Hat és fél évvel a bukaresti Colectiv klubban bekövetkezett tragikus tűzeset után, kedden megszülethet a jogerős ítélet a 65 ember halálához vezető események ügyében. A bíróság máris kifutott a törvény szabta határidőből.

Négyszeri halasztás után május 3-ra tűzte ki az ítélethirdetés időpontját a bukaresti táblabíróság a Colectiv klubban 2015-ben bekövetkezett tűz felelőseinek ügyében.

Első fokon a fővárosi törvényszék súlyos börtönbüntetéseket szabott ki a vádlottakra. Köztük van Cristian Popescu-Piedone, a főváros 4. kerületének volt polgármestere, a Colectiv tulajdonosai, városházi tisztviselők, két tűzoltó, két pirotechnikus és egy tűzijátékkal foglalkozó cég képviselői. A vád szerint ők a felelősek azért, hogy a Colectiv klubban életét vesztette „egy temetőnyi ember”.

Bűnös hanyagság és korrupció

A bukaresti Colectiv klubban 2015. október 30-án egy rockkoncerten használt tűzijáték pillanatok alatt lángra lobbantotta a terem gyúlékony anyagból készült hangszigetelését. A több száz résztvevő közül sokan nem tudtak idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton. A tragédia éjszakáján 27-en haltak meg, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba.

A következő napokban és hetekben folyamatosan nőtt az áldozatok száma, annak ellenére, hogy egy héttel a tragédia után a hatóságok megkezdték a szállítható állapotban lévő sérültek áthelyezését külföldi kórházakba. Túlságosan későn – vélték az áldozatok hozzátartozói, akik azzal vádolták a szociáldemokrata egészségügyi minisztert, hogy túlbecsülte a román ellátórendszer képességeit.

Hamarosan kiderült az is, hogy a Colectiv a legalapvetőbb biztonsági szabályokat sem tartotta be. Nem volt tűzrendészeti engedélye, és a 425 négyzetméteres, elvileg 80 férőhelyes teremben legalább háromszázan tartózkodtak a tragédia estéjén. Az előírások szerint legalább hat kivilágított vészkijáratnak kellett volna lennie, a Colectivnek egy sem volt. De nem voltak füstérzékelős automata oltóberendezések sem. Ráadásul a szórakozóhely tulajdonosa nem volt hajlandó megfizetni a körülbelül 35 százalékkal magasabb árat, amibe a tűzálló hangszigetelés került volna, és szintén takarékossági okokból a mennyezetet erősen gyúlékony fenyőfával burkolták. Kiderült az is, hogy a 4. kerület ellenőrei pár nappal a tűzeset előtt jártak a szórakozóhelyen, de mindössze a személyzet képesítésének a hiányát állapították meg.

A Victor Ponta vezette kormány egy héttel sem élte túl a katasztrófát. November 4-én a szociáldemokrata miniszterelnök lemondott, miután előző este több tízezer ember vonult utcára „A korrupció öl!” jelszót skandálva. Rövid nyilatkozatában a távozó kormányfő legitim elvárásnak nevezte, hogy a tűzeset miatt a szórakozóhely tulajdonosain túl mások is vállalják a felelősséget.

Rejtélyes halálesetek

Szintén az állami korrupcióval hozták összefüggésbe, hogy a tragédiát követő hónapokban a Colectiv újabb 37 sérültje vesztette életét. Többnyire 30 éven aluli fiatalokról van szó, akiknek elvileg túl kellett volna élniük az égési sérüléseket, de nem tudtak megbirkózni a kórházi fertőzésekkel. A Gazeta Sporturilor – Cătălin Tolontan és csapata – kiderítette, hogy az áldozatokat ápoló kórházak kivétel nélkül ugyanattól a Hexi Pharma nevű cégtől rendelték a fertőtlenítőt, csúnyán túlárazva és gyakorlatilag csapvízzé hígítva. A céggel kapcsolatban felmerült, hogy éppenséggel a titkosszolgálat fedővállalata lehetett, egyébként nehezen magyarázható, hogyan szállíthatott ilyen termékeket több mint 350 kórháznak egy évtizeden át.

A Hexi Pharmát vezető üzletember, Dan Condrea 2016 májusában, rejtélyes körülmények között életét vesztette. Autója hatalmas sebességgel egy fának ütközött az egyébként nyílegyenes úton. Condrea a helyszínen szörnyethalt, felismerhetetlenségig összeroncsolódott holttestét a felesége a ruhák alapján azonosította.

Ugyancsak rejtélyes körülmények között halt meg a Colectiv-per egyik fővádlottja. A 44 éves nőt – akit első fokon 12 év és 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – tavaly augusztusban holtak találták meg a lakásán, és sajtójelentések szerint erőszakra utaló nyomok nem voltak a holttestén. Daniela Niţă annak a pirotechnikai cégnek volt a tulajdonosa, amelytől a Colectiv klub megvásárolta a szórakozóhelyet lángra lobbantó tűzijátékokat.

