Február elején emelte fel a szavát négy civil és környezetvédelmi szervezet, miután kiderült, hogy a kolozsvári önkormányzat nemrégiben elfogadott tanulmánya szerint a tervezett ipari parknak mindössze 10 százalékát szeretnék zöldövezetté alakítani. Azt is nehezményezik, hogy az amúgy is kevés zöldövezetnek a fele pontosan a reptér mellett lesz, ahova emiatt szerintük nem sokan fognak járni, hiszen „senkinek nem hiányzik a kerozin- vagy zajszennyezés”.

Az önkormányzat városrehabilitációs törzsdokumentuma a körülbelül 450 hektáros ipari területek jövőbeli beruházásaira vonatkozik, ám a környezetvédők és aktivisták szerint jelentős hiányosságai vannak a zöldterületek tekintetében, hiszen alig 10 százaléka, pontosabban 40 hektár a tervben szereplő zöldterület száma.

Ezt látva, négy szervezet, a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom (Societatea Organizată Sustenabil), a MiniMass – Someș Delivery Egyesület (Asociația MiniMass – Someș Delivery), a Napoca Kerékpárklub (Clubul de Cicloturism Napoca) és a Fenntartható Kolozsvár (Clujul Sustenabil) arra kérte a kolozsvári önkormányzatot, hogy a város egykori ipari területén minél több és nagyobb méretű zöldövezetet hozzanak létre, a Szamos mentén – írja a Monitorul Cluj portál.

A szervezetek ugyanakkor azt is megfogalmazták, hogy nyilvános vitákat szeretnének ezekről a fejlesztésekről, és úgy vélik, egy nagy park kialakítása az ipari területen növelné az ingatlanok értékét is, és hosszú távon egy sikeres és még jövedelmezőbb városfejlesztést eredményezne.

„Bár a lakosság az elmúlt évszázadokban legalább megtízszereződött, az Általános Városrendezési Tervhez csatolt dokumentumban a zöldövezetek száma nem nőtt ezzel arányosan. Nyilvános vitákat akarunk mind a városrehabilitációs dokumentumról, mind pedig a Szamos tervéről, az ipari zónában. Azt akarjuk, hogy ezekbe a döntésekbe bárki beleszólhasson” – mondta Adrian Dohotaru, a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom elnöke a portálnak.

A szervezet elnöke szerint a zöldövezetek mennyisége egyébként is félrevezető, mivel a terület elhelyezése is számít, nem csak a nagysága. Például, mint mondta, a 40 hektárból 20 hektárt a repülőtérrel szemben alakítanak ki, és szerinte kevés kolozsvári fog az amúgy is zajos városból oda kimenni, a fel- és leszálló repülőgépek zúgását hallgatni, hiszen „senkinek nem hiányzik a kerozin- vagy a zajszennyezés”.

Sokkal szélesebb kék- és zöldfolyosókat akarnak

Adrian Dohotaru rámutatott, a maradék 20 hektárnyi zöldterületet az építészek javaslatára a folyó mentén tervezik, amely egy védett terület. A vízügyi törvény szerint a folyó védelmi övezetének szélessége legalább 15 méter kell legyen. „A védett területre tervezett kerékpár- és gyalogos utak, valamint köztéri berendezések, nem muszáj, hogy tönkretegyék az ottani növényzetet, éppen ezért szükség lenne a kék- és zöldfolyosók kiszélesítéséhez. Ezeket a városháza már elfogadta, de sokkal szélesebbek kellene, hogy legyenek ahhoz, hogy megőrizzük a természeti környezetet” – nyilatkozta Marius Moga, a Someș Delivery Egyesület projektkoordinátora a Monitorul Clujnak.

Az egyesületek szerint a városi tanács azt az üzenetet közvetíti, hogy a profitért, nem pedig az életminőségért történnek a fejlesztések, noha ennek ellenkezőjét hirdetik. Szerintük a város retorikája, miszerint „a folyót figyelembe véve építkeznek”, nem sokat ér, ha az újonnan épített tízemeletes tömbházak egészen a folyó partjára épülnek. Adrian Dohotaru szerint régebben a folyók védelmi övezete sokkal széles volt, most, a 21. században pedig már csak 15 métert hagynak meg, ahova amúgy sem lehet legálisan építkezni, és csak nagyon kevés esetben állapítanak meg nagyobb szélességet.

Közvitákat akarnak

A Someș Delivery Egyesület projektkoordinátora, Marius Moga építész szerint az ipari területnek az újragondolása jó lehetőség lenne arra, hogy újra egyensúlyba hozzák a zöldterületek elosztását a városban, és ellensúlyozzák a kolozsváriak által annyira kedvelt, ugyanakkor már túlságosan zsúfolt nyugati zöldpólust.

„Egy nagy park kialakítása az ipari területen, mint minden közjó, növeli az ingatlanok értékét, és hosszú távon garantálja a sikeres és még jövedelmezőbb városfejlesztést is. Emiatt azt kérjük, hogy tartsanak nyilvános közvitákat úgy a városrehabilitációs dokumentumról, mind a Szamos folyó főtervéről az ipari területen” – szögezte le Marius Moga építész. Az egyesületek képviselői rámutattak, kérésük nem csak a folyó felé való nyitást szorgalmazza, a kék- és zöldfolyosók létrehozásával, hanem konkrétumokat is akarnak, hogy a lakosok minél nagyobb részét élvezhessék a közös javaknak.

