A szövetségen belüli érdekellentétek miatt egyáltalán nem biztos, hogy a NATO híres 5. cikkelyének alkalmazása zökkenőmentes lenne - mondta a Maszolnak nyilatkozó szakértő egy Romániát érintő esetleges támadással kapcsolatban. Szenkovics Dezsó szerint a védelmi miniszter, de az államfő is hibázott, amikor még a helyszíni vizsgálatok lefolytatása előtt magabiztosan kijelentették, semmiféle drón nem zuhant le Románia területére.  

Szombaton találtak legutóbb dróndarabokat találtak a román haditengerészet katonái a Duna-deltánál. A védelmi minisztérium közlése szerint a részek az orosz hadsereg által használt drónokból származhatnak, de végleges és hivatalos közlés még mindg nincs az ügyben.  

Mint arról beszámoltunk, pénteken Kijev határozottabb fellépést sürgetett Romániától a drónügy kapcsán. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó közölte: Románia kijelenthetné, hogy határai védelmében kész lelőni rakétákat vagy drónokat egy bizonyos hatótávolságon belül. A Maszol erdélyi portál által idézett kijevi tisztségviselő Ukrajna összes szomszédjának azt ajánlotta, lőjjék le a légterüket megsértő drónokat. Románia és Ukrajna között nézeteltérés alakult ki az elmúlt napokban, miután a bukaresti hatóságok Kijev állításai ellenére cáfolták, hogy az ország légterét orosz rakéták lépték át, és kezdetben a drón lezuhanását is tagadták. A román védelmi minisztérium végül elismerte: a Duna romániai oldalán dróndarabokat találtak, amelyek az ukrajnai kikötőkben lévő gabonaraktárak elleni orosz támadásokból származhattak.

Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja a Maszol érdeklődésünkre azt mondta: a  védelmi miniszter, de az államfő is hibázott, amikor még a helyszíni vizsgálatok lefolytatása előtt magabiztosan kijelentették, semmiféle drón nem zuhant le román földre.  „Ha már nyilatkozási kényszert éreztek ez ügyben, akkor sokkal óvatosabban is meg lehetett volna ezt tenni. Mondjuk arról beszélni, hogy az ukrán fél által közölt információk alapján a védelmi minisztérium elkezdte a szükséges vizsgálatok lefolytatását, amelyek lezárultával egy sajtótájékoztató keretében ismertetik annak eredményeit. De még érdekesebb kérdés az, amelyre a választ csak sejthetjük: tudomása volt-e a román védelmi minisztériumnak arról hogy a hétfői hajnali orosz légitámadás alkalmával tényleg román területen értek földet egy drón maradványai? A hétfői magabiztos nyilatkozatokból én arra következtetek, hogy nem, és ha ez így igaz, akkor viszont igencsak elgondolkodtató, hogy a Románia területi védelméért és integritásáért felelős szervek hogyan végzik dolgukat. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy az ügy kapcsán az elmúlt napokban egyes médiaorgánumoknak nyilatkozó helybeliek arról beszélnek, hogy ez nem az első ilyen eset volt” - fogalmazott a szakértő.

A NATO elkerülné a háború eszkalációját

Az egyetemi professzor azt is elmondta, sok még a kérdőjel a dróndarabokkal kapcsolatban. „Elképzelhető, hogy az ukrán légvédelem által megsemmisített orosz drónmaradványokról van szó, mint ahogy az is elképzelhető, hogy az ukrán légvédelem által használt eszközből származó darabok érték el a Duna román partjait. Erre a kérdésre csakis a vizsgálatok lezárulása után kaphatunk biztos választ” – fogalmazott Szenkovics Dezső, emlékeztetve a lengyelországi esetre, amikor kiderült: egy célt tévesztett ukrán légvédelmi rakétáról volt szó.

Szenkovics Dezső szerint a NATO a háború kirobbanása óta folyamatosan és kényesen figyelt arra, hogy a lehető legkevésbé folyjon bele közvetett módon ebbe a konfliktusba, elkerülve ezzel a háború eszkalációjának lehetőségét. „A háború kirobbanását követően a NATO egyértelművé tette azt, hogy mint szövetség, semmiféle támogatást nem nyújt a lerohant Ukrajnának, de nem tiltja meg, hogy a NATO tagállamok, mint szuverén entitások ezt megtegyék. Ugyanebben a kontextusban kell megemlíteni azt is, hogy a vilniusi csúcson Ukrajna semmiféle konkrét ígéretet, kézzelfogható biztosítékot nem kapott egy esetleges NATO tagsággal kapcsolatban. A sort folytatva, mind a lengyelországi, mind pedig a mostani romániai események kapcsán is a NATO körültekintően és óvatosan fogalmazott. Azt gondolom, hogy sem a NATO-nak, sem pedig Oroszországnak, amúgy nagyon helyesen, nem célja a további eszkaláció, ezért ez az óvatos és visszafogott NATO-reakció” - mondta a szakértő. 

Kérdésünkre, miszerint hogyan reagálna a NATO, amennyiben szándékos támadás érné valamelyik tagországát, Szenkovics Dezső megemlítette a szövetség chartjánák sokat idézett 5. cikkét. Ennek értelmében ha  tagországot légi, tengeri vagy szárazföldi úton szándékos támadás éri, a szövetség úgy tekinti, mint a szövetség összes tagországa ellen irányuló támadás, és az ENSZ alapokmánya alapján érvényesítik az egyéni és kollektív védelemhez való jogról szóló rendelkezéseket. „Ily módon a tagországok – és itt jön egy lényeges rész – egyetértésben hozzák meg azokat a döntéseket és teszik meg azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a béke és biztonság helyreállítása érdekében, beleértve akár a fegyveres erő alkalmazását is. Ráadásul ugyanazon dokumentum 4. cikke szerint egy tagország által jelzett esetleges támadás esetén a szövetségesek tanácskozni fognak egymással minden olyan esetben, amikor a megtámadott fél területi épsége, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe kerül” - mondta a szakértő. 

Megosztottság és érdekellentétek

Szenkovics Dezsó szerint egyáltalán nem biztos, hogy az 5. cikk alkalmazása annyira egyszerű és zökkenőmentes lenne, mint első látásra tűnik. „Emlékeztetnék arra, hogy ennél sokkal kevésbé húsbavágó és létfontosságú ügyek - mint például Finnország és Svédország csatlakozása a szövetséghez - milyen megosztottságról, érdekellentétekről tanúskodott. Ha egy egyszerű csatlakozási folyamat ennyire megosztotta a szövetség tagországait, el lehet azon gondolkodni, hogy egy tagország elleni támadás esetén a harmadik világháború kirobbanásának a reális esélye és veszélye mennyire osztaná meg vagy kovácsolná egybe a szövetséget. Ezért is nagyon fontos, hogy minden olyan esetet, mint a lengyelországi vagy a romániai, a lehető legnagyobb körültekintéssel, higgadtsággal, óvatossággal és bölcsességgel kezeljenek az érintett államok, és maga a NATO is” - mondta Szenkovics Dezsó.