Hamarosan bezárják és elköltöztetik a nagyváradi állatkertet, amit 2011 és 2013 között mintegy 4,5 millió euróból újított fel a helyi önkormányzat. Amint a Maszolon megírtuk, a környéken sportközpontot szándékozik létrehozni a helyhatóság, ennek részeként már majdnem elkészült az fejlesztési minisztérium által finanszírozott sportcsarnok, de futballstadiont is szeretnének építeni.

Leendő sporttelepnek áll útjában nemcsak az állatkert, hanem számos magánház is, amelyekről már tudni lehet, szintén a grandiózus terv áldozatai lesznek: kisajátítja és lebontatja ezeket a városháza.

Nagy vitát váltott ki a közösségi médiában, amit Ilie Bolojan megyei tanácselnök, korábbi nagyváradi polgármester és a városvezetői tisztségben őt követő Florin Birta jelentett be keddi sajtótájékoztatóján: hamarosan bezárják és a Váradszentmárton községhez tartozó Kardó (Cordău) erdejébe költöztetik a nagyváradi állatkertet. Erre azért van szükség, mert a Sportiskolától kezdve egészen az Auchan bevásárlóközpontig terjedő méretes területen modern sportközpontot szeretne létrehozni a váradi városvezetőség, és ennek a parcellának az egyik részén éppen a mai állatkert található.

Az állatkert felújítása 4,5 millió euróba került

Tíz esztendővel ezelőtt, 2011 márciusában az Európai Bizottság felszólította Romániát, hogy a nemzetközi jog gyakorlatba ültetése érdekében az országban minden olyan állatkertet be kell zárni, amelyik nem rendelkezik működési engedéllyel. Mivel a váradi zooban az ezt megelőző időszakban gyakorlatilag semmilyen fejlesztés nem történt, a vadakat ketrecekben, méltatlan körülmények között tartották, a bihari megyeszékhely állatkertjére is lakat került.

A nagyváradi önkormányzat hivatalos internetes oldalán megtalálható a közlemény, amely már az újranyitásról szól. E szerint 2013. május 27-én „120 állatfajjal, korszerű és kellemes környezetben” megnyitotta kapuit a felújított nagyváradi állatkert. Ugyanebben a kommünikében olvashatjuk a helyhatóság megvalósításának jelentőségét nyomatékosító sorokat: „míg 2008 előtt a nagyváradi állatkert szűkös területen, alig 3,5 hektáron terült el, ahol az állatok nem rendelkeztek megfelelő felülettel, mára az állatkert felülete megduplázódott és egy korszerű európai színvonalú állatkerté vált.”

Az állatkert korszerűsítését és felújítását szorgalmazó pályázatot 2008-ban hagyták jóvá, a felújítási munkálatokat pedig 2010-ben kezdték el. A korszerűsítés összesen 4,5 millió euróba került, amelynek 75 százalékát a Környezetvédelmi Minisztérium adta, a maradék 25 százalékát pedig a nagyváradi Városháza finanszírozta – idézi fel a nyolc évvel ezelőtti állapotot a városháza akkori közleménye.

Váradszentmárton: csak elméleti beszélgetés volt

Az állatkertnek a Váradszentmárton területén lévő erdőbe való elköltöztetését lépcsőzetesen képzelik el és a tervek szerint erre a következő három esztendőben kerül sor, tudatta a megyei tanács elnöke és a váradi polgármester kedden.

Ahhoz, hogy a költöztetés megvalósuljon, ötoldalú megállapodásra van szükség: a megyei önkormányzat mellett a nagyváradi és a szentmártoni helyhatóságok, valamint az erdőt kezelő Romsilva állami erdészeti ügynökség és a Nagyváradi Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat (amely jelenleg működteti az állatkertet) között.

Az elképzelés ismertetése során elhangzott, a leendő helyszín erdős területként sokkal jobban megfelel majd az elvárásoknak, továbbá a jelenlegi mintegy hét hektárról akár 15-20 hektárosra is bővíthető majd az állatkert területe, amennyiben sikerül kiegyezniük az erdészeti hatósággal.

A Jurnal Bihorean napilap megszólaltatta a váradszentmártoni polgármestert, Cristian Lazát is. A váraddal szomszédos nagyközség vezetője elmondta, nincsen semmilyen írásos együttműködés ebben a témában, és az állatkert költöztetése csupán elméleti szinten merült fel néhány hónapja a megyei tanács elnökével, Ilie Bolojannal folytatott beszélgetése során.

