Vasárnap szentelték újra Aranyosszék egyik legnagyobb templomát, melynek restaurálását 2020 augusztusában fejezték be, ám a járványhelyzet miatt az újraszentelést elhalasztották.

Fekete Béla lelkész a Maszol megkeresésére elmondta, bár a dokumentáció elkészítése már 2007-ben megkezdődött, a munkálatokat csak 2016-ban lehetett elkezdeni, és 2020 augusztusában fejezték be a templom restaurálását. Úgy vélte, mindenkinek egyaránt megterhelő volt ez a négy év, amíg nem lehetett használni a templomot, számára az volt a legnehezebb, hogy lelkészként „egyedül volt”, nem volt apparátus a háta mögött, és sokszor a határidők is szorították, voltak „elakadások, összeomlások”.

Az unitárius közösség a felújítás idején a református templomot használta, ott gyűltek össze, hogy „mégis templomban legyenek”, nagyobb eseményeknél pedig a kultúrotthonban. „Nagyon jó érzés volt visszatérni a templomba, 2020 óta használjuk, szeretjük, és végre van fűtés. Amit észrevettem, hogy most már keresztelőre és esküdni is hazatérnek külföldről, mert szép a templom” – részletezte a lelkész.

A templom története az 1280-90-es évekkel kezdődik, viszont az ásatás során találtak korábbi, Árpád-kori sírokat is, ami azt jelenti, hogy már korábban lakott volt, magyarázta Fekete Béla. A restaurálás során hajkarikák, arany, bronz és ezüst dénárok kerültek elő, és a régészek valószínűnek tartják, hogy volt egy fatemplom is, ám ennek nem találták meg a nyomát. Valamikor az 1200-as évek végén épült a román kori templom, ennek az alapjait megtalálták, később, 1338-ban ezt átépítették gótikus templommá, amit az 1800-as évek elején lebontottak le, ennek a kibővítése a mostani templom.

Freskótöredékek is előkerültek, ezekből néhány nagyobb darabot meg tudtak menteni. A törmelékek bemutatásra kerülnek, van egy homokágyas fiók, ahol meg lehet szemlélni a római kori sírköveket, gótikus elemeket, és elég sok írott és rozettás kő is van.

„A leletek egy része vissza van falazva, de le vannak rajzolva, vannak 3D-s fotóink róluk, és egy háromnyelvű bemutató füzetet szeretnék kiadni a jövőben. A templom külsejének egy része pedig úgy van tervezve, hogy bemutassa az eredeti kövezetet, amelyből a két korábbi templom épült” – magyarázta Fekete Béla.

Kelemen Hunor RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes is részt vett a vasárnapi templomszentelésen, Facebook-posztjában így fogalmazott: „Sikeres időszak a mostani, hiszen gyakran számolhatunk be arról, hogy megújulnak templomaink, iskoláink, közösségi tereink, azok az intézmények, amelyekre szükségünk van közösségként. A bágyoni unitárius templom is ilyen: bizonytalan, nehéz, kiszámíthatatlan időkben erősít bennünket, gyökereinket és hitünket. A hit mindig biztos pont volt a közösségek életében, legyen egy biztos pont a következő évtizedekben is az itt élő emberek számára”.

A templomot uniós alapokból és a magyar kormány támogatásával újították fel. Az európai uniós pályázat 500 ezer eurós támogatást jelentett, ezen kívül a magyar kormány segítette a felújítást közel 24 millió forinttal.