Tisztáztuk, jár-e büntetés az illegális erkélybeépítésért, s kire csap le keményen a törvény
Nem kell óriásbüntetéstől és a dupla házadótól tartaniuk a lakástulajdonosoknak, akik engedély nélkül beépítették az erkélyeiket. Kövér Orsolya államtitkár a Maszolnak tisztázta, hogy a 2026. augusztus 25-én hatályba lépett új Területrendezési, Urbanisztikai és Építési Törvénykönyv (CATUC) brutális szigorításai nem a lakástulajdonosokat, hanem a főként a városokat elcsúfító, engedély nélkül felhúzott fantomépületeket célozzák, és azokat, akik a jövőben illegális építkezésben gondolkodnának. Míg az engedély nélkül építkező befektetőkre többszörös pénzügyi csapás vár, épületeik lebontására pedig végre lesz törvényes eszköz, addig a többségnek egyszerűsítéseket hoz az új szabályozás. A szabálytalankodók utólagos törvényesítést kérhetnek. Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere is azt javasolja a városlakóknak, ha engedély nélkül fedték be a balkont, kérjék az utólagos engedélyeztetést.
A korábbi (1991/50-es) törvény szerint minden építkezés, még egy erkélybeüvegezés vagy egy kutyakennel is engedélyköteles volt. A folyamat urbanisztikai bizonylat kérvényezésével, egy teljes épületszárnyra vonatkozó műszaki szakvéleményezéssel járt, „mivel ez nagyon költséges és hosszadalmas volt, rengeteg utánajárással is járt, ezért nagyon sokan nem tartották be a törvényes utat” – vezette le a Maszol megkeresésére Kövér Orsolya, a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős Minisztérium államtitkára, mi volt a gond korábbi rendszerrel.

Ennek egyik következménye, hogy ma a beépített erkélyek nem egységesek, ami a rossz kinézet mellett hőháztartási problémákat is okozhat a lakótömbökben, mutatott rá.
„Az új, 2026/169-es számú építési törvényben éppen ezért bevezettünk egy egyszerűsített eljárást: a bejelentést. Ez azt jelenti, hogy augusztus 25-e óta a tulajdonosnak, aki be akarja fedni a balkonját, már nem kell építkezési engedélyt szereznie, hanem műépítész által készített egyszerű tervre van szükség a homlokzatalakításról és balkonbezárásról. Ezt a bejelentő formanyomtatvánnyal együtt kell benyújtania a polgármesteri hivatalhoz. Az önkormányzatnak 15 napja van a válaszadásra, hogy rendben van-e a terv, vagy esetleg módosítást kérnek. Ha 15 napon belül nem válaszolnak, az hallgatólagos beleegyezést jelent a törvény szerint” – ismertette az új eljárást.
Mi lesz a régi beépítésekkel?
A korábban engedély nélkül befedett erkélyek esetében az átalakítás utólagos törvényesítéshez – azaz a fennmaradási engedély (hivatalosan: autorizație de regularizare) megszerzéséhez – kétféle eljárást vezettek be az épület kategóriájától függően.
Kétféle épületcsoportot különböztetnek meg, és Kövér Orsolya kiemelte, illegálisan felépített teljes épületekről beszél a törvény.
„Felröppent a hír, hogy megnöveljük százszázalékosan az adókat azoknál az apartmanoknál is, ahol beépítették a balkonokat illegálisan. De ez nem így van, hiszen, ha egy tömbház építkezési engedéllyel épült fel, teljesen legális, akkor az ennek egy részén végzett illegális munkálat miatt még az egész épület nem esik ebbe a kategóriába. Az adott törvénycikkely is az építési engedély figyelmen kívül hagyásával vagy az építési munkák engedélyezésére vonatkozó törvényes eljárások be nem tartásával kivitelezett épületeket érinti. Azaz a balkonokra nem érvényes” – magyarázta el.
