Megmentenék a székelykapukat, lépniük kell a polgármestereknek

Kovászna megyei települések bejáratainál álló székelykapuk román hatósági ellenőrzését kérte egy ismeretlen személy a bukaresti székhelyű állami építési felügyelőségnek küldött beadványában. A feljelentés kapcsán megkerestük több érintett település polgármesterét. Mint mondták, kénytelen szakcéghez fordulni és utólag lefolytatni az eljárást, ami kapunként 25 ezer lejbe kerülhet.

A székelység az önálló falurészek határán már a régebbi időkben is emelt közösségi kapukat, de a mai értelemben vett díszkapukat, diadalíveket a második bécsi döntést követően, a bevonuló magyar honvédek üdvözlésére kezdték felállítani. Emiatt később a román hatalom igyekezett eltüntetni őket, a kommunizmus idején még a magánporták elé épített kapuk tulajdonosait is perbe fogták, az út menti kapukat lebontatták. A korábbi tiltás miatt a rendszerváltás után még jobban elterjedtek egész Székelyföldön. Kézdiszéken – és általában Háromszéken – bő másfél évtizeddel korábban kezdtek neki az önkormányzatok a kapuk felállításának.

Marti István, Dálnok polgármestere a Maszolnak kifejtette: egy kaput kell engedélyeztetniük, azt egyébként 2015-ben állították úgy, hogy a helyrajzok megvoltak róla. „Mivel a kapu eltávolítása fel sem merült, így szakosodott céghez fordulunk, hogy az engedélyeztetési folyamaton utólag túllegyünk. Egyáltalán nem örülünk, mert azt a 25 ezer lejt – amennyibe nagyjából kerül az engedélyeztetés – más célra is fordíthattuk volna” – mondta Dózsa György szülőfalujának a polgármestere.

A kézdiszárazpataki kaput 2009-ben, azaz 17 éve állították | A szerző archív felvételei

Csernátonban mindegyik falurészen, illetve a községhez tartozó két település bejáratánál is található székely motívumos díszkapu. A beadvány írója külön kitért a Csernáton községben, a 4-es jelzésű községi úton álló kapura, mely szerinte közvetlenül az úttestre épült, így környékén az egyik tartóoszlopot kerülgetve kell közlekedni. Mágori István polgármester megkeresésünkre elmondta, négy településrészen – Alsócsernátonban, Felsőcsernátonban, Ikafalván és Kézdialbisnál – található kapukra kell beszerezni a szükséges dokumentációt. Mint fogalmazott, az engedélyezési eljárás jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatra, de a jogszabályi előírásokat kénytelenek teljesíteni. „Nincs mit tegyünk, elindítjuk az engedélyeztetési folyamatot” – mondta érdeklődésünkre.

Gelence bejáratát díszíti a legrégebb, immár 22 éves székelykapu. „Engedélyeztetjük a kaput, nincs mit tenni. Sokallom az összeget, arról nem is beszélve, hogy erre a célra nincs a költségvetésben fedezetünk, mert előre nem látott kiadásról van szó. Hogy érzékeltessem az abszurditást: egy ilyen építmény engedélyeztetését nagyjából 25 ezer lejre becsülik, míg egy lakóház esetében a hasonló engedélyek megszerzése nagyjából 7-9 ezer lejt emészt fel” – hívta fel a figyelmet a helyzet fonákságára az elöljáró.

Kézdiszentlélek sem kivétel: Balogh Tibor polgármester elmondása szerint két kapu – a Kiskászon és Szárazpatak településrészek bejáratánál álló építmények – miatt kell elindítaniuk az engedélyeztetési folyamatot. Hangsúlyozta, hogy a szükséges lépések megtételére azért van szükség, hogy elkerüljék a pénzbírság kiszabását.

Jénáki Csongor, Lemhény polgármestere elmondta, hogy a község egyetlen nagyméretű székely kapuja már mintegy húsz éve áll a helyén. Meglepődve tapasztalta azonban, hogy a felszólítás összesen négy kapura vonatkozik. Mint később kiderült, a dokumentumban nemcsak a hagyományos kaput vették számításba, hanem a település nevét viselő, kisebb, faragott bejárati elemeket is. Az elöljáró szerint nincs más választásuk, mint utólag rendezni az engedélyeztetést, mert ennek elmulasztása bírságot vonna maga után.

Ez a gelencei kapu 2010-től díszíti a falu bejáratát, mivel elődje – amelyet 2003. június 27-én elsőként állítottak Felső-Háromszéken - egy nagy viharban súlyosan megrongálódott.

Szentkatolna község vezetője, Tusa Levente szintén az utólagos törvényesítés mellett döntött. A község két kaput érintő felszólítást kapott. Kiemelte, a költségvetésük rendkívül szűkös. A polgármester szerint ez az újabb költség komoly megterhelést jelent az önkormányzat számára.

Mint arról beszámoltunk, az e-mailben elküldött beadvány írója számos olyan Kovászna megyei település bejáratainál felállított székelykaput ajánl a hatóság figyelmébe, amelyek megyei vagy községi utak fölé épületek. Ilyenek a Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon település határában álló faragott kapuk.

A beadvány írója kéri, hogy az állami hatóság azonosítsa az építési és egyéb hatósági engedéllyel nem rendelkező székelykapukat, és bírságolja meg az érintett önkormányzatokat, rendelje el az építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását.

A beadvány szerzője Barabás Lászlóként írta alá levelét, melyben lakcímként a sepsiszentgyörgyi Stadion utca 3. számot jelölte meg. Ez azonban a megyei sürgősségi kórház címe, és András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint nem szerepel a nyilvántartásukban ilyen nevű alkalmazott.

A román építési felügyelőség Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Mild Zoltán főfelügyelő a beadványt továbbította a Kovászna megyei önkormányzatnak, valamint Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kézdiszentlélek, Nagyborosnyó, Uzon, Zágon, Nagybacon és Csernáton önkormányzatának. Kéri a címzetteket, hogy azonosítsák az építményeket és továbbítsák az ezekre kiadott építési engedély másolatát, vagy ismertessék, hogy milyen intézkedéseket tettek a törvényesség érdekében.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?