Nem szólt senkinek a kivitelező, hogy elbontja a vízhozamlassító küszöböt a Korond-patakon. Ezentúl a vészhelyzeti bizottság jóváhagyását kell kérnie a munkatelepet érintő intézkedések végrehajtása előtt.

Egyebek mellett erről beszélt pénteken Nicolae Șoltuz, a Salrom fejlesztési igazgatója Parajdon, amikor Petres Sándor, Hargita megye prefektusának és Luci Ervin, az országos vízügyi hatóság aligaztagójának társaságában tartott sajtótájékoztatót  a katasztrófahelyzet fejleményeiről.

Elmondta: párhuzamosan dolgoznak azon, hogy a Korond-patak vizének elvezetésére szolgáló csöveket elhelyezzék, ugyanakkor kontroll alatt tartsák a víz sótartalmát is. Nyomatékosította, hogy az első lépés a víz elterelése, az megoldja majd a só beoldódását is. Mikor száraz lesz a terület visszatérhetnek az eredeti projektben tervezett medermunkálatokhoz is, a vízhatlanításhoz és a betonozáshoz. Mivel a bánya jelenleg tele van vízzel és van egy nagy mélyedés, a sós víz folyamatosan a felszínre mosódik. A szakemberek számításba vették, hogy a katasztrófavédelem a Korond-patak egyik részéről átszivattyúzzon vizet a másik szakaszba, de ennek kivitelezhetőségéről még nem született végleges döntés.

Kiemelte, a munkálatokat végző cég nem értesítette előzetesen a bányatársaságot arról, hogy a vízhozamlassító küszöböt elbontja. Hogy hasonló, válságot okozó eset ne történjen meg ismét, a továbbiakban a kivitelezőnek a területi vészhelyzeti bizottsággal kell jóváhagyhatnia a munkatelepet érintő intézkedéseit.

Șoltuz beszélt arról is, hogy az európai szakemberek terepszemléjüket követően két javaslatot fogalmaztak meg. Jelenleg a részletes jelentésen dolgoznak, de elővetítették, hogy a bányában lévő víz ellenőrzött kivezetése után visszatöltéssel helyre lehet állítani a régi bányát, viszont ez egy hosszadalmas és rendkívül költséges eljárás, ráadásul bármit is csináljanak, víz továbbra is fog beszivárogni. A szakemberek emiatt is tartják a második javaslatukat megvalósíthatóbbnak. Az szerint két új tárnát nyitnának. Egy kitermelési és egy turisztikai bányát, két külön bejárattal. Emellett persze a régi bányarész helyreállításán is dolgozhatnának, de nem kellene 400-500 napon át naponta körülbelül 200 teherautónak elhaladnia a térségben, hogy a feltöltéshez szükséges, nagyon drága, összesen több mint 1,8 millió tonnányi ballasztot a helyszínre szállítsa – magyarázta a fejlesztési igazgató. Hozzátette, azt még nem tudni, hogy hol alakítanák ki az új bányákat, de az legtöbb másfél év alatt elkészülhetne.

Kapcsolódó

Parajdi katasztrófa: Nem építik vissza a vízhozamlassító küszöböt (VIDEÓ)

Petres Sándor Hargita megyei prefektuskijelentette, három fő oka van annak, hogy a Korond patakba nagyobb mennyiségű sós víz került.

parajdi katasztrófa Parajd Parajd sóbánya Hargita megye

Csökkent a víz sókoncentrációja

Luci Ervin, az országos vízügyi hatóság aligazgatója elmondta: folyamatosan megfigyelés alatt tartják a Korond-patakot, ahol ismét csökkenést mutat a sókoncentráció. Folytatják ugyanakkor a hígítását, és már Magyarországot is értesítették, hogy előfordulhat, hogy a sós áramlat őket is érinteni fogja.

A halpusztulás kapcsán közölte: becsléseik szerint mintegy 50 kilogrammnyi halpopuláció pusztult el eddig, de nyitva tartják a tározókat, hogy továbbra is hígítással oldják a magas sókoncentrációt az érintett folyókban.

Kapcsolódó

Raed Arafat a parajdi katasztrófáról: megszervezik az ivóvíz szállítását az érintett településekre

Ro-Alert üzenetben figyelmeztetik Dicsőszentmárton,Vámosgálfalva, Szászbogács lakóit, hogy ne fogyasszanak vezetékből felfogott vizet, és a folyóvizekből kiszedett, elpusztult halakat, mondta csütörtökön Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője.

vízellátás ivóvíz parajdi katasztrófa Parajd sóbánya

Maradnak a biztonsági intézkedések

A parajdi sóbányánál újabb beszakadások okoznak fejfájást, hiszen ezáltal további sósvíz áramlik ki, de csökkenti viszont a súlyos következményekkel járó nagyon gyors beomlásveszély kockázatát. Ezzel együtt Petres Sándor leszögezte: a korábban hozott biztonsági intézkedések, így az evakuálás is érvényben marad.

Közölte: folyamatosan tartják a kapcsolatot a Maros megyei illetékesekkel, a prefektust és az Aquaserv vízszolgáltató igazgatóját pedig bevették a hargitai katasztrófavédelmi bizottságba is a hatékonyabb együttműködés érdekében. A Maszol kérdésére elmondta, hogy az ivóvízellátást az országos katasztrófavédelmi hivatal biztosítja. Szükség esetén háztartási vizet is szállítani fognak az érintettek számára. Egyes településeken első látásra kivitelezhetőnek tűnik, hogy mélységi fúrásokkal oldják meg az ellátást, máshol erre nincs lehetőség, de olyan külföldi cégekkel is felvették a kapcsolatot, amelyek sótalanítási technológiákat forgalmaznak. Minden lehetőséget számításba vesznek.

Beszélt arról is, hogy a Salrom mellett egy másik, kereskedelmi vállalkozás is működött a bányában. Alkalmazottaik sorsa bizonytalanabb, a versenyhivatal vizsgálja, hogy részesülhetnek-e ők is azokban a szociális támogatásokban, amelyekről a kormány korábban határozott. Amennyiben nem lehetséges, külön intézkedést hoznak, mert mint Petres kijelentette: „ezeket az embereket sem hagyjuk magukra”.