Megmentenék a székelykapukat, lépniük kell a polgármestereknek
Kovászna megyei települések bejáratainál álló székelykapuk román hatósági ellenőrzését kérte egy ismeretlen személy a bukaresti székhelyű állami építési felügyelőségnek küldött beadványában. A feljelentés kapcsán megkerestük több érintett település polgármesterét. Mint mondták, kénytelen szakcéghez fordulni és utólag lefolytatni az eljárást, ami kapunként 25 ezer lejbe kerülhet.
A székelység az önálló falurészek határán már a régebbi időkben is emelt közösségi kapukat, de a mai értelemben vett díszkapukat, diadalíveket a második bécsi döntést követően, a bevonuló magyar honvédek üdvözlésére kezdték felállítani. Emiatt később a román hatalom igyekezett eltüntetni őket, a kommunizmus idején még a magánporták elé épített kapuk tulajdonosait is perbe fogták, az út menti kapukat lebontatták. A korábbi tiltás miatt a rendszerváltás után még jobban elterjedtek egész Székelyföldön. Kézdiszéken – és általában Háromszéken – bő másfél évtizeddel korábban kezdtek neki az önkormányzatok a kapuk felállításának.
Marti István, Dálnok polgármestere a Maszolnak kifejtette: egy kaput kell engedélyeztetniük, azt egyébként 2015-ben állították úgy, hogy a helyrajzok megvoltak róla. „Mivel a kapu eltávolítása fel sem merült, így szakosodott céghez fordulunk, hogy az engedélyeztetési folyamaton utólag túllegyünk. Egyáltalán nem örülünk, mert azt a 25 ezer lejt – amennyibe nagyjából kerül az engedélyeztetés – más célra is fordíthattuk volna” – mondta Dózsa György szülőfalujának a polgármestere.

Csernátonban mindegyik falurészen, illetve a községhez tartozó két település bejáratánál is található székely motívumos díszkapu. A beadvány írója külön kitért a Csernáton községben, a 4-es jelzésű községi úton álló kapura, mely szerinte közvetlenül az úttestre épült, így környékén az egyik tartóoszlopot kerülgetve kell közlekedni. Mágori István polgármester megkeresésünkre elmondta, négy településrészen – Alsócsernátonban, Felsőcsernátonban, Ikafalván és Kézdialbisnál – található kapukra kell beszerezni a szükséges dokumentációt. Mint fogalmazott, az engedélyezési eljárás jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatra, de a jogszabályi előírásokat kénytelenek teljesíteni. „Nincs mit tegyünk, elindítjuk az engedélyeztetési folyamatot” – mondta érdeklődésünkre.
Gelence bejáratát díszíti a legrégebb, immár 22 éves székelykapu. „Engedélyeztetjük a kaput, nincs mit tenni. Sokallom az összeget, arról nem is beszélve, hogy erre a célra nincs a költségvetésben fedezetünk, mert előre nem látott kiadásról van szó. Hogy érzékeltessem az abszurditást: egy ilyen építmény engedélyeztetését nagyjából 25 ezer lejre becsülik, míg egy lakóház esetében a hasonló engedélyek megszerzése nagyjából 7-9 ezer lejt emészt fel” – hívta fel a figyelmet a helyzet fonákságára az elöljáró.
Kézdiszentlélek sem kivétel: Balogh Tibor polgármester elmondása szerint két kapu – a Kiskászon és Szárazpatak településrészek bejáratánál álló építmények – miatt kell elindítaniuk az engedélyeztetési folyamatot. Hangsúlyozta, hogy a szükséges lépések megtételére azért van szükség, hogy elkerüljék a pénzbírság kiszabását.
Jénáki Csongor, Lemhény polgármestere elmondta, hogy a község egyetlen nagyméretű székely kapuja már mintegy húsz éve áll a helyén. Meglepődve tapasztalta azonban, hogy a felszólítás összesen négy kapura vonatkozik. Mint később kiderült, a dokumentumban nemcsak a hagyományos kaput vették számításba, hanem a település nevét viselő, kisebb, faragott bejárati elemeket is. Az elöljáró szerint nincs más választásuk, mint utólag rendezni az engedélyeztetést, mert ennek elmulasztása bírságot vonna maga után.

Szentkatolna község vezetője, Tusa Levente szintén az utólagos törvényesítés mellett döntött. A község két kaput érintő felszólítást kapott. Kiemelte, a költségvetésük rendkívül szűkös. A polgármester szerint ez az újabb költség komoly megterhelést jelent az önkormányzat számára.
Mint arról beszámoltunk, az e-mailben elküldött beadvány írója számos olyan Kovászna megyei település bejáratainál felállított székelykaput ajánl a hatóság figyelmébe, amelyek megyei vagy községi utak fölé épületek. Ilyenek a Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon település határában álló faragott kapuk.
A beadvány írója kéri, hogy az állami hatóság azonosítsa az építési és egyéb hatósági engedéllyel nem rendelkező székelykapukat, és bírságolja meg az érintett önkormányzatokat, rendelje el az építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását.
A beadvány szerzője Barabás Lászlóként írta alá levelét, melyben lakcímként a sepsiszentgyörgyi Stadion utca 3. számot jelölte meg. Ez azonban a megyei sürgősségi kórház címe, és András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint nem szerepel a nyilvántartásukban ilyen nevű alkalmazott.
A román építési felügyelőség Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Mild Zoltán főfelügyelő a beadványt továbbította a Kovászna megyei önkormányzatnak, valamint Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kézdiszentlélek, Nagyborosnyó, Uzon, Zágon, Nagybacon és Csernáton önkormányzatának. Kéri a címzetteket, hogy azonosítsák az építményeket és továbbítsák az ezekre kiadott építési engedély másolatát, vagy ismertessék, hogy milyen intézkedéseket tettek a törvényesség érdekében.
CSAK SAJÁT