„Az egyik kategóriájú épületcsoport helyzete utólag bármikor törvényesíthető – az idén is, öt év múlva is –, és ezekre büntetésként nincsen jelentősen megemelt adó sem. Ebbe a kategóriába tartoznak a balkonbefedések és a különböző kisebb melléképületek: pergolák, kis teraszok, egy kisebb csűr vagy fásszín is” – mutatott rá.
Az törvénytelenül felhúzott épületek, amelyekre nem érvényesek a megnövelt büntetések és adók, valamint amelyek esetében bármikor elindítható az utólagos törvénybe lépési procedúra, a 301-es cikkely második bekezdése értelmében:
- családi házak, amelyek földszintesek vagy földszint és egy emeletből állnak 150 négyzetméterig el, amelyek nem műemlék épületek, illetve nem védett övezetben találhatók. A védett területeken, illetve a műemlék épületeken végzett illegális munkalátok az új törvény szerint is bűncselekménynek minősülnek.
- legfeljebb 150 négyzetméter beépített összterületű lakóépület-melléképületek, gazdasági melléképületek vagy mezőgazdasági üzemek melléképületei, valamint ide tartoznak a közterületre ki nem terjedő erkélybeépítési munkálatok
Kövér elismerte, valóban nagyon figyelmesen kell olvasni a 301-es cikkelyt, hogy érthető legyen mire vonatkozik a 100 százalékos adóemelés. Éppen ezért múlt héten pontosítást adtak ki, amelyben kiemelik, hogy – mint a törvény 301-es cikkelye nyolcadik bekezdése írja – a második csoportba tartozó épületek esetében alkalmazandó a megemelt helyi adó és a magas bírságok.
Az utólagos törvényesítést javasolja Csíkszereda alpolgármestere
Az illegálisan végzett építkezési munkálatok törvényesítését javasolja a tulajdonosoknak Csíkszereda alpolgármestere, Bors Béla is, aki a Maszolnak elmondta, az engedély nélkül elvégzett munkálatok utólag törvényesíthetők a hivatalnál a fennmaradási engedély (autorizatie de regularizare – AR) kiváltásával. „A balkonok illegális beépítése is ebbe a kategóriába sorolható. Azt javasoljuk, első lépésben kérjenek az érintettek urbanisztikai bizonylatot (CU), hiszen ez minden fajta engedélyezés első lépése. Ebbe beleírjuk, hogy az AR kiállításához benyújtott iratcsomónak mit kell tartalmaznia” – magyarázta Bors Béla.
Hozzátette, „az ötéves elévülési határidő itt is érvényes, így, ha bizonyítani tudja a tulajdonos, hogy több mint öt éve építette be a balkonját, akkor a kihágást megállapító jegyzőkönyvben pénzbírság már nem szerepel”.
Megjegyezte azt is, hogy bár a 2026/169-es törvény (CATUC) százszázalékos adóemeléssel terheli az illegális építményt – a 301-es cikkely 11-es bekezdése szerint –, „ez azonban még nem szerepel az adótörvénykönyvben, és addig mi nem is tudjuk alkalmazni”. Úgy látja, még tiszázandó, hogyan kell kezelni a hőszigeteléskor beépített vagy a szobával egybeépített balkon helyzetét.
Kapcsolódó
Lebonthatók az illegális ingatlanok
Az említett második kategóriába tartozó illegális épületeknél bekeményített a törvény: a hatálybalépéstől mindössze egy év a türelmi idő az utólagos engedélyeztetési procedúra megkezdésére.
„Tulajdonképpen ugyanaz maradt az eljárás, csak szigorítottunk ezeknek az épületeknek az esetében. Egyrészt abban a pillanatban, hogy törvénybelépési procedúrát indít el a tulajdonos, megbüntetik. A büntetéseket pedig jelentősen megnöveltük. Emellett tízszeresére növeltük a díjakat, amiket akkor kell fizetni, amikor leteszi az illető az építkezési engedélyre a kérést” – sorolta Kövér Orsolya államtitkár.

