DS9-en készít paprikást, aminek a helyes kiejtésébe bonyolódnak bele.

A Star Trek persze többről szól, és a magyar – vagy bármilyen – kisebbség számára plusz üzenetet képes megfogalmazni. Az első, magyarul Űrszekerekként ismert sorozat már az űrhajó legénységének összetételével sokkolt, természetesen szándékkal: a hidegháború kellős közepén az amerikai mellett japán, afrikai és orosz intézte a USS Enterprise ügyeit, és még egy fél-vulkáni is főszerephez jutott.

Harc az emberi jogokért

Ezt a későbbiekben tovább fejlesztették. Az élethez való jog kérdése fontos szerepet kapott a sorozatban. Az 1987-ben debütáló Star Trek: Az új nemzedék egyik legismertebb karaktere egyenesen android volt, aki hosszas küzdelmek árán fogadtatta el magát mint a biológiai lényekkel egyenlő személyt.

Hasonlón ment keresztül a Voyager orvosa, aki még csak fizikai valóságában sem létezett. Az egyébként nagyképű, izgága, mogorva, de alapvetően szerethető Doktornak sokáig neve sem volt, és mint hologram, nehezére esett megértetnie az emberekkel, hogy egy számítógépes program is valós személy, hiszen folyamatosan változik, és tudatában van annak, ami körülötte történik.

A te kultúrád és az enyém

Az embernek született, de a borgok által elrabolt és asszimilált, azaz technológiailag is átalakított Seven of Nine, miután megmentik és a Voyager hajón vissza akarják integrálni az emberi társadalomba, rengeteg nehézséggel találkozik. Ahogy Data és a Doktor esetében, úgy nála is megjelennek azok a kulturális különbségek, amelyek konfliktusokat okoznak, de amelyeket meg tudnak oldani.

A kulturális különbségek egyik legbeszédesebb epizódja Az új nemzedékben lelhető fel: a fiatal Wesley Crusher egy idegen civilizáció látogatása közben apró hibát vét, labdázás közben az üvegházba esve néhány növényt tesz tönkre. Az idegenek helyi törvénykezése minden apróságot halálbüntetéssel torol meg, amit természetesen nem akar elfogadni az Enterprise legénysége. Kemény viták zajlanak erről, végül a kapitány úgy dönt, hogy szembeszáll az aránytalan törvénykezéssel, és saját humán értékeik alapján megmenti embertársát.

Ez persze alapvetően megsérti az Elsődleges Irányelvet, amely értelmében nem szólhatnak bele idegen civilizációk belső fejlődésébe, ez a kérdés pedig számos alkalommal megjelenik a Star Trek ötven éves történetében.

Mit mondanak trekkiek?

Star Trek-rajongókkal elbeszélgetve arról érdeklődtünk, mit gondolnak a sorozat kisebbségekhez való viszonyról, mit tanulhatnak akár a magyarok mindebből? András szerint a Star Trek és a kisebbségek esete felettébb érdekes kérdés, főleg, ha az Elsődleges Irányelvet nézzük.

„Van egy érdekes rész a sorozatban, amelyben egy bolygó lakói gyógyíthatatlan betegségtől szenvednek, ám kiderül, hogy csak számukra megoldhatatlan a kérdés, ugyanis technológiailag nem eléggé fejlettek hozzá. A föderáció az Elsődleges Irányelv miatt visszautasítja a technológia kiszolgáltatását, arra hivatkozva, hogy az beavatkozás lenne az adott civilizáció természetes fejlődésébe. Az érintettek legnagyobb csalódására az sem hatja meg őket, hogy effektív halálra ítélnek ezzel egy egész bolygót, vagy ha nem is épp ennyire drasztikus a helyzet, még legalább jópár generációt az adott bolygón. A történelem során ez gyakran előfordult, már az ókorban is, ha nem feltétlenül technológiai, de más szempontból. A jól ismert méloszi dialógus kiváló példa lehet rá” – írja válaszában.

Misi elmondja, toleráns gondolkodásmódja nagyrészt annak köszönhető, hogy tíz éves kora óta Star Trek rajongó. Főleg az Űrszekerek és Az új nemzedék erősítette meg benne, hogy mindenkit úgy kell elfogadni, ahogy van. „Több toleranciára tanított a Star Trek, mint a környezetem” – fogalmaz.

Arra a felvetésünkre, hogy a Star Trek a maga nevében akár előítéletesnek is tekinthető, hiszen különböző idegeneket saját kultúráik jellegzetességei mentén ítélnek meg, rácáfol:  „általában éppen az az üzenet, hogy valakit ugyan megítélnek a származása szerint, de aztán kiderül, hogy teljesen más, mint amilyennek gondolták. Vannak tulajdonságok amiket mi is rákenhetünk különböző származású emberekre, a sorozatban például jelen vannak orosz es amerikai es kínai jellegzetességek, de emiatt nem szabad leírni senkit, sőt, ez teszi színessé az emberiséget.”

Címlapi illusztrációnk forrása: theviewscreen.com