Bár Románia – a többi uniós országgal ellentétben – titkolja az Ukrajnának nyújtott katonai jellegű segítség konkrét adatait, nemzetközi forrásokból, a közösségi médiában megjelent fotókról, de ukrán és orosz reakciókból is képet lehet alkotni a támogatás tartalmáról és mértékéről. A Maszolnak nyilatkozó szakértő szerint a román kormányok minimalizálni igyekeznek a Kijevnek szánt segítség okozta belpolitikai feszültséget. 

Nicușor Dan államfő elődjéhez, Klaus Iohannishoz hasonlóan elzárkózik attól, hogy nyilvánosságra hozzák, milyen mértékű segítséget nyújtott Románia Ukrajnának. Az elnök Kijevben, az Ukrajna–Délkelet Európa csúcstalálkozót követően arról beszélt, a segélynyújtásra vonatkozó titkosítás összetett probléma, mivel nemcsak pénzről, hanem katonai felszerelésről is szó van. „Amikor egy ország saját védelmi képességeiből elvesz eszközöket és átadja, akkor ez néha jobb, ha katonai titok marad” – fogalmazott Dan.  

Kérdés, változtat-e a helyzeten, hogy egy jogvédő szervezet első fokon pert nyert a kormánnyal szemben. A bírósági döntés értelmében a Kormány Főtitkársága (SGG) köteles kiadni az Ukrajnának szánt katonai segélyeket jóváhagyó összes kormányhatározat számát és dátumát 2020-tól napjainkig. A kabinetnek azt is közölnie kell, titkosított dokumentumokról van-e szó. A pert a Romániai Emberi Jogok Védelméért Egyesület – Helsinki Bizottság (APADOR-CH) nyerte meg a Bukaresti Törvényszéken.

Mint írtuk, az egyesület azután döntött a bírósági út mellett, hogy a védelmi minisztérium korábban megtagadta az Ukrajnának nyújtott támogatások összértékének közzétételét, arra hivatkozva, hogy azok „a nyilvánosság számára nem hozzáférhető”, titkosított kormányhatározatokban szerepelnek. Az APADOR-CH kiemeli, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyeket a romániai adófizetők pénzéből finanszírozzák, miközben más európai országokban az ilyen jellegű információk teljesen nyilvánosak és hozzáférhetők az állampolgárok számára.

Légvédelmi rendszer adományként

A pressone.ro korábban a titkolózás ellenére megpróbálta összegezni a bukaresti segítségnyújtást. Amit tudunk, azaz nem tiktoltak el: a román hadsereg eddigi legjelentősebb adománya az ukrán hadsereg számára egy teljes, korszerű Patriot PAC-3 légvédelmi rendszer. Ez a lépés amerikai nyomásra történt. Az is nyilvános, hogy Románia támogatást nyújt az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre történő kiképzésében. Amiről viszont keveset tudni, egy különös román-bolgár vonal a fegyverküldést illetően. 

A román katonai támogatásról nyilvános, nemzetközi forrásokból is elérhetők információk. Ezek közül néhány éppen az ukrán hatóságoktól származik. 2025 augusztusában a kijevi védelmi miniszter bejelentette, hogy Románia éppen a 23. katonai segélycsomag Ukrajnába történő elküldésére készült. A tavaly, év végén a román kormány 50 millió eurós támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára. Ez az Egyesült Államok által a NATO-tagállamoknak javasolt mechanizmus keretében történt, amely az „Ukrajna védelméhez szükséges kiemelt beszerzések listájára” (Priority Ukraine Requirements List – PURL) épül.

Pontos adatokat közölt a Kieli Világgazdasági Intézet, amely jelentéseiben országonként részletesen bemutatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, humanitárius és katonai támogatást. A tavalyi jelentés szerint Románia összesen 1,12 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, ami az ország GDP-jének 0,42 százalékát teszi ki. A pressone.ro cikkében megjegyzi: Bukarest 2024 októberében adományozta Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszert, amelynek értékét nyilvánosan elérhető források mintegy egymilliárd amerikai dollárra becsülik.

