A Digitális Székelyföldet építő, több mint 50 informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter idén is megszervezi Erdély és egyben a Kárpát-medence egyik legjelentősebb szakmai fórumát, a Digitális Székelyföld Konferenciát. A vándorrendezvény hetedik kiadását szeptember 26–29-e között Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székhelyén szervezik. Az elmúlt évekhez hasonlóan a rendezvény célja feltárni és aktívabban kiaknázni a digitális technológia adta lehetőségeket, és ezt a tudást Székelyföld fejlesztésére fordítani, ugyanakkor szeretnék ösztönözni a szakmai kommunikációt is az erdélyi vállalkozók és szakemberek között, mondta el a Maszolnak adott interjúban Bihari Béla, a szervező IT Plusz Klaszter elnöke.  

Hetedik alkalommal szervezi az IT Plusz Klaszter a Digitális Székelyföld konferenciát, amely egyre nagyobbá bővül. Indításkor azt mondtátok, hogy ezzel a rendezvénnyel szeretnétek felhelyezni a székelyföldi informatikai ágazatot a világtérképre. Mennyire sikerült elérni ezt a célt?

Sikerült elérni, hiszen Háromszék és Hargita megyék fejlesztési stratégiájában a térség egyik húzóágazataként szerepel az informatikai ágazat. Maros megyében, Szovátán volt az egyik legmeghatározóbb rendezvényünk, illetve sok más informatikai térkép is születik. Például jelenleg a legtöbb országnak készül a mesterséges intelligencia stratégiája, Magyarországon készül a mesterséges intelligencia térkép is, amely arra hivatott, hogy feltárja a jelenleg, mesterséges intelligenciát kutató intézményeket és cégeket. Mi is ehhez a trendhez szeretnénk csatlakozni rögtön, nem megvárva, hogy évek teljenek el. Szeretnénk ha beazonosítanánk és bemutatnánk milyen mesterséges intelligencia kezdeményezések vannak, illetve milyen múltja van Erdélyben a mesterséges intelligencia kutatásoknak.

Már a Digitális Székelyföld kezdeményezés elején arra hívtátok fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban nagyot kell dobbantani, nem kullogni kell a világban történő fejlesztések után, hanem ki kell hagyni lépéseket és előre kell szaladni. Ha most a világ a mesterséges intelligenciával foglalkozik, akkor itt Székelyföldön is ezzel kell foglalkozni?

Helyesen fogalmaztad meg a feladatot, hiszen amíg mi arra törekszünk, hogy big data fejlesztőket képezzünk, addig Japánban már létezik big data múzeum. Ilyen léptékű a fejlődés, a digitalizáció egyre inkább meghatározza a magán és üzleti életünket. Nekünk székelyföldi informatikusoknak, de mindenkinek, aki ebben érintett, abban kell gondolkodnia, hogyan tudja ezeket a trendeket beépíteni a tevékenységébe és vállalkozásába, ezzel is növelni a versenyképességét.

A Digitális Székelyföld konferencia a látható része az IT Plusz Klaszter tevékenységének. Év közben mivel foglalkoztok, milyen fejlesztések, szakmai és üzleti együttműködések valósulnak meg?

Amikor elindultunk, az volt a cél, hogy ismerjük meg egymást, alakítsunk ki üzleti kapcsolatokat és vegyünk részt közösen nagy projektekben. Mára ez nagyon jól működik, van egy közös kommunikációs csatorna, ahol nap mint nap osztunk meg egymással üzleti lehetőségeket, pályázatokat. Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez az együttműködés kiváló, hogy vannak olyan projektek, amelyben 4-5 cég összefogott és sikerült közösen olyan ajánlatot adni, amely rávert a nagyobb versenytársakra. Másik aktuális példa, hogy most szándékszunk háromszékiekkel, székelyudvarhelyiekkel és kolozsváriakkal egy nagy projektet letenni.     

A Digitális Székelyföld gondolat kezd már körvonalazódni és megvalósulni?

Az előbb említettem, hogy a székelyföldi informatikai vállalkozók körében miként valósul meg a Digitális Székelyföld gondolata, viszont az önkormányzatok képviselői is mindig jelen vannak a konferencián, mert belátják, hogy a digitalizáció, az e-ügyintézés bevezetése olyan lépés, amit meg kell tenniük a bürokrácia leküzdésében. Az oktatás területén is vannak együttműködések, ezt bizonyítja, hogy az idei konferenciát bevittük a marosvásárhelyi felsőoktatás fellegvárába, a Sapientia Tudományegyetem székhelyére. Kutatók, oktatók, átképzési programok szerepelnek a Digitális Székelyföld konferencia kínálatában. Ugyanakkor a kezdő vállalkozásoknak is igyekszünk lendületet adni. Az elmúlt években több StartUp támogatási program valósult meg, ezek által rengeteg új vállalkozás indult be. Szeretnénk most megnézni, kik mernek kilépni a porondra, találkozni vállalkozókkal, lehetséges partnerekkel vagy befektetőkkel. Jelenleg Erdélyben nincs jobb lehetőség bemutatni egy StartUp vállalkozást, mint a Digitális Székelyföld konferencia.