A két nagy termálfürdő-paradicsomot, Félix- és Püspökfürdőt is magában foglaló község polgármestere tudatta, egyetért az állatkert elköltöztetésével, de semmiképpen sem Félixfürdő erdejébe. Szerinte létezik elegendő terület Betfia és Kardó irányában, ahol nem zavarja majd a lakosságot, és amely megfelelő távolságra van a lakott területektől.

A magánházakat kisajátítják és lebontják

Az Ilie Bolojan tanácselnök és a váradi polgármester, Florin Birta által elképzelt leendő sportközpont megépítésének további ingatlanok is útjában vannak. Mivelhogy a már majdnem kész, ötezer férőhelyes sportcsarnok mellé egy új futballstadiont is terveznek.

A váradi városháza eldöntötte, hogy a belvárosban lévő, a barokk épületegyüttes (a híres Kanonok-sor, a római katolikus székesegyház és a monumentális püspöki palota) szomszédságában álló kihasználatlan Bodola Gyula Stadiont lebontatja.

Annak ellenére, hogy Nagyváradnak nincsen élvonalbeli futballcsapata, minden európai elvárásnak megfelelő új stadiont építenek. A tervek szerint az új nagyváradi stadionban 16 291 férőhelyet alakítanak ki földalatti és -felszíni parkolóval, éttermekkel és kávézókkal, konferenciateremmel, de építenek mellé egy 48 szobás szállodát is három konferenciateremmel és saját parkolóval.

A sportközpont tervében szerepel még egy atlétikai stadion megépítése és szabadtéri edzőpályák létrehozása, de a mai sportiskola futballpályájának a felújítása is. A sportiskola előtti zöldövezetet pedig összeolvasztják a mai állatkertével.

A leendő stadion nyugati oldalán, a Vágóhíd utcán magántulajdonban lévő ingatlanok állnak, ezekre kisajátítási eljárás vár. Ilie Bolojan tanácselnök korábban bejelentette: ezekre az ingatlanokat kisajátítják és lebontják. A hivatalos eljárás lefolytatása és a tulajdonosok kárpótlása jelenti majd a helyi önkormányzat önrészét az állami finanszírozású nagy projektben.

A állatkert mint grófi adomány és a kápolna, amelyben állatokat etettek

Az állatkert és a mellette található Rhédey-kert (ma Bălcescu park) területét gróf Rhédey Lajos (1761–1831) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ adományozta Nagyvárad városának. Erről tanúskodik 1804. március 18-án kelt végrendelete, amelyben betűhíven így fogalmaz a mecénás: „Az úgynevezett Rhédey-kertet, melynek egy része néhai Kohányi Kacsándy Theresia kedves feleségem és önmagam mulandóság alá vetett része örökös nyugvóhelyének vagyon szentelve – az egész publikumnak üdőtöltésére szolgáló közönséges mulatóhelynek elkészittetvén, halálom után hatezer forint capitalissal együtt Nagyvárad városának oly móddal testállyam, hogy azon kert soha el nem idegenitessék, sem akármely szin vagy tekintet alatt más végre fordittassék.”

Rhédey gróf és felesége nyughelye, a róluk elnevezett kápolna az állatkert területén található. A tavaly áprilisban elhunyt Péter I. Zoltán helytörténész Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége című könyvében leírta, a kápolnát maga a gróf építtette romantikus stílusban, „több forrás egybehangzó véleménye szerint felesége, Kacsándy Terézia halálakor, 1804-ben”.

„A kápolna közepén áll a Rhédey házaspár szarkofágja, amelyet 1834-ben Ferenczy István szobrászművész tervezett. A kápolnát többször is feldúlták és kifosztották, 1830-ban és 1912-ben, amikor a Rhédey házaspár csontjait is kiszórták a szarkofágból. Rendszerváltás előtt évtizedekig az állatkert egyik etetője működött benne” – foglalta össze és tette közzé Péter I. Zoltán.

A síremléket 2010-ben restaurálták, a beruházást a magyarországi Műemléki Alap pályázatán nyert 30 ezer lejből finanszírozta a város. A mecénás gróf emlékére 2018-ban szobrot állítottak Rhédey Lajosnak a Szent László Napok keretében.

A megyei tanács elnökének és Nagyvárad polgármesterének keddi bejelentése szerint bár a terület továbbra is a „publikum időtöltésére szolgáló” hely marad, a területen a leendő sportpályák közötti zöldövezetet fogják kiépíteni.