Lemondani kütyükről – ki mit hagyna maga mögött?
Technológia , elsősorban a ma népszerű kütyük nélkül valószínűleg elveszettnek érezzük magunkat. Azt kérdeztük meg fiataloktól, miről mondanának le, illetve hogyan érintené ez őket?
Bár a hátrányokat bőven lehet sorolni a gép előtt görnyedés miatti hátfájástól a technológiába kódolt ideológiáig, a készülékek termelésének ökológiai és a nyersanyagot kitermelők, a futószalag mellett dolgozók helyzetén át, az tény: a testünk meghosszabbításaként funkcionáló eszközök manapság elengedhetetlen részei az életünknek. Vagy mégsem?
„Van az az eszköz, amit le tudnék tenni, akár örökre is” – mondja Kincső (Csíkszereda). „Ilyen például a tablet, amit persze nem nehéz mellőzni, de egy okostelefont is beválthatnék butára, csakhogy akkor szükségem volna egy mp3-lejátszóra. Szóval csakis kompromisszumokra vagyok képes” – teszi hozzá.
A sepsiszentgyörgyi Ernő szerint van az a helyzet, amikor búcsút mondhatnánk az eszközeinknek, de szerencsére erre nem sok esély van – „hacsak nem jönnek a zombik”. Úgy véli, ahogy rászoktunk arra, hogy ébredés után két perccel már a Facebook-idővonalat pörgetjük, úgy le is tudnánk szokni róla. Nem szívesen adna fel bármit is, inkább csak egy-két hétre: „annak még örvendenek is. Egy hét internet nélkül felszabadító érzés volna, csaponghatnának a gondolataim és nem a szembe jövő képek és szövegek irányítanák”.
Eszter (Kolozsvár) úgy gondolja, a kérdés nem is az, hogy milyen eszközről mondanánk le, hanem inkább, hogy milyen szolgáltatásokról: „én például nem tudok meglenni számítógép nélkül, mert nem tudnék dolgozni nélküle. Viszont megvolnék egyebek nélkül, amiket naponta használok, de csak az időm töltik. Ilyenek a kvízjátékok, az üres percek a Tumblr-n, a Facebookon”, mondja.
Arra a kérdésre, hogy a chatprogramokat kibekkelhetőnek tartja-e, azt feleli, inkább nem: „mondhatjuk persze, hogy kibírjuk Facebook Messenger nélkül, meg jobb a szabadban sétálni, de ezek csak közhelyek. A valóság az, hogy sok emberrel nem tudunk találkozni, vagy nem beszélgetnénk, ha ezek a lehetőségeink nem volnának meg. Az pedig kinek jó?”