„Sokan csak azért építkeznek engedélyek nélkül, mert úgy gondolják, hogy túlságosan hosszas és drága megfizetni. Mivel megnöveltük nagyon a büntetéseket, illetékeket és adókat, ezért jobban fog járni a tulajdonos, ha inkább megfizeti már az elejétől a törvényes eljárást, mint hogy illegálisan építkezzen és utána fizesse a törvény szerinti bírságokat” – érvelt a tisztségviselő.
A korábbi pár ezer lejes bírság helyett a büntetés immár 50 ezertől akár 500 ezer lejig is terjedhet, ami mellé dupla helyi adó társul.
Ha az építtető egy év alatt elmulasztja a törvényesítést, az önkormányzat beperelheti, és bírósági döntés után lebontathatja az ingatlant a tulajdonos költségén.
Az államtitkár elmondta, Bukarestben például teljes tízemeletes tömbházak is állnak üresen és lakhatatlanul, hisz az engedélyek hiányában sem telekkönyvezni, sem beköltözni nem lehet, és hiába léteznek akár végleges bírósági határozatok, hogy le kell bontani, ez nem történik meg.
A régi szabályozással ellentétben – ahol a mulasztások három év után elévültek, és a hatóságoknak nem volt joguk magánterületre lépni a bontáshoz – az új törvénykönyv tiszta jogi keretet teremt a fellépésre. „Elcsúfítják a városainkat, nem is használhatóak, de nem is legálisak, veszélyesek is, hisz nem tudjuk, hogy mennyire felelnek meg a kitételeknek. Ezektől szeretnénk megszabadulni” – jegyezte meg Kövér Orsolya.
Könnyebb engedélyszerzés, vidéken bejelentés sem kell
Az illegális építkezések megszüntetése érdekében további könnyítéssel is készülnek, jövőre egy digitális platformmal, amelyen keresztül az államtitkár elmondása szerint jóval egyszerűbb és gyors lesz az építkezési engedélyek kiváltása. A neve Ghișeu de avizare (engedélyeztetési ablak – szerk.) lesz.
„Így már nem lehet kifogás. Megadjuk az eszközöket, egyszerűsítünk, de a lépéseket végig kell járni. Fontos, hogy legyen terv mindenre, amit szeretnének építeni, kivéve egyes kisebb átalakításokat, melléképületeket” – mutatott rá.

Az udvarokon felhúzott pergolák, kis kiülők, kisebb építkezések már nem engedélykötelesek, sőt vidéken ezeket már bejelenteni sem szükséges a polgármesteri hivatalban, hívta fel a figyelmet az államtitkár. „Ahol úgy láttuk, nincsen se urbanisztikai kockázat nincs, se statikailag nem veszélyes, emberéletet nem veszélyeztet az épület, ott megengedtük az építkezést minden formalitás nélkül” – érvelt. Az olyan épületeknél viszont – lakóháztól regionális kórházig –, amelyben emberek élnek és dolgoznak, továbbra is kell építkezési engedély, tette hozzá.
Eltörölnék a visszamenőleges bírságot
Ugyanakkor egy új cikkelyt is bevezetnének, a kódex módosítására törvénytervezetet múlt héten Cseke Attila szenátor – korábbi fejlesztési miniszter – kezdeményezéseként nyújtottak be a szenátusba. Ebben javasolják, hogy a megnövelt büntetések ne legyenek érvényesek visszamenőleges hatállyal, azaz azokra az épületekre, amelyeket 2026. augusztus 25-e előtt építettek. Ha a tulajdonos bizonyítani tudja, hogy augusztus 25-e előtt történt az illegális építkezési munkálat, akkor a korábbi – 1991/50-es számú törvény szerinti – bírságolás érvényesülhet a 150 négyzetméter alatti és feletti épületekre is, ismertette az államtitkár.
A tervezet a következő hetekben kerülhet napirendre. „Gyorsított eljárással tettük le a kérést, így jó esetben 3-4 héten belül érvénybe kellene lépnie” – mondta el Kövér Orsolya.
CSAK SAJÁT


