A NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája az elmúlt években behatóan tanulmányozta a Bennu aszteroidát. Rájöttek, hogy az égitest olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer négy és fél milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön, és talán máshol is. A kisbolygó azonban a veszélyes űrobjektumok közé tartozik.

A NASA szakemberei szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida 2135. szeptember 25-én összeütközik a Földdel. Ha ez megtörténne, hatalmas katasztrófával érne fel; a Bennu ugyanis több mint fél kilométer átmérőjű, becsapódása során ezerkétszáz megatonnányi energia szabadulna fel – azaz huszonnégyszer nagyobbat robbanna, mint a valaha készített legnagyobb erejű nukleáris fegyver, a Cár bomba. A pontos jövő egyelőre előreláthatatlan, de az már bizonyos, hogy elhaladásakor a Bennu nagyjából ötször közelebb lesz a Földhöz, mint a Hold.

Érthető, hogy a különböző nemzetek tudósai gőzerővel dolgoznak a világméretű katasztrófa elhárításán: az amerikai űrügynökség például a HAMMER-projekt keretében speciális, erre a célra fejlesztett űreszközöket lőne az aszteroidába, hogy módosítsa annak pályáját. Hasonló módszeren dolgozik Kína is, ami a Hosszú Menetelés-5 néven ismert rakétájával mentené meg a világot. Hogy miként, arról az Icarus című szakfolyóiratban jelentettek meg egy részletesebb tanulmányt.

Az úgynevezett kinetikus impaktor lényege, hogy a veszélyes kisbolygóba lőtt test impulzusánál fogva arrébb löki az aszteroidát, így az nem találja el a Földet, hanem biztonságos távolságban elhalad mellette. A kínai megoldás az Összeszerelt Kinetikus Impaktor (angolul Assembled Kinetic Impactor, rövidítve AKI) nevet viseli. Ez abban különbözik az amerikai megoldástól, hogy az aszteroidába lőtt űreszköz nem válna le az azt szállító hordozórakétáról, hanem vele együtt csapódna az égitestbe.

Ez költségesebb terv, viszont a plusztömeggel nagyobb mértékben lehetne módosítani a veszélyes kisbolygó pályáját; számítások szerint, ha az objektum érkezése előtt tíz évvel 23 AKI-t indítanának a Bennuhoz, akkor azok egyszerre becsapódva 8900 kilométerrel térítenék el az aszteroidát. Ez hatékonyabb az amerikai HAMMER-nél, ami ugyanezt a hatást 34-53 szonda felküldésével érné el.

Az ESA és a NASA együttműködéséből született DART-küldetés (Double Asteroid Redirection Test) lesz az első olyan kinetikus impaktor, amit élesben tesztelnek. A célpont a jelenleg tizenegymillió kilométerre lévő Didymos kettős aszteroida, ami várhatóan 2022 októberében fogja megközelíteni a Földet. Érkezését követően a DART alig ötszáz kilogrammos űrhajója irányítottan karambolozni fog a kisbolygópáros egyik tagjával. Ha minden jól alakul, a művelet során az aszteroida letér pályájáról, és messzebbre sodródik bolygónktól.