Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak október elsején a Román Rádiótársaság Mediasind szakszervezetéhez tartozó alkalmazottai. Erről szeptember 25-én értesítették a rádió vezetőségét.

A Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, Kádár Zoltán, aki maga is részt vesz a 13 és 15 óra között tartott tiltakozó akcióban, a Maszol megkeresésére elmondta, a szakszervezet 31 pontos követelési listát állított össze, amelyből az előzetes tárgyalások során a rádió vezetősége mindössze három pontot kívánt teljesíteni.

Hangsúlyozta, a legfontosabb követelés a jövedelmek egyenlőtlenségének csökkentése. Jelenleg a rádiós szerkesztők és riporterek nettó bére alig éri el a 4000 lejt, míg a vezető beosztású munkatársak bére értesüléseik szerint 25-26 ezer lejre is rúghat. „Ez a hatalmas bérkülönbség azt eredményezi, hogy sok alkalmazottnak másodállásra van szüksége a megélhetéshez, ami a műsorok minőségének a rovására mehet” – tette hozzá Kádár Zoltán.

A Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője közölte, a bérezési problémák mellett a rádió eszközbeszerzései is jelentősen elmaradnak a szükséges szinttől. „A munkatársak saját forrásaikból próbálnak mikrofonokat és egyéb felszereléseket beszerezni, mivel a rádió nem biztosít megfelelő technikai hátteret” – mondta. Hozzátette, a Marosvásárhelyi Rádió gépkocsiparkja is elavult. A legfiatalabb autó 6-8 éves.

Kiemelte, hogy a karrierépítési lehetőségek is rendkívül korlátozottak. „A rádióban dolgozók nem látnak perspektívát a fejlődésre, hiszen a munkatársak hosszú évek óta dolgoznak, de az előrelépési lehetőségek rendkívül korlátozottak, és hiányzik az átlátható kritériumrendszer is” – mondta Kádár Zoltán.

A rádiós ugyanakkor az érdekvédelmi szervezetük által felvetett másik kérdésre is felhívta a figyelmet, nevesen arra, hogy az intézménynek nincs kollektív munkaszerződése az alkalmazottakkal. „A régi szakszervezetek által kötött szerződésből fakadóan a juttatások és fizetésemelések mértéke a költségvetéstől függött, így sok dolgozó elveszítette jogos juttatásait. Célunk, hogy ezt a kitételt módosítsuk, és a juttatások a törvény értelmében kötelező érvényűek legyenek” – fogalmazott.

Közölte, október elsején figyelmeztető sztrájkot hirdetnek, amely során a dolgozók feliratos, figyelemfelkeltő szöveggel ellátott pólóban fognak megjelenni a rádió székhelyén és a stúdiók előtt. „A sztrájk során a műsorszórás 30 százalékát biztosítanunk kell, és ezt a műsorokban is be fogjuk jelenteni. A megmozdulás célja, hogy felhívjuk a figyelmet a dolgozók helyzetére és jogos követeléseikre” – tette hozzá Kádár Zoltán.

A tiltakozás a rádió műsorait is érinti

Kovács Péter, a Kolozsvári Rádió főszerkesztője a Maszolnak elmondta: ahogy eddig, ez alkalommal is egyetért azzal, hogy a Román Rádiótársaságban (SRR) alulfizetettek a végrehajtói állások, és túl nagy a különbség a vezetői és a végrehajtói juttatások között. Közölte, senkit nem akar lebeszélni arról, hogy aláírjon, és ha összegyűlik a megfelelő számú aláírás, akkor sztrájkba lépjen.

Kifejtette, hogy hasonlóan a pár évvel ezelőtti perhez, részéről a Kolozsvári Rádióban soha senkinek nem fog hátránya származni abból, hogy részt vesz a sztrájkban. „Jó lenne, ha nem jutnánk el odáig, hogy megszakítsuk a műsort, mert a kormány és a parlament mulasztása miatt nem a hallgatókat kellene büntetni” – tette hozzá Kovács Péter.

A főszerkesztő ugyanakkor természetesnek tartja, hogy a hírekben tájékoztatnak a helyzetről, amennyiben tényszerű, valós és leellenőrzött információkat szolgáltatnak, és nem automatikusan veszik át a szakszervezeti közleményeket. „Ha a célpont csak a rádió elnöke, akkor meggyőződésem, hogy a sztrájk, amennyiben erre sor kerül, eredménytelen lesz. Szerintem fizetésemelésre akkor kerülhet sor, ha a kormány és a parlament lép, vagyis azok az intézmények, amelyek emelni tudnak a SRR költségvetésén” – mondta.

Kovács Péter közölte, tudomása szerint a kormány 40 millió lejjel egészítette ki a rádiótársaság költségvetését, és ezzel az összeggel mindenképpen kezelni lehet a helyzetet. „Remélem, hogy az elmúlt két fizetésemeléshez hasonlóan progresszív emelés lesz, vagyis az alacsonyakat jobban, a nagyokat pedig egyáltalán, vagy alig növelik” – mondta a főszerkesztő.

Közölte, a miniszterelnök nyilvánosan is elmondta, hogy a SRR piacvezető, a TVR pedig a nézettségi lista végén kullog. „Nem értem, hogy ilyen körülmények között miért kap mind a két intézmény, egyformán 40 millió lejes költségvetés-kiegészítést. Igazságtalannak tartom olyan körülmények között, hogy a TVR-nél lényegesen nagyobb a végrehajtói állásban alkalmazott munkatársak fizetése.”

