banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Újabb bírósági tárgyalás következik: kétesélyes a Várad folyóirat ügye

Február 25-ére újabb tárgyalást tűzött ki kedden a közigazgatási bíróság a Várad és a Familia kulturális folyóiratok önálló jogi személyiségének megszüntetése miatt indított perben, amelyet a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezett a megyei önkormányzati képviselőtestület decemberi határozata ellen.

Szűcs László, a Várad Kulturális Folyóirat Egyesület korábbi igazgatója, a folyóirat főszerkesztője Maszolnak elmondta, a nagyváradi ítélőtábla határozatának kivonata rendkívül homályos, ügyvédeik számára sem teljesen egyértelmű, mit is rejt valójában. Szerinte a bírót is megzavarhatta az, hogy a Várad folyóiratnak és az azt megjelentető önálló jogi entitásnak a neve megegyezik, ugyanis mindkettőt Várad kulturális folyóiratnak hívják.

Mint a bírósági kivonatból kitűnik, a február 25-ére kitűzött újabb tárgyalásra kérik azt, hogy a fenntartó intézmény, vagyis Bihar Megye Tanácsa igazolja, korábban bejegyeztette-e a folyóiratot az ezek részére létrehozott országos regiszterben, és hogy ebben bejegyezték-e idő közben jogutódként a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtárat, amelynek az alárendeltségébe utalták január 1-jétől a kiadvány megjelentetését.

A Bihar megyei könyvtárnál nem prioritás a folyóiratok megjelentetése | A szerző felvételei

A közigazgatási bíróságon a Bihar megyei RMDSZ iktatta azt a beadványt, melynek alapján elindult az igazságszolgáltatási eljárás a megyei önkormányzatnak a kulturális intézményekre vonatkozó átszervezéséről. Az RMDSZ ugyanis azt kérte, hogy a bíróság semmisítse meg a megyei tanácsi határozatot, mellyel megszüntették a Várad és a Familia folyóiratokat megjelentető önálló jogi személységként működő kiadókat, és a szerkesztőségek létszámát a felére csökkentették.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Maszol megkeresésére elmondta, a bíróság határozatának kedden közzétett kivonata alapján csak feltételezéseik vannak arról, hogy pontosan mit és miért kér a joghatóság. Csak azután derül ki, hogy pontosan milyen lépésekre lesz még szükség, hogy elérhetővé teszik a határozat teljes indoklását.

Kétesélyessé vált az ügy kimenetele

Szabó Ödön ugyanakkor elmondta, mindamellett, hogy február 25-ére újabb tárgyalást tűzött ki az ítélőtábla, azt kérik főleg a Bihar Megyei Tanácsától, hogy bizonyítsa, a Várad és a Familia folyóiratok be voltak jegyezve a kulturális folyóiratok országos jegyzékében, és ha ez korábban megtörtént, akkor az átszervezésről szóló december 15-ei megyei tanácsi döntést követően módosították-e ezt a bejegyzést úgy, hogy a korábbi kiadók helyett bejegyeztették-e a kulturális lapok jogutódjaként a megyei könyvtárat.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A megyei ügyvezető elnök szerint ők döntésre számítottak, akár elutasító, de főleg a számukra kedvező formában, ehhez képest a bíróság egy harmadik lehetőséget választott, ennek fényében az ügy kimenetele teljesen kétesélyessé vált.

Szabó Ödön elmondta, az ítélőtábla valószínűleg egy olyan helyzetet szeretne elkerülni, mint amilyen korábban Bukarestben megtörtént egy hasonló peres eljárás során. Akkor a fővárosi polgármesteri hivatal akarta megszüntetni egyes vállalkozásait, de a bíróság ezt érvénytelenítette, mert az illető regiszterekben módosítások nélkül szerepeltek ezek az önálló jogi személyiségek, így egy ex-lex helyzet alakult volna ki. Hasonló lehet a helyzet a Várad és a Familia folyóiratok ügyében is, magyarázta az ügyvezető elnök.

A mostani bírósági határozat ugyanakkor egy felhívásként is értékelhető a megyei önkormányzat számára, ugyanis ha a január 29-ei tárgyalásra nem végeztette el a szükséges módosításokat, akkor a következő tárgyalásig, február végéig ezt megteheti.

