Több nő, mint férfi mesterizik és doktorál Romániában és még számos EU-s országban az Eurostat statisztikája szerint. Mesteri szintjén csak Luxemburgban van egyensúlyban a nők és férfiak aránya, az összes többi országban több nő vesz részt mesteri képzésen, mint férfi. Veres Valér szociológus szerint világviszonylatban ezek a tendenciák, ami mögött egyrészt a modernizáció, egy mentalitásváltás hatásai állnak, másrészt a minták, a hagyományok is közrejátszanak, ami főleg abban látszik, milyen szakterületeken vannak többségben a nők, és milyeneken a férfiak. Közelebbről megnézve a statisztikákat az látszik, bizonyos szakmák elnőiesedtek az utóbbi évtizedekben, és bár összességében több nő tanul tovább, mint férfi, a legjobban fizetett területeken a férfiak vannak többségben.

Az EU-ban 2022-ben 1,5 millió mesterképzésben részt vevő hallgató közül 905 678 volt nő, ami az összes hallgató 58,6%-át teszi ki. Az összesen 99 204 doktorandusz hallgatóból 48,5%-ot tett ki a nők aránya, hívta fel a figyelmet az Eurostat a nők felsőoktatását fókuszba helyező cikkében. Románia előkelő helyet foglal el a sorban, hisz 65 százalék körüli volt a mesteriző nők aránya, és mintegy 55 százalék a doktoráló nőké, meghaladva az EU-s átlagot és olyan országokét, mint például Németország, Ausztria vagy Franciaország.

A mesterképzés szintjén minden uniós országban a nők képviselték a hallgatók többségét, kivéve Luxemburgot, ahol a nemek között egyensúly volt: a hallgatók 49,8%-a volt nő. A nők aránya a mesterképzésben Cipruson volt a legmagasabb, 74,2%, ezt követte Lengyelország (67,3%) és Litvánia (66,1%). A doktori képzésben a nők aránya a luxemburgi 42,3%, az osztrák 43,3% és a cseh 44,1%, valamint a litván 57,4%, a ciprusi 58,0% és a lett 59,6% között mozgott.

Az oktatás területén a nők képviselték a legmagasabb arányt mind a mesterképzésben (75,6%), mind a doktori képzésben (66,9%) 2022-ben. Ugyanakkor a bölcsészettudomány (69,5%), valamint a társadalomtudományok, újságírás és tájékoztatás (68,7%) területén is a nők aránya volt a legmagasabb mesteri szintjén.

Mind a mesterképzés, mind a doktori képzés szintjén a nők alulreprezentáltak azonban az információs és kommunikációs technológiák (26,2%, illetve 22,6%), valamint a mérnöki, a gyártás és építőipari (33,4%, illetve 32,7%) területeken.

Elnőiesedett szakmák és jövedelemkülönbség

„A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben megemelkedett, és az egyetemet végzettek körében többségbe kerültek a nők, ugyanakkor kialakultak eléggé jellegzetes különbségek a nagy szakterületek között, hogy hol mennyi nő szerez diplomát. Ezek világviszonylatban általános tendenciák” – mutatott rá Veres Valér szociológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora a Maszolnak elemezve a statisztikai adatokat. Elmondta, mindez összhangban azzal, hogy az érettségizettek között is a nők egy kicsivel többen vannak.

Azonban úgy véli, fontos látni, hogy elsősorban az oktatás, egészségügy és a szociális jóléti szolgáltatások területén jelentős az elmozdulás, melyek „nagyon közel állnak ahhoz, amit hagyományosan is a nők feladatának tekintettek: gondoskodási szakmák”, és van néhány terület, ahol a férfiak vannak többségben, és ezek „a hallgatók majdnem felét felölelik” – állapította meg. „A nem műszaki területeken mesteri szintjén mindenhol nőtöbbség van, a műszaki területeken pedig férfitöbbség” – mutatott rá a szociológus, kiemelve azt is, hogy összességében a doktori képzéseken – ahol már nagyobb a tét, mint mesterin, hisz egy jó pozíció függhet a cím megszerzésétől –, már kiegyensúlyozottabb a nemek aránya.

