Október közepén a romániai üzletek is megtelnek jelmezekkel, cukorkával és műpókhálóval. Az ír gyökerű ünnep amerikai kerülővel érkezett meg hozzánk, a kereskedelem pedig hamar felismerte, mennyit nyerhet a közös borzongáson.

Az október 31-i Halloween egyik fontos előzménye a kereszténység előtti kelta Samhain, amely az ír és skót hagyományban a nyár végét, a tél kezdetét jelezte. Az évszakváltáshoz a túlvilág képzete is hozzátartozott: úgy vélték, ilyenkor az élők és a holtak világa közelebb kerül egymáshoz, a szellemek visszatérhetnek az emberek közé. A korai szokásokról szóló ír történeteket azonban már a középkorban jegyezték le, ezért az ókori ünneplés részleteiről kevés biztosat tudunk.

Maga a Halloween elnevezés már a keresztény naptárból származik: az All Hallows’ Eve, vagyis mindenszentek előestéje rövidült össze benne. A nyugati kereszténységben november 1. a szentek ünnepe, november 2. pedig halottak napja, az elhunytakról való megemlékezés alkalma. Az október 31-i beöltözés tehát más esemény, mint a következő napok templomi és temetői szertartásai. A népi hiedelmek és a keresztény szokások évszázadokon át alakították egymást, a mai jelmezes bulik viszont jobbára elszakadtak a vallási tartalomtól.

Amerikában a szomszéd ajtaján kopogtatnak

A 19. századi ír és skót bevándorlók magukkal vitték a Halloweent az Egyesült Államokba, ahol a szokásaik idővel más közösségekben is meghonosodtak. Az eredetileg répából faragott lámpásokat felváltották az Amerikában könnyen beszerezhető tökök. A gyerekek ma ismert édességgyűjtő körútjai különösen a második világháború után terjedtek el: jelmezben járnak házról házra, és „trick or treat” kiáltással kérnek cukorkát. A magyarul „csokit vagy csalunk” formában ismert felszólítás játékos alkut ajánl, amelyben az édességgel a csínyt lehet kiváltani. 

A készülődés sok helyen az egész utcát megváltoztatja, a kertekbe csontvázak és műsírkövek kerülnek, az ablakokban töklámpások világítanak. A felnőttek jelmezes bulikra járnak, a vidámparkok és kísértetházak fizetős borzongást kínálnak. A beöltözéshez régóta nem kell ijesztő figurát választani, a boszorkányok között hercegnők és filmszereplők is feltűnnek. Az amerikai kiskereskedők szövetsége, az NRF 2026-os felmérésében 13,5 milliárd dollárnyi tervezett halloweeni költéssel számolt, és azt találta, hogy a fogyasztók közel fele már október előtt hozzálát a bevásárláshoz.

Drakula is beszállt az üzletbe

Európában egészen más utat járt be az ünnep az ír és skót hagyományterületeken, mint azokban az országokban, ahová már az amerikai változata jutott el. Magyarországon és Romániában az 1989 utáni nyitás kedvezett a terjedésének: az 1990-es években fokozatosan vált ismerőssé, a 2000-es években pedig egyre több rendezvényt hirdettek Halloween néven. A néprajzi kutatások a kontinens más országaiban is leírták a filmek, a televízió és az üzletházak szerepét.

A képernyőn látott szokásokat az angolórák is közelebb hozták a gyerekekhez, a klubok pedig alkalmat találtak egy újabb jelmezes estére. A beöltözéshez nem kellett ismerni Samhain történetét vagy vallási közösséghez tartozni, elég volt egy maszk és néhány barát. A közös tökfaragás a családokat is megszólította. Később az interneten elérhető ötletekből bárki elkészíthette a saját dekorációját vagy sminkjét, a közösségi oldalakon pedig már az ismerősök fotói adtak kedvet az ünnepléshez.

Magyarországon a világító tökfejnek voltak helyi előzményei is, Pável Ágoston például már 1940-es őrségi gyűjtése során feljegyezte a kivájt tökkel való ijesztgetést. Ez azonban nem teszi régi magyar ünneppé az október 31-i Halloweent, amelynek neve és mai szokásai kívülről érkeztek. Az új ünnep köré mára nagy intézmények is szerveznek programot: a Fővárosi Állat- és Növénykert 2026. október 30-án külön halloweeni estére várja a látogatókat.

A Halloween kereskedelmi vonzerejéhez az is hozzátartozik, hogy időpontja állandó, jelképei könnyen felismerhetők, az ünneplés módja pedig szabadon alakítható. Az üzletek előre készülhetnek rá, miközben évről évre új divatokat kapcsolhatnak hozzá. A „kapitalista ünnep” kifejezés mögött ez a szemlélet húzódik: az ünnepi naptár egyúttal a vásárlás ösztönzésének eszközévé válik. Ennek gondolata már a mai reklámkampányok előtt megjelent az amerikai kereskedelmi sajtóban. A Dry Goods Chronicle szaklap 1900-ban arra biztatta az üzlettulajdonosokat, hogy használjanak ki minden olyan ünnepet, amely ismertebbé teheti boltjukat vagy növelheti árujuk értékét.

Romániában már 2005-ben jól látszott, hogyan találkozik a szórakozás az értékesítéssel: a București Mall és a Plaza România négynapos halloweeni programot rendezett, horrorfilmekkel és jelmezversennyel. Tíz lejnyi vásárlással be lehetett kerülni a sorsolásba, amelynek nyertese ötszáz eurós vásárlási utalványt kapott. A turizmus Drakula világhírét is hozzákapcsolta az ünnephez. A törcsvári kastély 2026-ban október 24. és november 1. között hirdet halloweeni programokat, az október 31-i kínálatban pedig esti kastélytúra, vacsorás csomag és hajnalig tartó buli is szerepel.