Ami a konkrét katonai segítséget illeti, az első olyan fényképek, amelyeken román feliratokkal ellátott 122 mm-es (szovjet szabványú) tüzérségi lövedékek láthatók, már 2022 augusztusában megjelentek a közösségi médiában. A bolgár Bivol oknyomozó portál újságíróinak ugyanebben az időszakban (2022 augusztusában) megjelent vizsgálata szerint Bulgária a román állami tulajdonú Romarm vállalaton keresztül próbált több rakétát és tüzérségi lövedéket exportálni Ukrajnába. 2022 októberében újabb felvételek jelentek meg, ezúttal román gyártmányú „Katyusa” típusú rakétákról, amelyeket az ukrajnai fronton használtak. 

Kapcsolódó

Válaszoltak az ukránok, további pontosításokat kért Bukarest

Az incidens nyomán a bukaresti védelmi tárca kezdeményezte egy állandó technikai kommunikációs csatorna létrehozását az ukrán és a román Haditengerészet között.

drónrobbanás konstancai kikötő Ukrajna drón

Az ENSZ Hagyományos Fegyverek Nyilvántartásának (UNROCA) 2023-as jelentése szerint Románia abban az évben 33 darab nehéztüzérségi eszközt (120 mm-es aknavetőt) exportált Nagy-Britanniába Bulgárián keresztül. Ezek azonban nem szerepelnek az Egyesült Királyság ugyanazon évi importlistáján. A Románia–Bulgária vonal ugyanakkor a közelmúlt egyik korrupciós ügyében is felbukkan, amelyben egy volt PSD-s szenátor érintett. A vád szerint egymillió szétszerelt tüzérségi lövedéket terveztek importálni Kazahsztánból a Romtehnica számára, Romániában szerelték volna össze őket, majd Bulgárián keresztül Ukrajnába exportálták volna.

2023-ban a közösségi médiában olyan felvételek is megjelentek, amelyeken török gyártmányú páncélozott járművek láthatók, de ezeket a román Pro Optica vállalat által gyártott Anubis fegyvertornyokkal szerelték fel. A pressone.ro beszámolója szerint a videón 12 ilyen jármű látható. Törökország akkoriban legalább 50 ilyen páncélozott járművet adott át Ukrajnának. Egy másik felvételen legalább négy APRA–40 típusú rakéta-sorozatvető látható, amelyek a híres „Katyusa” román modernizált változatai. 2024-ben az orosz fél azt állította, hogy egy teljes ukrán zászlóalj ilyen romániai gyártmányú rakéta-sorozatvetőket használt a Kreminna környéki frontszakaszon, a Donyecki régióban. 

Román TAB-ok az ukrajnai fronton

A közösségi médiában olyan felvételek is megjelentek, amelyeken TAB típusú román gyártmányú kétéltű páncélozott szállítójárművek láthatók az ukrajnai fronton, köztük légvédelmi rendszerekkel felszerelt változatok is. Nem ismert pontosan, hogy Románia hány ilyen páncélozott járművet adományozott Ukrajnának. Az UNROCA adatai szerint 2022-ben Románia mintegy 700 darab ilyen, 1971-es és 1977-es típusú páncélozott járművel rendelkezett. Ezeket fokozatosan korszerűbb, például Piranha típusú járművekre cserélik a SAFE katonai beszerzési program keretében.

Barabás T. János külpolitikai szakértő szerint a román kormányok minimalizálni igyekeznek az Ukrajnának szánt segítség okozta belpolitikai feszültséget. „A felmérések szerint Ukrajna nem örvend népszerűségnek a románok között Kijev kisebbségellenes politikája miatt. Pár évvel ezelőtt még a Duna vizének elosztása és a tengeri határok jelentették a problémát a két ország között. A román nacionalista politikai tábor sérelmezi a történelmi terület elcsatolásokat” – sorolta a román-ukrán viszony terheit Barabás T. János.    

Úgy véli, Bukarest az orosz megtorlástól is tart, és zavarja a Nyugat ukrajnai háborúval kapcsolatos összefüggéstelen politikája. „Az óvatossággal nyilván a szélsőséges pártokat is blokkolni akarják. A tét nagy, Románia a lengyel–ukrán kapcsolatok romlása miatt a Nyugat egyre fontosabb logisztikai folyósója lesz Ukrajna felé. A helyzetet drámainak nevezném, mert a román kormányzat magára hagyva érezheti magát, így például a segítség titkosítása miatt nem kérhet teljes kompenzációt a nyugati hatalmaktól. Értékelésemben az orosz politika élesen Nyugat-ellenes marad a háború lezárása után is, hasznos lehetne egy regionális összefogás a támogatási ügyekben” – fogalmazott a szakértő.  

A román elnök kijevi sajtótájékoztatója itt látható: