A védett fajok – főként medvék és farkasok – által okozott károkra az elmúlt esztendőben Hargita megyében összesen 463 kártérítési kérelmet nyújtottak be. A beadványok közül 437 esetben teljesültek a törvényes feltételek, így az érintett gazdák számára a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) több mint kétmillió lejt ítélt meg kártérítésként – derült ki a csíkszeredai prefektusi kollégium ülésén az ügynökség vezetője, Domokos László József által jegyzett jelentésből.

Megtudtuk, a károk felmérésében és a kártérítési bizottságok munkájában az APM és a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei vettek részt és az elkészített dokumentációk alapján a környezetvédelmi ügynökség 2 012 500 lej értékben hagyott jóvá kártérítési kifizetését.

A vadállatok által okozott károk elsősorban mezőgazdasági területeket és haszonállatokat érintettek. Összesen 415 hektárnyi mezőgazdasági terület károsodott, részben vagy teljesen. A ragadozók támadásaiban elpusztult 192 szarvasmarha, 250 juh, 6 sertés, 5 ló és 250 baromfi, valamint megsemmisült 58 méhcsalád. Medvék 417 alkalommal, míg 42 esetben farkasok pusztítottak.

Bár a 3/2023-as kormányrendelet előírja, hogy a jóváhagyott kártérítéseket legfeljebb 30 napon belül ki kell fizetni, kiderült, hogy nem minden esetben történt időben a kifizetés. Noha az APM hetente továbbította a szükséges költségvetési igényeket a Környezetvédelmi Minisztériumnak, a hatóságok nem mindig tudták határidőre teljesíteni a kifizetéseket. Végül 2025. január 31-ig az összes 2024-es tartozást rendezték.

A prefektusi kollégium ülésén elhangzott, hogy az elmúlt esztendőben négy alkalommal támadt emberre medve, azonban az érintettek jogi útra terelték az ügyet, így a kártérítések kifizetése ezekben az esetekben még nem történt meg. Ugyanakkor nem regisztráltak olyan káresetet, amely vadállatokkal való ütközés következtében keletkezett volna autósok számára.

Az előző év adataihoz viszonyítva 2024-ben 13,5 százalékkal csökkent a bejelentett káresetek száma. A visszaesés azonban nem annak tudható be, hogy több medvét lőttek ki a törvényes kvóták alapján, mivel az előírt vadászatok csupán október és december között zajlottak.

A jelentésből kiderült, hogy a kártérítési folyamatok során több gond is felmerült.A legfőbb probléma közé az humánerőforrás hiánya tartozik, hiszen az ügynökség részéről mindössze két személy vesz részt a kárfelmérő bizottságokban. Emellett hiányoznak a megfelelő technikai eszközök is, például drónok a pontosabb felmérésekhez és dokumentációhoz.

További gondot jelent, hogy az érintett önkormányzatok által kijelölt személyek gyakran nem rendelkeznek megfelelő felkészítéssel a jogszabályok által előírt eljárások lebonyolításához. Ezen túlmenően egyes helyi önkormányzatok nem végezték el a szükséges ellenőrzéseket a kártérítési igények kapcsán, így előfordult, hogy nem vizsgálták meg a jogosultsági feltételeket, például az állatok tulajdonjogát vagy a szükséges állatorvosi igazolásokat.

Az ülésen elhangzottak szerint a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében elengedhetetlen lenne több szakember bevonása, modernebb technikai eszközök beszerzése és az önkormányzati képviselők képzésének erősítése. Az APM vezetője szerint ezek az intézkedések jelentősen javíthatnák a kártérítési folyamat átláthatóságát és hatékonyságát a jövőben.