Nagymintás kutatást végeztek a Kárpát-medencei magyar fiatalok körében 2020-ban, ami során azt is vizsgálták, hogy miként hatott a koronavírus-járvány időszaka a fiatal nemzedékre. Az eredmények szerint a fiatalok jövőképe nagyrészt pozitív, de általában anyagi gondokkal küszködnek, és nagyrészük nem él párkapcsolatban. A 2020-as adatokból úgy tűnik, a járvány inkább negatív hatással volt az életükre, az online töltött idő mennyisége megnőtt, az anyagi gondok erősödtek, de ugyanakkor felértékelődött a családdal, barátokkal töltött idő.  

Székely Levente szociológus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi adjunktusa tartott előadást kedd délután az MCC kolozsvári képzési központjában. A kutató szerint a tudományos diskurzusokban egyre több szó esik az új nemzedék azon jellegzetességeiről, amelyeket a koronavírus-járványnak köszönhet, és egyre több olyan értelmezéssel találkozunk, amelyek szerint a pandémia hatással volt a fiatal generációra. 

A szociológus elmondta, a 2020-as külhoni ifjúságkutatás csakúgy, mint a négy évvel korábbi adatfelvételük a magyarországi nagymintás kutatás részeként készült el. A kutatás megrendelője az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Kft., a kutatás készítője a Társadalomkutató Kft., az adatfelvétel pedig 2020 szeptembere és decembere között zajlott. A kutatás keretében összesen 4000, 15–29 éves magyar fiatalt kérdeztek meg Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Vajdaságban, reprezentatív minta alapján. A külhoni magyar fiatalok családalapítási, gyermekvállalási terveit és attitűdjeit, oktatási és munkaerő-piaci pozícióját, életmódjukat, médiafogyasztási szokásaikat, kockázati magatartásaikat vizsgálták, de helyet kapott a társadalmi közérzet, a vallásosság és a nemzeti identitás kérdésköre is.

A magyar fiatalok általában két gyermekkel terveznek

A kutatás elsőként a fiatalok családi állapotára kérdezett rá. Mint kiderült, a 15–29 év közötti magyar fiatalok alapvetően egyedülállók, 2000-ben az egyedülállók száma 69 százalék volt, míg 2020-ban már 73 százalékra nőtt. Az is kiderült, hogy folyamatosan csökken a házasoknak az aránya: míg 2000-ben 22 százalékuk volt házas, 2020-ra ez 11 százalékra csökkent le. A szakértő szerint nincs lényegi különbség a romániai és a magyarországi magyarok között a családi állapot tekintetében.

„Párkapcsolata az erdélyi fiatalok 38 százalékának van, a magyar fiatalok a Kárpát-medencében pedig úgy gondolják, hogy a házasság alapvetően jó dolog, házasságban szeretnének élni, ugyanakkor szeretnének gyermekeket, átlagban két gyermekkel terveznek. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy megjelent egy olyan csoport, amelyik nem tervez gyermekkel” – magyarázta.

A kutatás szerint Erdélyben többen tanulnak, mint dolgoznak, míg Magyarországon ez fordítva van. Az erdélyiek pedig úgy tűnik, inkább szeretnének még tanulni a jövőben, 60 százalékuk mondja azt, hogy továbbtanulna, míg Magyarországon ez az arány csak 27 százalék.

A fiatalok ugyanakkor optimisták a tekintetben, hogy fognak-e olyan munkát találni, amit szeretnek, legtöbben azt mondják, hogy meg fogják találni „vágyott munkájukat”. A kutatásból pedig az is kitűnik, hogy a fiatalok a szabadidejük legnagyobb részét a családdal és barátokkal töltik, nem pedig online, a kutatók szerint ez az idő pedig az utóbbi években értékelődött fel, ez pedig a koronavírus-járványnak is köszönhető. A járványnak azonban voltak negatív hatásai is, a kultúrafogyasztás lecsökkent az utóbbi időben, a felmérés szerint a fiatalok egyre kevesebbet látogatják a kávéházakat, színházat, operát. Ez azonban nem csak a járványnak tudható be, bár az is rásegített, hanem Székely Levente szerint régóta kirajzolódni látszik, hogy egyre jobban csökken a fiatalok száma ezekben a terekben.

