Világszerte tízből hat fiatal nem rendelkezik majd 2030-ban a munkaerőpiacon elvárt készségekkel, mutat rá a PwC könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalat és az UNICEF – Egy generáció korlátok nélkül (Generation Unlimited) kezdeményezésének jelentésében. Csibi Magor munkaerőpiaci szakértő a Maszol megkeresésére kifejtette, a munkaerőpiac hatalmas átalakuláson megy át, már most látszik, hogy a Z generáció tagjai nehezen illeszkednek be, különbözőek az elvárásaik, ám ez az alkalmazók problémája, a vállalatokra nehezedik nagyobb nyomás, hogy változtassanak.

A jelentés szerint világszerte tízből hat 15 és 24 év közötti fiatal – 830 millió ember – hét év múlva már nem rendelkezik olyan készségekkel, melyek szükségesek lesznek a munkaerőpiacon. Ennek oka a kormányok, a vállalkozói és civil szféra együttműködésén alapuló oktatási és képzési stratégia hiánya, valamint az, hogy sok esetben nem létezik vagy hiányos az internet-hozzáférés. A szakértői jelentésben szereplő becslések szerint a zöld gazdaságra való átállás 2030-ig 8,4 millió munkahelyet teremt a fiatalok számára.

Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022 harmadik negyedévében a fiatalok (15-24 évesek) körében a munkanélküliségi ráta elérte a 23,9 százalékot, szemben az 5,4 százalékos általános mutatóval. Ugyanakkor a Munkaügyi Világszervezet (ILO) adatai szerint világszerte 2005 óta a legmagasabb szinten áll azon fiatalok száma, akiknek nincs munkájuk, nem rendelkeznek tanulmányokkal, képzéssel.

Nem a választ kell tudni, hanem hogy hol kell megkeresni

A jelenlegi oktatás nem a munkavégzésre készíti fel a fiatalokat, mutatott rá Csibi Magor, a Trend Consult üzleti tanácsadó cég vállalati és vezetési kultúráért felelős vezetője. Az tesz egyre inkább alkalmatlanná a munkavállalásra, hogy az oktatási intézményekben azt tanítják, minden problémára van egy konkrét megoldás, majd a munkavégzés során döbbenünk rá, hogy sok esetben ez nem így működik. Valóban vannak olyan kihívások, melyekre alkalmas lehet egy megtanult válasz, de a legtöbbször a probléma választás elé állít: el kell dönteni, hogy melyik változat jó, vagy kevésbé jó, taglalta Csibi Magor.

Meglátása szerint kevésbé fontos, hogy mit tanulunk, az iskola sokkal inkább arra kellene felkészítsen, hogy megtaláljuk a lehető legjobb választ. A szakértő felidézte, az egyetemen tapasztalta meg, hogy nem azért járt be, hogy a válaszokat tanulja meg, hanem hogy azokat miként találja meg. „Ha beírunk valamit a keresőbe, soha nem az első kiadott válasz a releváns. Szükség van természetesen egy alap tudáscsomagra, de még inkább arra, hogyan dokumentálunk” – mondta a szakértő. Az iskola jelenleg nem készít fel arra, ami utána következik, a mentalitásnak kell megváltoznia, hogy ezen túllépjünk.

A munkaerőpiac átalakul, de ez a vállalatok problémája

A munkaerőpiac hatalmas átalakuláson megy át, a fiatalok nem is fogadják már el a jelenlegi állapotában, taglalta Csibi Magor. Hozzátette, ez éppen arról szól, hogy hiába nézünk most rá a piacra, és próbáljuk megmondani a fiataloknak, mit tegyenek, hogy beilleszkedjenek, amikor valószínű a piac nem marad fenn ebben az állapotban. Az ifjú nemzedék tagjai rengeteg munkahelyre nem tudnak beilleszkedni, de ez nem az ő problémájuk, a vállalatok kell ezt megoldják.

A fiatal munkavállalók részéről olyan kérdés-felvetések jelennek meg, melyekről évtizedeken keresztül nem beszéltünk, például: „mi értelme van annak, amit éppen csinálunk?” Cégeken, vállalatokon belül megjelennek a viták, az alkalmazottak elvárják, hogy elmagyarázzák nekik, mért kell valamit megtenni, miért úgy, ahogy valaki megmondja, és nem úgy, ahogy számukra logikusnak tűnik. Ezek a kérdésfelvetések fejlődéshez vezetnek, szögezte le a szakértő.

A változás kényszere nem a fiatalokról, hanem a munkaerőpiacról szól, ha a piac túl akar élni, kénytelen lesz alkalmazkodni, természetesen a folyamat végén kialakul egy középút. Csibi Magor kifejtette, már most körvonalazódik, hogy nagyon sok cég képtelen alkalmazkodni ahhoz, hogy a munkavállaló profilja változik, teljesen más, mint tíz–húsz évvel ezelőtt, ezek a vállalatok viszont egyre nehezebben találnak munkaerőt. „Ha nincs akivel dolgozni, egy idő után a vállalat nem tud működni, így a nyomás sokkal nagyobb az alkalmazón, mint a munkavállalón” – részletezte a szakértő.

A fiatalok esetében nem ugyanolyan a munkavállalás kényszere mint az idősebb nemzedéknél, már azért is, mert sok esetben éppen a szüleik által felhalmozott vagyon nyújt nekik viszonylagos biztonságot, nem érzik annak a kényszerét, hogy ugyanúgy hajtsanak, mint a szüleik.

Felértékelődik a magánszféra szerepvállalása az oktatásban

Sok múlik azon, hogy a magánszféra mennyire lesz képes beavatkozni az oktatásba, mutatott rá Csibi Magor. Kifejtette, nem lehet arra hivatkozni, hogy az oktatás az állam feladata, oldja meg, és a magánszféra csak várja a kompetens munkaerőt. Ez így nem fog működni, a vállalkozói réteg szerepvállalása felértékelődik, kénytelen lesz nyomást gyakorolni az állami intézményekre, s ennek folyományaként az oktatás is átalakulhat.

Már most tetten érhető sok cégnél, hogy a munkatársaik közül kevesen végeznek olyan munkát, amire korábban megszerezték a képesítést. Gyakori, hogy valaki elvégez egy egyetemet, majd egy teljesen más területen vállal munkát. A jövőben az értékelődik fel, hogy mennyire leszünk képesek tanulni, amikor az oktatás már nem formális, mennyire maradunk kíváncsiak, képesek a változásra. A jövőben ezek a jellemzők lesznek az ütőkártyák a munkaerőpiacon, szögezte le Csibi Magor.