Arad megyében 199,7 új előkészítő osztályt terveznek a 2022–2023-as tanévben, összesen 3658 hellyel – hozta nyilvánosságra a beiskolázási adatokat a tanfelügyelőség. Az osztályok 7,14 százaléka működik majd magyar tagozatokon vagy önálló magyar iskolákban, de az összlétszámnak csak az 5,14 százalékát teszik ki a magyar oktatásnak fenntartott helyek – ennyi gyerek várható az ősszel induló új tanév „nulladik” osztályaiban, amelyekbe április 11-től leheti beíratni a leendő diákokat.

Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes elmonda, hogy szám szerint 188 hely várja a magyar előkészítősöket, akik összesen 14,25 osztályban kezdhetik meg az iskolai tanulmányaikat. A beiskolázási tervben azért szerepel töredékszám, mert vannak intézmények, amelyekben szimultán – más évfolyamokkal összevonva – tanulnak majd, mert a kevés gyerek miatt egy fél vagy egy negyed osztályra való tanuló gyűl majd össze.

A szórványvidéknek számító Arad megyében mindkét oktatási forma jellemző: a nagyobb településeken, vagy ahol a magyarok nagyobb arányban élnek, megszokott, hogy önálló osztályt indítanak, még ha a minimális 10 fő sem gyűl össze, de minisztériumi külön engedéllyel kevesebben is megkezdhetik a tanévet saját osztályban. A kisebb településeken, vagy ott, ahol a magyarok száma elenyésző, és esetleg egy-két előkészítő osztályos lesz, a nagyobb évfolyamokkal vonják össze a legkisebbeket.

„Aradon, Pécskán, Ágyán, Nagyzerénden vagy Erdőhegyen önálló osztályra számítunk, mert eddig is volt, de például Majláthalfván, Kisperegen, Újfazekasvarsándon vagy Szapáryligeten szimultán oktatás folyik, mert egyszerűen nincs annyi gyerek, hogy egy-egy önálló osztályt indítsanak” – magyarázta Pellegrini Miklós.

Megyeszerte 21 olyan oktatási intézmény van, amelyben ilyen vagy olyan formában magyar előkészítő osztály indulhat. „Ez a szám néhány éve tarthatónak tűnik, a gyereklétszám is stagnál, nem számítunk arra, hogy valahol be kell zárni magyar tagozatot, vagy kiesik az előkészítő osztály ebben az évben, és nem lesz folytonosság. De mindez nem állítható biztosra: előfordulhat, hogy egy-egy településen, mondjuk Gyorokon, végül is nem lesz gyerek, mert elköltözik család, ez megtörténhet. Biztosat csak szeptemberben, az iskolakezdéskor mondhatunk” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.

Pellegrini szerint a létszámgondok miatt sok helyen amúgy is pengeélen táncoló magyar oktatást több évre visszavetheti, ha nem tudnak elindítani egy-egy évfolyamon egy osztályt, még ha csak pár gyerekkel is. „Az újraindítás a létszámtól függ. Ha valahol idén nem lesz, a következő tanévben újraindítható, ha összegyűl annyi gyerek, ezt a törvény lehetővé teszi. Viszont a megszűnés rossz jel a közösség számára, ezt mindenki különböző módon dolgozza fel, és a kollektív tudatba az fészkeli be magát, hogy az az iskola megszűnőfélben van, agonizál, s az újraindítás bonyolultabb, mert a hozzáállást nem szabályozza a törvény” – vélte.

Van ellenpélda is, hiszen Zimándközön jó néhány éve megszűnt az iskola, de 2018-ban újraindult egy előkészítő csoporttal, ami aztán bővült – de persze nem ez a jellemző. Pellegrini Miklós szerint azokon a településeken, amelyeken nincs más választás, vagyis csak magyar iskola működik, akkor oda íratják a gyerekeket, de ha van választási lehetőség, hogy egy nagyobb létszámú iskolába járjon a gyerek, akár egy-két kilométerrel odébb is, akkor gyakran inkább a román tagozatra íratják be a szülők.

A beiratkozás első szakasza április 11-től május 10-ig tart, május 21. és június 7. között pedig azokat helyezik el, akik az első körben mondjuk túljelentkezés miatt nem kaptak helyett a választott oktatási intézményben. Prioritást azok élveznek, akik a lakókerület szerint iskolát választják, de például a magyar oktatási intézményekhez nincsenek lakókerületek rendelve.