Az erdélyi fiatalok 44 százaléka juthatna droghoz, ha akarna

A kutatás a közösségi drogfogyasztást is vizsgálta, az eredmények szerint pedig az erdélyi fiatalok 44 százalékának van olyan ismerőse, aki fogyasztott már valamilyen kábítószert, ugyanekkora arány pedig, ha akarna, hozzá tudna jutni illegális szerhez. Az alkoholfogyasztást is vizsgálták a kutatásban, ebből úgy tűnik, a fiatalok havonta egyszer vagy többször isznak legtöbben, a dohányzás tekintetében pedig az figyelhető meg, hogy más a dohányzás jelenléte a külhoni régiókban, mint Magyarországon, mindenhol a Kárpát-medencében magasabb a napi dohányzók aránya, mint az anyaországban.

A politika is helyet kapott a felmérésben, az eredmények pedig azt mutatják, hogy tartósan alacsony a politika iránti érdeklődés a fiatalok körében, az erdélyi adat a legkisebb a Kárpát-medencében, de nem lóg ki a trendből. „Zömmel demokrata attitűdöt hordoznak magukban a fiatalok, nem elégedettek a demokrácia működésével sem az erdélyiek, sem a magyarországiak, de az erdélyiek inkább elmennének szavazni, majdnem 70 százalék jelölte be, hogy részt venne a szavazáson, ennek 40 százaléka pedig biztosan elmenne szavazni” – részletezte a kutató. Hozzátette, mindig vita folyik a fiatalok szavazási szokásairól, de a statisztika inkább azt mutatja, hogy nem aktívak a politika terén, inkább a szülők véleménye befolyásolja őket, és nagyrészt egyetértenek a szülők politikai nézeteivel.

A felmérés ugyanakkor a fiatalok legfontosabb problémáira is rákérdezett, az eredményekből az látszik, hogy 2020-ban az anyagi nehézség után a legfontosabb probléma a céltalanság, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, és a baráti kapcsolatok hiánya volt, utóbbi nem öltött ekkora mértéket sohasem, ami a kutatók szerint a járvány hatása is. Ehhez kapcsolódik pedig a fiatalok elköltözési szándéka is, a 2020-as adatok szerint az erdélyi magyar fiatalok 22 százaléka költözne el az országból, tehát minden ötödik fiatal gondolkozik azon, hogy elmenjen Romániából.

A fiatalok leginkább egy következő világjárványtól félnek

A kutatás utolsó részében a koronavírus előidézett hatásait, az ön-és jövőképüket vizsgálták a fiataloknak. Mint kiderült, az egészségükkel, kinézetükkel, edzettségükkel legtöbben elégedettek, a lelki egészség tekintetében pedig közel kétharmaduk úgy nyilatkozott: vidámnak, jókedvűnek érzi magát a nap során.

Hogy milyen hatása volt a koronavírusnak? A kutatás szerint az online töltött idő mennyisége megnőtt, a sportolási- és táplálkozási szokások pedig megváltoztak, mint ahogy az anyagi körülmények is. A világjárványnak voltak pozitív és negatív hatásai is, negatívan inkább a táplálkozásra, párkapcsolatokra, közösségi szerepre, munkára, anyagi körülményekre hatott - a legtöbb tekintetben a fiatalok életére negatív hatással volt –, ám voltak pozitív következmények is, például a családhoz, Istenhez, valláshoz való kötődés erősebb lett, és felértékelődött az az idő, amit közéleti problémák megbeszélésével tölt a család.

A kutatás szerint a fiatalok leginkább egy következő világjárványtól, a rossz kormányzástól, valamint a klímaváltozástól félnek, és ebben a kérdésben hasonló véleményen vannak a magyarországiak és erdélyiek is. Ennek ellenére a jövővel kapcsolatban zömmel pozitívan gondolkodnak.