Még november 18-ig van lehetőségük birtoklevelet kérni szántó, legelő vagy kaszáló területeikre azoknak, akiknek földjeik olyan településen vannak, ahol nem volt kollektivizálás és akik nem voltak az egykori mezőgazdasági szövetkezet tagjai, hívja fel a figyelmet Ráduly István. Kovászna megye prefektusa szerint az érintetteknek sürgősen kérést kell leadniuk a földosztó bizottsághoz, ellenkező esetben „szabaddá” nyilváníthatják mezőgazdasági területeiket és arra ébredhetnek, hogy földjeik az állam tulajdonába kerülnek.

Ráduly István arra hívja fel a figyelmet, hogy a birtoklevél igénylésre akkor is szükségük van az érintetteknek, ha egyébként teljesen rendben lévő, 1990 előtt kiállított telekkönyvük van az adott területről. A háromszéki kormánybiztos az előzményeket ismertetve elmagyarázta, hogy a 2013/165-ös törvény arra kötelezte a polgármestereket, hogy leltározzák fel a településük területén lévő mezőgazdasági területeket. A jogszabály előírja, hogy azok a földek szabadon felhasználható területnek minősülnek, amelyekre 1991 után nincs kiállítva birtoklevél.

Előfordult az elmúlt évtizedekben, hogy valaki birtoklevelet kért a földjeire, de a földosztó bizottságok azt mondták: nem kell ezt megtennie mert területe nem volt kollektivizálva, azaz a kommunizmusban önként vagy kényszer alatt nem adták át a volt mezőgazdasági szövetkezetnek, magyarázta Ráduly István. Az érintettek a régi rendszerben is használták és jelenleg is használják földjeiket, ám most arra ébredhetnek, hogy amit nem vettek el tőlük a kommunizmusban, most kerül az állam tulajdonába.

Ezt az ellentmondásos helyzetet felismerve, idén májusban született egy rendelet, amely fél évet ad azoknak, akiknek földjeik nem voltak kollektivizálva, hogy benyújtsák birtoklevél igényüket a helyi és megyei földosztó bizottságokhoz. A rendelet jogvesztő határideje november 18-án lejár, figyelmeztet a háromszéki prefektus, aki körlevelet küldött minden polgármesteri hivatalnak, hogy értesítsék az érintetteket, hogy sürgősen nyújtsák be birtoklevél igénylésüket.

A nem kollektivizált földek tulajdonjogának igénylésére azért van szükség mert a Kárpátokon túli megyékben a régi rendszerben nem voltak telekkönyvek ezért a jogalkotóknak megoldást kellett találniuk a problémára. Ez alapján nem segít például a háromszékieken, ha rendelkeznek mondjuk 1934-es vagy 1957-es telekkönyvvel mert azt nem veszik figyelembe, így új birtoklevelet kell igényeljenek, magyarázta Ráduly István.

Azok földtulajdonosok vagy örököseik folyamodhatnak birtoklevélért, akik nem voltak kollektív tagok és bizonyítani tudják a folyamatos földhasználatot, a területre nincs kiállítva új telekkönyv és a földet nem igényelte senki más. A prefektus felhívja az érintettek figyelmét, hogy akkor mennek biztosra, ha igénylésüket egyaránt benyújtják a helyi és a megyei földosztó bizottsághoz is, illetve mindkét kérésükre kérnek iktató számot, amit megőriznek, hogy bizonyítani tudják, hogy határidőre leadták az igénylést.

Az 1950-es években lezajlott kollektivizálás Kovászna megyében elkerülte a kis mezőgazdasági területekkel rendelkező kistelepüléseket mint Lisznópatak, Zalánpatak, Dobollópatak, stb. A mostani birtoklevél igénylési lehetőség ezeket a földtulajdonosokat érinti.