Az adatok alapján a természettudományok, a matematika, statisztika, majd az üzlet, közigazgatás és jogi pályán kerül 50 százalék alá a nők jelenléte a doktori szinten. „Nagyjából itt van a váltás: a versenyszféra területén és az olyan vezetői funkciókat adó szakoknál, mint az üzlet, a közigazgatás, a jog. Itt már kiegyensúlyozottabb a helyzet” – jegyezte meg Veres Valér. Utóbbiak és a műszaki területek szakemberei a legjobban fizetettek manapság, emelte ki, „leszámítva a bizniszt, a jogot és a közigazgatást, mert ott pozíciófüggő, nagyok az ingadozások a bérek terén. Azonban általánosságban elmondható, hogy a nemek közötti jövedelemkülönbségek mögött – ami Európában megfigyelhető – ez az eltérő pályaválasztás áll elsősorban” – mutatott rá.  

Modernizáció és hagyomány között

Hogy miért is alakult így, arra több okot és körülményt is felsorolt a szociológus: úgy véli, egyrészt az befolyásolta, hogy mit tekint a társadalom hagyományos női és férfi szerepnek, milyenek a családi minták, a nevelés, de befolyásolta a modernizáció hozta mentalitásváltás, a nemi egyenlőtlenségek visszaszorulása is.

„A nők aránya először azokon a területeken növekedik meg, amelyek közelebb állnak a hagyományos szerepeikhez, ahová a férfidominanciájú értékekre épülő társadalom legelőször leginkább beengedi a nőket, és ez az oktatás. Gondoljunk például az óvodákra, ahol nagyon hasonló a feladatuk, mint a családon belül: a gyereknevelés, vagy gondoljunk az egészségügy és szociális jólét területére: az asszisztensekre, ápolókra, szociális munkásokra. Nyilván nemcsak ilyen pozíciókban dolgoznak a nők, de, ha figyelembe vesszük ezeket az aspektusokat, érzékeljük, hogy itt történt a leghamarabb a nyitás. Ezenkívül vannak új területek is, amelyek 50-70 évvel ezelőtt nagyon kicsi szakokként működtek – például a társadalomtudományok –, és újabban futottak fel, amikor a nemek közti egyenlőtlenségek az oktatás terén visszaszorultak, így ezeken a szakokon is megnövekedett a nők jelentléte” – sorolta Veres Valér.

Fontos tényezőnek látja a mintákat és nevelést is. „»Mennyire való neked, lányom, hogy a gépek között mérnökként ott tevékenykedj« – ez a fajta eltanácsolás, nem feltétlenül abba az irányba terelés lehet a legfontosabb oka az ismert nemi megoszlásnak a szakterületek között” – magyarázta. Hozzátette, „a természettudományoknál is a férfitöbbség volt a hagyomány, de mivel az oktatás az, ami a leghamarabb elnőiesedett, és mivel a természettudományokat tanulók nagyrésze tanár lesz, így alakulhatott ki az, hogy ezen a területen is a nők aránya meghaladja – mesterin – az ötven százalékot”.

„A modernizáció és a patriarchális mentalitás fokozatos leépülésének a hatásai érezhetők ebben a megoszlásban” – foglalta össze a szociológus, hangsúlyozva, hogy „e leépülés folyamatában – a patriarchális mentalitásból – még megmaradt mechanizmusok hatásai érezhetők nagyon”.

Arra a közbeszédben gyakori felvetésre, hogy esetleg a férfiak igyekeznek kihátrálni a nem jól fizetett szakterületekről, megjegyezte, bár „ilyen összefüggésekre mutattak rá szakemberek, hogy amint elnőiesedik, alulfizetnek egy szektort”, azonban úgy véli, nehéz lenne kibogozni, melyik történt előbb: az elnőiesedés vagy alulfizetettség. Hozzátette, Romániában nem feltétlenül ezen múlott, egyszerűen elhanyagolt bizonyos területeket az ország vezetése.

