banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Magyar kutatók vizsgálták, terjedhet-e élelmiszereken a koronavírus

Az élelmiszer-eredetű fertőzések 20 százalékát vírusok okozzák. A WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szakfolyóiratának megjelent számában arról értekeztek a magyar kutatók, hogy az élelmiszereken keresztül terjedhet-e a koronavírus, írja a femina.hu portál.

A világjárvány kezdeti időszakában nem volt bizonyos, hogy a SARS-CoV-2, azaz Severe Acute Respiratory Syndrome-Coronavirus-2 terjedése élelmiszerek közvetítésével végbemegy-e. Az összes meghatározó élelmiszer-biztonsági és járványügyi európai és világszervezet azt állítja, hogy a SARS-CoV-2 nem terjed élelmiszerek útján.

Azt már sokan tudják, hogy a vírus néhány órától akár három napig terjedő időn keresztül stabil aeroszolokban és bizonyos felületeken életben marad. Ugyanakkor igen sokrétűek a COVID-19-világjárványnak az élelmiszerekre, a táplálkozásra, az egészségre, a környezetre és az egész élelmiszer-hálózatra gyakorolt következményei.

Az élelmiszerekkel terjedő vírusok számos emberi fertőző betegségért felelősek, legfőképpen a gasztroenteritiszért és a hepatitiszért, ám a vírusok által okozott élelmiszer-eredetű fertőzések arányát csak becsülni lehet, az összes eset körülbelül 20 százaléka. Az élelmiszer-eredetű vírusok közül némelyek hosszabb ideig is életben maradnak a környezetben, és kevésbé érzékenyek az élelmiszerek tartósításában általánosan alkalmazott belső és külső paraméterekre, mint a hűtés, fagyasztás.

Terjed-e élelmiszerek útján?

Jelenleg nincs bizonyíték a kutatók kezében arra nézve, hogy az élelmiszerek a vírus forrásaként vagy terjedési útjaként szolgálnának. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Amerikai Járványügyi Hivatal, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal, az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériuma és az Egészségügyi Világszervezet egybehangzóan állítja, hogy a világ minden táján keringő új koronavírus, azaz a SARS-CoV-2 egyetlen jelentett esete sem köthető szennyezett élelmiszerhez.

A hasonló koronavírusok, mint például a SARS-CoV és a MERS-CoV járványainak tapasztalatai is azt mutatják, hogy az élelmiszerekkel történő terjedés egyik esetben sem jellemző. A szakemberek egyelőre nem rendelkeznek bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi koronavírus ilyen tekintetben különböző lenne a már említett vírusoktól.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy bár az élő állatok kórokozók forrásai lehetnek, az élelmiszerek potenciálisan fertőződhetnek szennyezett eszközökkel, felületekkel vagy környezettel történő érintkezés útján. A megfelelő tisztítás és a keresztszennyeződés megelőzése járványhelyzet idején éppen ezért elkerülhetetlen.

Mi a helyzet a csomagolással?

Jelenleg nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy élelmiszerek, takarmányok, illetve az élelmiszerek csomagolása kapcsolatban lenne a COVID-19-et okozó koronavírus terjedésével, habár tény, hogy kevés tudományos információ áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 mennyi ideig marad életben nyitott ételek felületén.

Egy 2020 márciusában közzétett előzetes tanulmányban az olvasható, hogy aeroszolokban és bizonyos felületeken a vírus néhány órától akár három napig terjedő időtartamon keresztül életképes lehet. Leghosszabb ideig műanyagokon marad életben, ez 72 óra, amit követ a rozsdamentes acél 48 órával, majd a rézfelület 4 órával. Élelmiszer-csomagolás esetén a terjedés kockázata alacsony, kartonon például 24 óra elteltével nem találtak életképes vírust.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?