Arra a kérdésünkre, hogy mit jelent a kollektív munkaszerződés hiánya, Kovács Péter közölte, abban a pillanatban, amikor a munkaadó és a szakszervezetek nem tudtak megállapodni a kollektív munkaszerződés tartalmában, másnaptól minden pénzügyi kedvezmény bekerült az egyéni munkaszerződésbe. „Tehát mindenkinek ugyanannyi a jövedelme, mint amikor volt kollektív munkaszerződésünk, senki nem kapott kevesebbet, de többet sem” – hangsúlyozta. 

Végül a főszerkesztő közölte, szerinte a sztrájk okafogyott, hiszen a 40 millió lejes támogatásból rendezni lehet a fizetéseket. „Meg kellene várni a SRR vezetőségének döntését, hogy ezt a plusz pénzt miként szándékszik elkölteni, és csak akkor sztrájkolni, ha a döntés nem megfelelő” – mondta.

„A méltányosság fenntartásának egyedüli garanciája a kollektív munkaszerződés” – szögezi le Papp-Zakor András, a FAIR-Mediasind Szakszervezeti Szövetség kolozsvári fiókegységének vezetőségi tagja, a kolozsvári és marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőinek képviselője.

A közrádió és a köztévé helyzetét külön törvény szabályozza, alkalmazottaik ezért nem számítanak „közalkalmazottnak”, így nem érvényes rájuk az egységes bértörvény. Minden juttatást, bérezést, pótlékokat, karriertervet az intézményen belüli kollektív munkaszerződés szabályoz. A rádión belüli kollektív munkaszerződés júniusban lejárt, az újban hosszas tárgyalások után sem sikerült megállapodnia a munkaadónak és az alkalmazottak törvényes képviseletetét ellátó FAIR-Mediasind Szakszervezeti Szövetségnek. Utóbbi azért az egyedüli törvényes érdekképviseleti szervezet, mert a rádión belül nincs úgynevezett „reprezentatív szakszervezet” – mondja az érdekvédelmis. 

Ami a rádión belüli jelenlegi (és hosszú évek óta fennálló) bérviszonyokat illeti, Kádár Zoltán már említette őket, gyakorlatilag egy változatos témákban két-három nyelven interjúzó, felsőfokú végzettségű szerkesztő nettó bére több mint ezer lejjel elmaradhat az országos átlagbértől, és tömegesen el is marad, régiségtől függetlenül. Ugyanis – az egységes bértörvény szabályozásaitól eltérően – a rádiónál semmilyen előírás nincs az alkalmazott előmenetelére, fizetését is beleértve.

A tüntető Iași-i kollégát idézve: „30 éve dolgozom a rádiónál. Következő karrierállomásomnak a nyugdíjazás látszik”. A lejárt kollektív munkaszerződés szerint. Ugyancsak hiányzik bármilyen előírás az inflációarányos bérkiigazításokról. Az alkalmazott szakmai teljesítményét elvileg az évente egyszer kötelezően lebonyolított tevékenységi felmérés (evaluare) kellene tükrözze, ám az ezen elért kiváló/ jó, stb értékelésnek semmilyen kötelező folyománya nincs a bérezés terén. „Többek között ezt a fájdalmas és az alkalmazottak számára teljesen elfogadhatatlan „rendszert” akarta korrigálni a Mediasind a kollektív munkaszerződésről folyó tárgyalásokon, ám a munkaadó nem volt hajlandó erre. Ezért a munkakonfliktus, amelynek minden törvény által megkövetelt állomását végigjárta a szakszervezet, most a sztrájknál tart” – hangsúlyozza Papp-Zakor András.

A sztrájknak nincs csatlakozó-létszám küszöbe.

Mivel felmerült, hogy okafogyott lenne, „hiszen a rádió 40 milliós költségvetés kiegészítést kapott”, le kell szögezni, hogy egyrészt egyelőre semmi nem szavatolja, hogy a pénzt valóban a bérszakadék orvoslására fordítják, másrész az egyszeri béremelés nem orvosolja a működési logika gondjait, hiszen ha most meg is emelnének béreket, sehol nincs rögzítve, hogy ezeket a továbbiakban szinten tartják önműködő inflációarányos kiigazításokkal, karriertervvel, stb. 

A méltányosság fenntartásának egyedüli garanciája a kollektív munkaszerződés. A figyelmeztető sztrájk általános munkabeszüntetéssel folytatódik, ha szükséges, mindaddig, amíg a munkaadó aláírja az új kollektív munkaszerződést – szögezte le a Kolozsvári Rádió szerkesztője. Közölte, sajnos minden sztrájknak megvan a kívülállóként „szenvedő” harmadik fele, „területtől függően legyen szó páciensről, diákról, szülőről, ügyfélről, valamilyen szolgáltatás fogyasztójáról. Mi a hallgatókért dolgozunk nap mint nap, ők létünk és munkánk értelme, csak közben élnünk kell valamiből nekünk is. Meggyőződésünk, hogy a normális munkafeltételek hallgatóinknak is érdekében állnak, már csak a szolgáltatás minősége miatt is. Elnézésüket kérjük bármilyen pillanatnyi mínuszért és biztosítjuk őket arról, hogy egyetlen perccel sem nyújtjuk feleslegesen az őket érintő akciókat! ” – tette hozzá Papp-Zakor András.