Úgy látja, az, hogy milyen képzéseket választanak a nők, a jövőben sem feltétlenül változik jelentősen, hiszen a mintakövetésnek is szerepe van. „Ha egy családban a lány azt látja, hogy az anya tanár, asszisztens, ápoló, kishivatalnok, apa mérnök, informatikus, ez befolyásolja a pályaválasztását” – mutatott rá.

Továbbtanulunk, mert megtehetjük

Hogy szakterületektől függetlenül, összességében miért képezi magát tovább az alapfok elvégzése után több nő, mint férfi, miért változott meg az egykori trend? – erre Veres Valér szerint elsősorban a fiúk és lányok pályaválasztásához való eltérő hozzáállás lehet a magyarázat.

„Arra vezetném vissza, amiért több nő érettségizik, mint ahány szakiskolát végez a férfiakhoz képest. Van egy olyan tendencia – főleg a munkás származású, alacsonyabb iskolázottságú szülők körében, – hogy »fiam, tanulj szakmát«, azaz a fiúkat a szakiskola felé irányítják, míg a lányokat bátrabban engedik elméleti líceumba, azzal a gondolattal, hogy lehet, hogy nem lesz egy konkrét szakmája, de majd férjhez megy vagy elvállal egy egyszerű hivatali munkát” – magyarázta a szociológus. Rámutatott, „ennek eredménye az lett, hogy az érettségizettek körében a lányok többen lettek. Hasonlónak látom a helyzetet az egyetemi tanulmányok esetében is”.

Úgy látja, abban a tekintetben, hogy „a tanulmányok mennyire lesznek nagyobb jövedelemre fordíthatók, céltudatosabbak a szülők a fiaik esetében”, és bár nem a szülők döntenek a pályaválasztásról, finanszírozóként nagy beleszólásuk van.

„A munkaerőpiacon Romániában, de még Európában sem határozták meg egyértelműen, hogy mire jó a mesteri, mennyire egyértelműen előnyösebb az alapképzéshez képest. Így azt a döntést, hogy még továbbtanulunk, mert megtehetjük, könnyebben hozzák meg a nők vagy a szülők a lányaik számára, míg a férfiak hamarabb eldöntik, hogy inkább megpróbálnak jól fizető állást szerezni az egyetem után” – véli Veres Valér.

Miért nálunk több a továbbtanuló nő?

Meglepő módon a mesteriző, doktoráló nők aránya egyes kisebb, sőt a szegényebb államokban nagyobb, míg Nyugaton, ahol kiegyensúlyozottabb a helyzet. Veres Valér szerint befolyásoló tényező lehet az is ebben, hogy „hogy mennyire fizetik jól a felsőoktatást és a kutatást” az adott országban, és az is, hogy „bizonyos multicégek, amelyek nemzetközi piaci bérezést alkalmaznak a közép- és kelet-európai országokban is, nagyon sok informatikai szakembert, mérnököt, sok esetben a férfiakat elvonzzák az egyetemekről, így a továbbtanulás ezekre a pályákra adódik a nőknek is nagy számban”.

Kiemelte, „az ideológiai vagy mentalitásbeli korlátai annak, hogy a nő továbbtanulhasson akár a legmagasabb szintekig, az – az államszocializmus óta – megtört, ennek is lehet egy következménye az, hogy ezek az országok ennyire elöl vannak”, de hangsúlyozta, ez önmagában nem jelent jobb életminőséget, nem azt jelenti, hogy „a nők helyzete nagyon jó lenne”, hisz probléma maradt például Kelet-Európában a házimunka méltányos megosztása.

„Lehet, hogy Romániában a magas iskolai végzettség tekintetében a nők a férfiakat nagyobb mértékben túlhaladják, mint Nyugat-Európában, de a munka-magénélet egyensúlyban rosszabb helyzetben vannak a nők a mi régiónkban” – mutatott rá Veres Valér.

Kapcsolódó

Láthatatlan munka, de látható nők – az erdélyi valóságról és kihívásokról Csép Andreával 

A nemzetközi nőnapra készült interjúnkban a nők helyzetéről, a jelen problémáiról, a családon belüli erőszakról, az üvegplafonról és a lassú, de fontos változásokról beszélgettünk. 

nőnap nők nők a politikában Csép Andrea