A magyar közoktatás legnagyobb problémáiról – Tükörkép az iskoláknak és a szülőknek
Iskolák és szülők figyelmébe ajánlják készítői az EduMonitor 2023 kutatás eredményeit, melyet a Maszolon is ismertettünk hétfőn. A jelentés az iskolás gyermekek szüleinek véleményét összegezi az erdélyi közoktatás legnagyobb problémáiról. Mint a felmérésből kiderül, a szülők szerint a jelenlegi oktatási rendszer elsődleges problémája, hogy a tanterv elavult, a gyerekek nem azt tanulják, amire igazán szükségük lenne.
„Tükörkép szülőknek és oktatóknak a felmérés. Arra számítunk, hogy elsősorban a szülők meg az iskolák tudják ezt hasznosítani, de nem volt különösebb elvárásunk azzal kapcsolatban, hogy ezek az eredmények hogyan hasznosulnak” – mondta el kérdésünkre Barna Gergő szociológus, a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég ügyvezetője.
A felmérést saját kezdeményezésre készítették. Barna Gergő elmondta, szerették volna tudni, hogy a magyar gyerekek hol helyezkednek el egy ilyen országos felmérésben a többséghez képest. Kíváncsiak voltak többek között az iskolai oktatással párhuzamos magánórák rendszerére.
„A magánórák rendszerét próbáltuk mennyiségileg is megragadni, és az látszik, hogy ez jelentős társadalmi különbségeket generál. A szülőknek majdnem egyharmada megengedheti magának, de az általános iskolák és líceumok végzős osztályaiba járó gyerekek esetében meghaladja az 50 százalékot is azoknak a szülőknek az aránya, akik azt vallották, hogy az elmúlt tanévben a gyerekük rendszeresen járt legalább egy tárgyból különórákra. A magyar szülők esetében, ahogy vártuk is, ez az arány alacsonyabb. Csak a szülők negyede vallotta azt, hogy járatja a gyermekét magánórára” – fejtette ki Barna Gergő.
Egy másik meglepő eredménye felmérésnek a fegyelmezéssel kapcsolatos. Nagy arányban egyetértettek a szülők abban, hogy több eszközt kellene kapniuk a tanároknak a fegyelmezésre. A válaszadók 74 százaléka ért ezzel egyet, 75 százalékuk egyetért a problémás diákok kizárásával a tanintézetekből, illetve 78 százalékuk támogatja az osztályok bekamerázását. Konkrét fegyelmezési módszerekre nem kérdeztek rá a kérdőívben, mondta el Barna Gergő.
„Meglepően magas az elvárás azzal szemben, hogy egyrészt a tanároknak fegyelmezési eszközöket kell adni, másrészt a többség azzal értett egyet, hogy be kell kamerázni az osztályt. Ez a magyar mintára annyira nem jellemző, tehát nem hívei annyira a térfigyelő kamerák kihelyezésének a szülők. De nyilán ez egy nagyon nagy probléma, és azt mondják a szülők, hogy nincs megfelelő eszközük a tanároknak, hogy a fegyelmet fenntartsák. Hiszen ha van néhány problémás eset az osztályban, akkor ezt a többség megszenvedi, nem tud úgy figyelni órákon, nagy hátrányt jelent. Úgy értelmezem, hogy mind a problémás diákok kizárása, mind a fegyelmi eszközök bővítése, mind a kamerák kihelyezése a fegyelmi problémához kapcsolódik” – fejtette ki a szociológus.
Az új tanügyi törvénnyel kapcsolatos véleményekre is rákérdeztek. „Megnéztük azt is, hogy az új tanügyi törvény intézkedéseihez hogy viszonyulnak, és látszik, hogy sok intézkedés kapcsán megoszlik a szülők véleménye, kezdve attól, hogy a felvételi vizsgát be kell-e vezetni 8. osztály után, egészen addig, hogy a szülők többsége nem ért egyet azzal, hogy nem veszik figyelembe az 5-8. osztályos átlagot a középiskolai felvételinél. Ezeket is azokhoz az intézkedésekhez sorolhatjuk, melyek az esélyegyenlőséget csökkentik. Nyilván olyan iskolák esetében jelentett előnyt a négy év médiájának a beszámítása, akiknek amúgy nincsenek olyan feltételei, mint a városi nagy iskoláknak a tanulóinak, akik anélkül is meg tudják szerezni a jó képességvizsga eredményeket” – mondta el Barna Gergő.
CSAK SAJÁT