A Filia Központ felmérése szerint az állami kórházaknak csupán a fele végzi el a kérésre történő terhességmegszakítást azon intézmények közül, amelyek válaszoltak a hivatalos megkeresésekre. A 2025-ben regisztrált kérésre történő abortuszok háromnegyedét a magánszektorban hajtották végre, ahol az árak akár az ötszörösét is elérhetik az állami egészségügyben felszámított díjaknak.

A kutatás során a Filia Központ 204 állami kórháznak küldött hivatalos adatigénylést, amelyekre 127 érvényes válasz érkezett. További 45 intézmény nem válaszolt, 26 kórház jelezte, hogy nem rendelkezik szülészet-nőgyógyászati osztállyal, 6 helyen pedig egyetlen szakorvos sem állt rendelkezésre –  számol be a szervezet közleménye alapján az ObservatorNews.

A feldolgozott hivatalos válaszok alapján a kórházak 49,6 százalékában egyetlen orvos sem vállal kérésre történő terhességmegszakítást. Ezzel szemben a válaszadó intézmények 44,8 százaléka – összesen 57 kórház – nyilatkozott úgy, hogy elvégzi a beavatkozást. A fennmaradó 7,9 százalék nem adott érdemi választ a kérdésre.

Miért tagadják meg az orvosok a beavatkozást?

Az állami kórházak hivatalos válaszaiban a leggyakrabban feltüntetett indokok a következők voltak:

• 41% – vallási okok,
  
  
• 38% – lelkiismereti okok,
  
  
• 10% – a műhibáktól és a szövődményektől való félelem.

Emellett logisztikai akadályokat is megjelöltek, mint például az épületfelújításokat, az átköltözéseket vagy a megfelelő helyiségek átmeneti hiányát.

A beavatkozást hivatalosan vállaló 57 kórház megoszlása a következőképpen alakul:

• 24 intézmény (42%) mind a sebészeti, mind a gyógyszeres eljárást biztosítja.
• 22 intézmény (38,6%) kizárólag sebészeti műtétet végez.
• 11 intézmény (19,3%) csak a gyógyszeres terhességmegszakítást teszi lehetővé.

Mennyibe kerül a terhességmegszakítás?

Egységes díjszabás nem létezik, és a vizsgált kórházak jelentős része nem hozta nyilvánosságra az árait. A megszerzett adatok szerint az állami kórházakban kért legmagasabb összeg 1000 lej volt a sebészeti, és 750 lej a gyógyszeres beavatkozásért. A jelentés rávilágít, hogy a magánszektorban a költségek az 5000 lejt is elérhetik.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) jelentésben idézett adatai szerint 2025-ben 10 707 kérésre történő terhességmegszakítást regisztráltak a magánegészségügyben, míg az állami intézményekben mindössze 4082-t. Ez azt jelenti, hogy a bejelentett esetek több mint 72 százalékát a magánszektorban végezték el. Ráadásul 13 megyében egyetlen állami kórházban sem számoltak be kérésre végrehajtott abortuszról.

A Filia Központ jelentése összevetette a hivatalos írásos válaszokat 122 kórház telefonos tájékoztatásával is. Az írásban eljárást vállaló 50 kórház közül mindössze 9 erősítette meg egyértelműen a lehetőséget telefonon is. További 16 intézményben a telefonos megkeresés során azt állították, hogy nem végzik el a beavatkozást, holott később hivatalos úton az ellenkezőjéről nyilatkoztak.

Hazai szabályozás a többi európai országhoz képest

Romániában a Btk. bünteti a terhességmegszakítást, ha azt a 14. hét túllépése után végzik el, kivéve a törvényben meghatározott egészségügyi indokokat. Ugyanez a korlátozás érvényes Franciaországban is, ahol azonban a beavatkozás ingyenes.

Németországban a kötelező tanácsadáson alapuló eljárás keretében a fogantatástól számított első 12 héten belül végezhető el a beavatkozás. Ehhez egy hivatalos központ konzultációjára van szükség, a tanácsadás és a beavatkozás között pedig legalább 3 napnak kell eltelnie.

Az egyik legszigorúbb szabályozás Lengyelországban van érvényben, ahol a terhességmegszakítás csak akkor engedélyezett, ha a terhesség veszélyezteti a nő életét vagy egészségét, vagy ha alapos a gyanú, hogy a fogantatás jogellenes cselekmény (bűncselekmény) következménye.

A szabályozás Európa-szerte jelentősen eltér: a 12 hetes határtól kezdve a 24 hétig, vagy a törvény által szigorúan meghatározott egyedi esetekig terjed.