Fellángolt a napokban a régi konfliktus Alexandru Rafila egészségügyi miniszter és Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főigazgatóság (DSU) vezetője között. Arafat azzal vádolja Rafilát, hogy „aláássa a sürgősségi rendszert”, miután két óra leforgása alatt áthelyezte Rendkívüli Helyzetek Operatív Központját (COSU) a főigazgatóságtól a minisztériumba. Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa, korábbi államtitkár a Maszol megkeresésére elmondta, a döntés egyrészt törvénytelen, másrészt értelmezhetetlen, valószínű a személyes konfliktus áll a hátterében. Úgy véli, a vitán túl inkább az egészségügyi ellátórendszert, ezen belül a sürgősséget kellene átgondolni.

Emberéletekbe kerülhet az átszervezés?

A napokban az átszervezésről az átiratot Alexandru Rogobete egészségügyi államtitkár írta alá. Rá alig két órára Rendkívüli Helyzetek Operatív Központjának minden alkalmazottja átköltözött az egészségügyi minisztérium irodáiba.

Raed Arafat felháborodottan reagált a döntésre. „Visszamegyünk az időben 2007-be, amikor egy mentős sofőr hozta meg a fontos döntéseket” – mondta a DSU vezetője a Hotnewsnak. Úgy véli, az átszervezés hatása „meg fog látszani”, és hogy „ez emberéletekbe kerülhet”: „Ha buszbaleset, tűzvész történik, ha evakuálnunk kell egy kórházat, iskolákat, akkor megtörténhet, hogy egymásnak ellentmondó rendelkezések vagy utasítások hangzanak el” – mondta az államtitkár.

A katasztrófavédelmi főigazgatóság (DSU) egy 2014-ben a belügyminisztériumon belül létrehozott struktúra, amelynek célja egy integrált vészhelyzeti rendszer létrehozása: a sürgősségi egészségügyi rendszer és az összes többi sürgősségi szolgálat – légi közlekedés, mentés, tűzoltóság részvételével. Mindezt egy ernyő alatt Raed Arafat koordinálja.

Ezen belül a COSU fő feladata, hogy rendkívüli helyzetben a sürgős ellátásra helyet találjon a betegeknek. Alexandru Rafila és Raed Arafat a jelenlegi egészségügyi miniszter 2021. novemberi hivatalba lépése óta konfliktusban áll egymással. Az egészségügyi minisztérium átvétele után Rafila többször nyilvánosan is kifejezte azon szándékát, hogy átveszi Raed Arafattól a sürgősségi orvosi szolgálatot.

Törvénytelen és értelmezhetetlen döntés

A 2016-ban kormányhatározattal módosított jogszabály értelmében a központ munkatársait az egészségügyi minisztérium fizeti, de Raed Arafat alárendeltségében végzi a tevékenységét, mert a belügyminisztérium rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, amiket katasztrófa esetén be kell és lehet vetni, részletezte Vass Levente. Mint mondta, ez valójában arról szól, hogy ha az országban katasztrófahelyzet van, a központ munkatársai tudják, hogy hol hány intenzív terápiás hely van, ezeket az adatokat naprakészen követi. Amúgy az egészségügyi minisztérium minden információt, adatot megkaphat, amire szüksége van. Az egészségügyi miniszter Raed Arafat hatáskörét próbálja megnyirbálni, ám a döntés még csak nem is jogszerű, az államtitkári rendelet nem írhatja felül a kormányhatározatot, mondta a szakpolitikus. Hangsúlyozta, ennek a módosításnak nincs köze a sürgősségi ellátórendszer mindennapi működéséhez.

Az egészségügyi minisztériumnak tulajdonképpen örvendenie kellene, hogy egy súlyos katasztrófahelyzet esetén van a belügyminisztériummal közösen fenntartott csapat, amelynek éppen az a feladata, hogy a lehető legoperatívabban megoldást találjon.

„Ez egy értelmezhetetlen döntés, úgy tűnik egy személyes konfliktus áll a háttérben, ám Raed Arafat mögött ott áll a belügyminiszter, aki fenntartja az álláspontot, hogy az egészségügyi rendszernek csak segít, ha más struktúra is része az ellátásnak. Alexandru Rafila mögött pedig azok az érdekcsoportok állnak, akik nem díjazzák, hogy Raed Arafat korlátozni tudja a magán sürgősségi ellátást” – részletezte Vass Levente. Hangsúlyozta, az átszervezés semmiképpen nem fogja javítani az ellátás minőségét, a rendszer működését.

Az egészségügyi rendszer egészét kellene átgondolni

A vitán túl arra lenne szükség, hogy az egészségügyi minisztérium átgondolja az ellátást, és ezen belül a sürgősségi ellátás mind a két részét, véli Vass Levente. A sürgősség ugyanis két nagy részből áll, az egyik a betegek szállítása, a másik az ellátás. A kórházakba a beszállítás fokmérője, hogy a hívástól számítva hány perc alatt jut be a beteg a sürgősségre, majd a másik kérdés, hogy ott mennyi idő alatt kapja meg az első ellátó jellegű beavatkozást. Vass Levente szerint a második résszel vannak gondok. Ezen elsősorban azzal lehetne javítani, ha az egészségügyi ellátás egészét javítaná a minisztérium.

Ha a betegek belátható időn belül időpontot kapnak a járóbeteg-rendelőkbe, akkor nem a sürgősségi ellátástól várnák, hogy ingyenesen időben megoldja a problémáikat, amit így tehermentesíteni lehetne. Jelenleg a túlterhelt sürgősségeken órákba is telhet, amíg egy nem életmentő beavatkozásra szoruló beteg sorra kerül. A sürgősségen mindig prioritizálni kell, a később érkező páciensek előnyt élveznek, ha életmentő beavatkozásra van szükségük.

Kisebb módosításokkal is enyhíteni lehetne az órákon át várokozó betegek helyzetén, például kórházakként lehetne egy-két embert alkalmazni, akik feladata, hogy a várakozókat megnyugtassa, elmagyarázza nekik, miért telik időbe, amíg nekik a diagnózist felállítják, és a kezelésüket elkezdik. Ez viszont szintén az egészségügyi minisztérium feladata lenne, szögezte le Vass Levente.