Adrian Dohotaru a Maszol megkeresésére elmondta, a városháza még nem válaszolt a kéréseikre, de remélik, hogy lesznek viták mind az ipari terület átépítésének tervével, mind pedig a Szamos tervével kapcsolatban, amelyet a Jose Mayoral építész által koordinált csapat végzett a folyó ipari területén. „Értelemszerűen a zöldövezetek és a közösségi terek a lehető legnagyobbak kell legyenek, azokon a területeken, ahol több ezer lakás fog felépülni. Egyelőre még mindig túl keskenyek a kék- és zöldfolyosók, de biztos vagyok benne, hogy kiszélesíthetőek, ha a közérdeket és nem a rövid távú ingatlanérdekeket nézzük” – nyilatkozta.

Nem kell elpusztítani a meglévő növényzetet

Az ügy kapcsán próbáltuk megkeresni Oláh Emese alpolgármestert is, aki miután egy héten keresztül arra hivatkozott, hogy a városrehabilitációs törzsdokumentumot keresi, elment szabadságra. Az alpolgármester hiányában így Rácz Levente Zsoltot, az RMDSZ kolozsvári szervezetének alelnökét, vegyészmérnököt kerestük meg.

Szerinte a városrehabilitációs törzsdokumentumban megpróbálták maximalizálni a beépített területet, ám ez nem egy végleges terv, még változhat a 10 százalék. Úgy vélte, sok függ attól is, hogy hogyan lesznek a zöldterületek és épületek kialakítva, és hogyha felosztják a nagy parkot, akkor meglesz minden épületnek a maga zöld területe.

Szerinte az, hogy az egyik ilyen terület a terv szerint a reptér mellett lesz, nem azt jelenti, hogy nem fognak oda menni a lakosok, és úgy vélte, a városnak azt a részét is fejleszteni kell, így oda is kell park. Mint mondja, azt is olvasta, hogy azért helyezték oda a parkot, mert oda nem lehet építkezni, ám ő ezt jó megoldásnak látja, hiszen, ha olyan a talaj, akkor inkább parkot kell létesíteni. Ugyanakkor, mint mondta, házak is vannak a reptér végében, tehát nem mondhatjuk, hogy teljesen élvezhetetlen/lakhatatlan az a környék.

Az környezetvédők attól is félnek, hogy mivel a Szamos mentén van a másikhoz zöldövezet, ott kivágják a fákat, tönkretéve az eredeti növényzetet. Rácz Levente Zsolt szerint meg lehet tartani az eredeti növényzetet, nem kell kivágni a fákat, hiszen „nyugaton több példát is látunk erre”, szerinte nem kell elrontani, ami természetesen ott keletkezett. Úgy vélte, ezeket a kérdéseket még mind meg lehet beszélni, és szerinte az ötletbörzén most ezeket a megjegyzéseket is feljegyezték, és „biztosan fogják korrigálni a közeljövőben a tervet”.

Rácz Levente Zsolt elmondta, hogy az nem igaz, hogy teljesen hiányoznának a közviták, bár az igaz, hogy nincsenek kimondottan a zöld területekre vonatkozó viták, de minden ilyen projekt közvitára van bocsátva, és, mint mondja, ő is többször részt vett ilyen eseményeken, ahol szó esett a parkok, zöldövezetek problémájáról, így szerinte nem jelenthető az ki, hogy az önkormányzat hátat fordított volna ezeknek a kéréseknek.

„Több projektet is megállítottak, több projektnél is változtattak, és szerintem mindig nyitottak voltak ezeknek az egyesületeknek a javaslataira. Ezek a szervezetek nagyon fontosak, mivel lehet, hogy az önkormányzat nem figyel eléggé oda minden apró részletre a projektek előkészítésekor, de így utólag korrigálható lesz” – magyarázta.

Előrelépés a környezetvédők számára

Adrian Dohotoru aktivista Facebook-oldalán két napja azt írta, a Közigazgatási Bizottság megszavazta az új zöldterület-törvényt, egy olyan jogalkotási projektet, amelyet több pártból származó kollégájával együtt kezdeményezett. Mint írja, a zöldövezetekről szóló törvény megbénult 2020-ban, és „egy sor mérgező módosítással bővült”, ezért a civil társadalom arra kérte Iohannis elnököt, hogy küldje vissza felülvizsgálatra a parlamentnek.

Mint írta, több mint 35 ezer román kérte a declic petíciójában, hogy a törvényt tartsák tiszteletben az általunk javasolt formában. „A declic közösségének több mint 1000 tagja küldött ma e-mailt a bizottság tagjainak, hogy szavazzanak egy olyan törvényről, amely jobban védi a zöldterületeket. A kezdeményezés a környezetvédelmi bizottsághoz, majd a plénumhoz megy, ami után már a civil társadalmon múlik, hogy mennyire kísérik figyelemmel a törvény alkalmazását” – írta Adrian Dohotaru kedd este.

A Maszol kérdésére elmondta: az általa és más európai parlamenti képviselők által javasolt zöldterület-törvényt olyan szervezetek támogatják, mint a Román Tájépítészek Szövetsége, a Román Építészek Rendje, és közel 35 000 polgár, akik a declic platformon aláírták a jobb zöldterület-törvényt követelő petíciót. A kezdeményezés, mint mondta, szakértői eszközöket biztosít a közigazgatás számára a zöldterületek védelméhez, például növeli a zöldövezetek területét az új lakóövezetekben, kötelezővé teszi a szakemberi aláírását az éves térgazdálkodási terveknél, és műszaki adatlapokat igényel be a zöldterületek egységes kezelése érdekében.

Emellett, mint nyilatkozta, kezdeményeztek egy olyan törvényt is, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy védett városi természetvédelmi területeket hozzanak létre, a városi természet megőrzése érdekében a nagyvárosokban. „Kolozsvár esetében azt szeretném, ha a Hója erdőt és a legelőket városi természeti területekké nyilvánítanák, a Szamos és a Keleti Park egyes részeivel együtt” – szögezte le a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom elnöke.