Említetted, hogy az idei konferencia fő témája a mesterséges intelligencia. Ez miként kap helyet a különböző előadások tematikájában? Ígértetek egy mesterséges intelligencia élő demonstrációt, ez miként zajlik majd?

Ami a beharangozott mesterséges intelligencia élő bemutatót illeti, ne kérdezd, hogy miben áll, mert még én sem tudom. Szertics Gergely a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció részéről lesz jelen, és ígértek nekünk egy élő demonstrációt, kíváncsian várom én is.     

Visszakérdezek: mi a mesterséges intelligencia? Ha egy laikus embert megkérdezel, ma még nem pontosan tudja, hogy mit jelent. Először legtöbben valószínű akkor találkoznak ezzel a fogalommal, amikor új mobiltelefont vásárolnak és szerepel a készülék leírásában, hogy mesterséges intelligenciát támogató processzor van benne, vagy a fényképek tematikáját valamilyen mesterséges intelligenciával ismerik fel. Ez egy olyan népszerű topik, amit egyelőre inkább csak Power Point bemutatókon mernek a szélesebb közönség elé tárni, természetesen van ennek szakmai megalapozottsága is. Célunk a konferencia témájával, hogy érthető módon beszéljünk a mesterséges intelligenciáról, és bárki, aki részt vesz, tudjon egy átfogó képet alkotni, hogy milyen stádiumban vannak ezek a fejlesztések, hogyan alkalmazható egyes üzletágakban, mik a lehetőségek és mik a veszélyei a mesterséges intelligenciának.

Mérföldkőhöz érkeztünk az emberiség történelmében, hiszen ez az a pont, amikor az ember alkotott valamit, amit már egy gép fejleszt tovább. Ez viszont számos kérdést is felvet az emberiség jövőjéről, sokakban felmerül a kérdés, hogy ez most jó vagy nem jó nekünk. Lényege, hogy van egy felépített gépi tudás, amely nagy méretű adatmennyiségből tanul és képes emberi döntéseket támogatni, felülbírálni vagy önállóan hozni döntést. Úgy érzem, még rendkívül gyerekcipőben jár a mesterséges intelligencia valós alkalmazhatósága, viszont a nagyvállalatok ezt a lufit már meglovagolják. Vannak viszont nagy fejlesztési projektek, léteznek nagy összegű Európai Uniós kutatási pályázatok is mesterséges intelligencia témakörében. Úgy érzem, most kezdődik el egy újabb technológiai robbanás, mint amilyen a mobiltelefon, a vezeték nélküli kommunikáció, a wifi stb. volt.  

A Digitális Székelyföld konferencián minden témakörbe próbáljuk becsatolni a mesterséges intelligencia témáját: miként lesz ez hatással az illető iparágra, marketing eszközökre, az előadók bemutatnak mesterséges intelligencia alapú kutatási projekteket. Ezen kívül téma lesz a digitalizáció a családban is, ahol megvitatjuk a privát életünkben használatos eszközök hatását a gyerekekre és lesznek tech-to-tech előadások, ahol szakemberek szakembereknek beszélnek. Az esemény fénypontja pedig Barabási Albert László kutató előadása, hiszen kitől mástól tudhatnánk meg hitelesebben, hogy mi is a mesterséges intelligencia. Emellett bemutatjuk a „Két székely” című izgalmas beszélgetést a high-tech világot képviselő Barabási Albert László és a low-tech világot képviselő Kolumbán Gábor között, amely a YouTube-on elérhető.        

A Digitális Székelyföld konferencia kínálatát hallgatva meggyőződésem, hogy a rendezvény nem kizárólag a szakmának szól, hanem mindenkinek, akit érdekel és érint a világunkban egyre inkább jelen lévő digitalizáció. 

Valóban, a Digitális Székelyföld nemcsak informatikusokról és informatikusoknak szól, hanem mindenkinek, aki olvasott már e-mailt telefonról, küldött üzenetet Facebookon, keresett vagy adott már el Google-on, és szintet szeretne lépni a digitális világ eszközeivel a saját szakterületén.