Szombaton felemelő, ugyanakkor családias hangulatban ünnepelte Nagyenyeden két évtizedes fennállását a 121-es számú Bethlen Gábor cserkészcsapat, mintegy száz résztvevő jelenlétében. Az eseménynek a Bethlen Gábor Kollégium adott otthont.

A rendezvény rövid áhitattal kezdődött a díszteremben, amelyet Kónya Tibor marosújvári református lelkipásztor, volt kollégiumi iskolalelkész tartott. Az enyedi cserkészet egykori vezéralakja egy régi, lyukas lavórral példázta a cserkészet közösségformáló erejét: bár az edénybe töltött víz egy része elfolyik, mégis a koszos edény maga a friss folyadéktól megtisztul.

Ezt követően az új cserkészek fogadalomtételére került sor: az a tizenhét, különböző korcsoportú jelentkező, aki a nyári táborban kiállta a próbákat, fogadalomtétellel megkaphatta a cserkésznyakkendőt.

A visszaemlékezések sora egy 45 perces videófilmmel kezdődött. Az egykori, ma már nem aktív cserkészek az Emlékek és megannyi kaland című dokumentumfilmben arról meséltek, mit kaptak ők a cserkészettől, melyek legkedvesebb emlékeik, mit tanultak és mit hasznosítanak jelenleg is mindabból, amit a cserkésztevékenységek során tanultak. A filmben felelevenítették a nagyenyedi cserkészet kezdeteit, amely a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza.

A nagyenyedi cserkészcsapatot 1931 januárjában Rapp Károly kollégiumi tanár alapította meg. Az iskolai év folyamán már huszonöt taggal, három őrsbe szerveződve működött a csapat, majd június 14-én sor került a legelső cserkész fogadalomtételre, a tornakertben, a kollégium vezetősége és a nagyközönség jelenlétében. Arról is tudunk, hogy 1933-ban a nagyenyedi csapat parancsnoka három cserkésszel együtt részt vett a gödöllői cserkész világtalákozón. A lendületes csapat az 1930-as évek végéig működött, amikor Romániában betiltották a cserkészetet. A cserkészélet csak az 1989-es fordulat után indulhatott be újra. A kollégium francia szakos tanára és igazgatója, Letanovszky István, az 1990-es években igyekezett újból meghonosítani a cserkészetet, ez a törekvés viszont az akkori körülmények között nem tudott igazán kiteljesedni. A harmadik, máig tartó korszak 2003-ban kezdődött, amikor Kónya Tibor iskolalelkészként a kollégiumba került és Szilágyi Róbert informatikatanárral együtt újból beindították a cserkészéletet, hozzájuk csatlakozott egy kis idő múlva Kis Szabolcs biológiatanár.

Az emlékek felidézése egy izgalmas kvíz-versennyel folytatódott, ahol a bemutatott anyagok alapján pontos válaszokat kellett adni az enyedi cserkészélet múltjára vonatkozó kérdésekre. A győztes Bartha Gábor egyetemi hallgató, egykori cserkész lett, aki egy jubileumi bögrét kapott ajándékba.

A szervezők köszöntötték az elmúlt időszakban kiemelkedő tevékenységet végzőket, a nevesítettek között voltak szülők, cserkészvezetők, támogatók, majd levonultak a Kós Károly által tervezett épületben található cserkészterembe, ahol egy retrospektív kiállítás fogadta az érdeklődőket. Ugyanitt került sor az állófogadásra és a „születésnapi” torta elfogyasztására.

Az esemény utolsó helyszíne a tornakert volt, ahol a régi és jelenlegi cserkészek közös métameccseken vehettek részt, majd szabad beszélgetéssel ért véget a találkozó.

Kis Csaba, aki 2020-ban vette át az enyedi cserkészcsapat irányítását Kónya Tibor lelkipásztortól, a következőképp foglalta össze élményeit a Maszolnak: „Húsz év alatt rengeteg táborban és élményben volt részünk. Nehézségek, kihívások, hatalmas közös sikerek, országos rendezvények megszervezése... Ezernyi felejthetetlen élmény, hosszú túrákon köttetett életreszoló barátságok, vidám tábortűzek, sítáborok, vízitáborok, pentaktívok és még sok más. Nagy kihívást jelent számomra az enyedi csapat vezetése, sok a munka, de a gyerekek öröme, a sok kaland magától viszi tovább a lelkesedést, jó látni, hogy a mai gyerekek is átélhetik azt a sok izgalmas dolgot, amit mi is megéltünk. Legyünk büszkék a magyar cserkészetre, figyeljünk és vigyázzunk rá, hogy jövő fiataljai a következő  években is átélhessék a nagy kalandot!”- fogalmazott a cserkészvezető.