Átszervezés mögé bújtatott ellehetetlenítés

Míg december elején, az átszervezést előíró megyei tanácsi döntést megelőzően és magán az ülésen is azt fejtegette Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács elnöke, hogy csupán gazdasági szempontok alapján történő átalakításról van szó és nem a két folyóirat megszüntetéséről, utólag egészen más kép alakult ki a helyzetről.

Az átszervezés elrendelése után kiderült, a két kulturális lap megjelentetéséhez sem adminisztratív, sem költségvetési forrásokat nem rendeltek, sőt a szükséges technikai feltételeket sem biztosították a megcsonkított szerkesztőségeknek, így teljesen kilátástalanná vált a két folyóirat januári számának a megjelentetése.

Szűcs László, a Várad volt főszerkesztő-igazgatója | Fotó: Várad kulturális folyóirat

Ebből is látszik, a megyei vezetőséget egyáltalán nem érdekelte a folyóiratok sorsa. Ilie Bolojannak ugyanis a Várad akkori igazgató-főszerkesztője, Szűcs László még azt is felajánlotta, hogy ha megkurtított költségvetéssel is, de hagyják meg a lap önálló entitását, és a működtetéséhez szükséges költségvetési különbséget a szerkesztőség előteremti, de erre még választ sem kaptak. Szóban közölték velük a döntést: mind a Várad, mind a Familia folyóirat kiadóját megszüntetik, a szerkesztőségeket pedig megfelezik. A Várad esetében a hét egész és egy félmunkaidős állás helyett csupán 3 maradt, míg a Familiánál a tízből öt.

Nem számítottak a szakmai szempontok

A szerkesztőségek leépítésének mértéke szintén mellőzött minden szakmai meggondolást, mondta Szűcs László volt főszerkesztő a Maszol korábbi megkeresésére, ugyanis a Várad esetében előállították az azonos nevű kulturális-társadalmi folyóiratot és a Biharország című havilapot, emellett több tucat saját kulturális rendezvényt bonyolítottak le és könyvkiadással foglalkoztak, míg a Familia szerkesztősége a havonta megjelenő lapot készítette el és elvétve szervezett egy-egy kulturális programot.

A megcsonkított, mindössze háromtagú szerkesztőség nem hagyta abba a munkát. Megtudtuk, köztes megoldásként egy összevont januári-februári lapszám készült el a Váradból, melyben összeállítottak egy rovatot Biharország címmel. Ez azonban korántsem egyenlő a korábban napvilágot látott lapok számával, amikor havonta két önálló kiadvány jelenhetett meg.

A Maszolnak korábban Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei elnöke elmondta: „Az, hogy a Várad kulturális folyóiratnak megszüntették az önálló jogi személyiségét, a következményei egyelőre beláthatatlanok, hiszen a kultúra szintjén nagyon fontos az, hogy legyen autonómiájuk az intézményeknek, legyen saját döntési hatáskörük, hogy ők határozhassanak arról, mit szeretnének.”

Az időközben fejlesztési miniszterré kinevezett politikus hangsúlyozta: amikor a folyóiratok költségvetése egy másik intézménynek a költségvetésébe lesz beolvasztva, „az egy nagyon veszélyes terep, a következő lépés az is lehet, hogy pénzügyi-költségvetési szempontból lehetetlenítik el a Várad folyóirat kiadását, illetve azt a szellemi munkát, amelynek lételeme az, hogy van egyfajta függetlensége”.

Újabb két munkatársat is kitettek volna

Az átszervezéssel járó december után a január sem telt el zökkenőmentesen. A Várad folyóirat szerkesztőségében megmaradt három munkatárs közül ketten kézhez kapták a felmondásukat, ezzel az az abszurd helyzet állt elő, hogy hamarabb kellett aláírniuk a munkaszerződésük egyoldalú felbontását, mint a munkavállalási szerződésüket, ugyanis ezt január közepéig sem készítette a megyei könyvtár, amely átvette a munkatársakkal a szerkesztőségeket.

A megyei könyvtár vezetősége azzal indokolta az újabb két magyar munkatárs elbocsátását, hogy a végzettségük nem felel meg az elvárásoknak. A helyzetre viszonylag megnyugtató megoldás született akkor, amikor – információink szerint politikai alku révén – a liberális többségű megyei önkormányzat végül módosította a könyvtár személyzetének szerkezeti felépítését és megváltoztatták a folyóiratos állások betöltésének feltételeit.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?