Halasztás halasztás hátán

A bukaresti törvényszék 2019 decemberében hozta meg az elsőfokú ítéletet, a jogerős bírósági határozatot pedig eredetileg tavaly júniusra várták. Azonban az Adina Pretoria Dumitrache és Andrej Viorel Iugan bírákból álló ítélőszék hivatalból kifogást emelt, és javasolta több vádlott esetében a jogi besorolás megváltoztatását.

Heves vita következett egyfelől Dumitrache, másfelől az ügyészség és az áldozatok ügyvédei között. Utóbbiak kifogásolták, hogy a bírónő megpróbálja késleltetni a tárgyalást és csökkenteni a vádlottakra kiszabandó büntetést.

A két bíró közötti nézeteltérések miatt be kellett vonni egy harmadik bírót, aki Dumitrache álláspontja felé billentette el a mérleget: a testület úgy döntött, hogy eltekint a súlyos következményektől több hivatali visszaéléssel vádolt terhelt, köztük Cristian Popescu-Piedone esetében.

A huzavona után a Colectiv-per tárgyalása 2021. december 21-én véget ért, a bíróság pedig január 3-ra tűzte ki az ítélethirdetést. Azóta további három alkalommal halasztottak, „tekintettel az ügy rendkívüli összetettségére, illetve arra, hogy a felek ügyvédei a bíróság által decemberben kitűzött határidő után is folytatták az írásbeli beadványok benyújtását”. Március 3-án, amikor harmadik alkalommal is elhalasztották az ítélethirdetést, a bíróság még azt hozta fel indokként, hogy „határidőn belül van”, miközben egy olyan szöveghelyre hivatkozott a büntetőeljárási törvénykönyvben (391. cikk), amely szerint az ítélet meghozatalát és megszövegezését a tárgyalás lezárásáról számítva legfeljebb 120 nappal lehet kitolni. Márpedig december 21. és május 3. között 133 nap van, vagyis ha kedden ítéletet hirdet is a bíróság, máris kifutott a törvényes határidőből.

Határtalan szolidaritás és cinizmus

Miközben a 65 halálos áldozattal járó bukaresti klubtragédia előzménytelen szolidaritást váltott ki a román társadalom egy részéből, egy másik hányadából nem éppen a legjobbat hozta ki. Sokan az áldozatokat hibáztatták. Még súlyosabb, hogy álláspontjukat a többségi ortodox egyház papjai is támogatták, sőt iskolai hittanórákon terjesztették. Az Adevărul korabeli cikke konkrét példákat ismertetve közölte, hogy a román fővárosban azt „tanították" a vallásórákon, hogy a halálra égett fiatalok megérdemelték a sorsukat, „amiért klubokba jártak és rockzenét hallgattak".

Hogy meggyőzőbb legyen, Ioan Iscu, az elitiskolaként számon tartott AD Xenopol gimnázium hittanára olyan nyomtatványt osztott ki a diákjainak, amely szerint a rock sátáni zene, és célja eltávolítani a jó keresztényeket a vallástól. A rockzene a fiatalok életében című röpirat állítólag kitért arra is, hogy a „rock-propaganda" része egy átfogóbb tervnek, amely olyan új korszakot készít elő, amelyben a monoteista vallások helyét átveszi egyetlen új vallás, a New Age. Amikor az iskola igazgatója kérdőre vonta, az egyház javaslatára kinevezett vallástanár azt válaszolta, hogy a diákoknak kiosztott nyomtatvány az ortodox pátriárka álláspontját tükrözi. Horia Oniţă, a román Országos Diákszövetség elnöke azt mondta, nem elszigetelt esetekről van szó, naponta kaptak hasonló jelzéseket az egész országból, hogy hittantanárok „megérdemelt istencsapásaként” mutatták be diákjaiknak a Colectiv klubban történt tragédiát.

Nem a fenti az egyetlen összeesküvés-elmélet, amely a Colectiv-tragédia kapcsán lábra kapott. Röviddel a tűzeset után a kormányzó Szociáldemokrata Párt egyik képviselője, Ninel Peia kezdte terjeszteni azt a forgatókönyvet, miszerint a diszkótűz „egy budapesti egyetemen” készült terv részeként a „magyar irányultságú" Erdélyi Köztársaság kikiáltását és Románia feldarabolását célozta. A titkosszolgálati forrásokra hivatkozó Peia egyértelműen a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemre (CEU) utalt, és kijelentette: „egyetlen felelősséggel teli gesztus akadályozta meg az ördögi tervet, a parlament megsemmisítését és a haza végérvényes feldarabolását", Victor Ponta kormányfő lemondása. Később Ponta maga is utalt rá, hogy eltávolításában szerepe lehetett Soros Györgynek.