Gyerekként talán figyelmeztettek szüleink a rágógumi-buborékok fújása közepette, nehogy lenyeljük a rágót, mert összeragad a hasunk. Hogy mi igaz ebből, a Femina utánajárt. Annyi bizonyos: már az aztékok és a maják is rágcsálták a kaucsukfa gumis nedvét vagy a pisztáciacserje gyantáját, ha ennek lenyelése életveszélyes lett volna, hamarabb kipusztulnak az ősi civilizációk. 

A rágózásnak megvannak a maga előnyei és veszélyei egyaránt. Jó megoldást jelent a szájhigiénia fenntartására (amíg nem tudunk fogat mosni), segít a dohányzásról való leszokásban valamint a fogyókúrában is. Ha azonban a folyamatos rágózást követően nem eszünk, gyomorégés alakulhat ki a gyomorsav nagy mennyisége miatt.

A rágógumi közel 80 százaléka emészthető összetevőkből áll. Fő hozzávalója egy szintetikus anyag, mely összetételében megegyezik az autógumik gyártásához használt anyaggal, ezenkivül tartalmaz cukrot, édesítőt, színezékeket. Ha lenyeljük a rágógumit, az nem marad örökre a szervezetünkben, ahogy a többi salakanyag, úgy ez is természetes úton távozik. A megmaradó, nem emészthető rész, nagyon kis mennyiség, de ha felhalmozódik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. 

Ha mi vagy akár gyermekünk lenyelte a rágót, ne rohanjunk rögtön a sürgősségire. Egyetlen rágó nem jelent veszélyt, ám ha ez rendszeresen előfordul, a lenyelt rágó egy röggé állhat össze ami elzárhatja a bélcsatornát. Ebben az esetben műtéti úton kell eltávolítani. 

Lényegében tehát nem kell megijedni a rágógumi lenyelésétől, ám nem árt figyelmeztetni a gyerekeket.