Szinte minden második nap meghal egy biciklis a romániai utakon
A kerékpárosok a közlekedésben részt vevők egyik legsérülékenyebb kategóriáját képviselik Romániában – állítja a Román Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR), amelynek adatai szerint tavaly szinte kétnaponta vesztette életét egy kerékpáros közúti balesetben. Ennél még magasabb a balesetekben súlyosan megsérült kerékpárosok száma. A kép azonban árnyaltabb a biztonságos kerékpáros közlekedésért Marosvásárhelyen tevékenykedő Gál Sándor szerint. Úgy gondolja, a kiragadott számok téves következtetésekhez vezethetnek, a fő probléma eközben az autókat előnyben részesítő, elavult mentalitás az önkormányzatok részéről, valamint a kerékpáros sávok hiánya.
„A kerékpárosok a közlekedésben résztvevők egyik legsérülékenyebb kategóriáját jelentik a környezeti tényezőknek való közvetlen kitettség, az ütközésvédelem hiánya és az ilyen típusú járművek csökkent stabilitása miatt. Mindezek a szempontok meghatározzák egy esetleges baleset következményeinek fokozott súlyosságát. Így a tavalyi évben sajnos több mint 600 ilyen baleset történt, amelyekben a román rendőrség adatai szerint 163-an haltak meg, 441-en súlyosan, további 22-en pedig könnyebben megsérültek” – mutat rá a Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR) a News.ro szerint. Emellett 2022-ben több mint 3500 kisebb baleset történt kerékpárosokkal, a járművezetők hibájából vagy anélkül, amelyek 3586 ember könnyebb sérülését okozták.
Az UNSAR azt is bejelentette, hogy lefektette a Közlekedésbiztonsági Koalíció alapjait, és felkér minden olyan intézményt és szervezetet, amely szeretne biztonságosabb jövőt a kerékpárosoknak, csatlakozzon a kezdeményezéshez.
Balesetek okai: harmadik helyen a kerékpárosok
Míg a biztosítók szövetsége a biciklisek védtelenségét emelte ki a baleseti statisztikát ismertetve, a rendőrség statisztikája szerint, mint arról korábban írtunk, a kerékpárosok fegyelmezetlensége a harmadik helyen szerepel a halálos balesetek okai között. Eszerint 2023. szeptember közepéig 402 súlyos baleset történt, amely 88 halálos áldozatot, 319 súlyos és 10 könnyű sérültet követelt.
Első helyen a gyalogosok fegyelmezetlensége szerepel, ami idén szeptember 13-ig 199 halálos áldozattal járt. A gyorshajtás a második az okok között a halálos áldozatok száma alapján. Gyorshajtás miatt 193-an haltak meg idén őszig.
A számok nem beszélnek a körülményekről
A marosvásárhelyi Gál Sándor, aki több téren is folyamatosan próbál tenni a városi kerékpáros és gyalogos közlekedés javításáért, megkeresésünkre elmondta, az a gond a statisztikákkal, hogy a körülményeket figyelmen kívül hagyják.
„Csak kiragadott számok. Az a problémám ezzel, hogy kicsit áldozathibáztatás, meg azt emeli ki, hogy mennyire veszélyes biciklizni. Nem mondja meg, hogyan halnak meg és milyen okokból. Olyan, mint amikor feldobják a hírt, hogy hány haláleset van a gyalogosok fegyelmezetlensége miatt, de nem beszélünk arról, hogy megszüntetünk átjárókat, a kétirányú utcákat egyirányúvá alakítjuk, és az autók nem 50 km/órás sebességgel, hanem 70-nel mennek, és nem tudnak megállni az átjáróknál. Igazából ezzel van a problémám, hogy ezek a sztatisztikák nem beszélnek az okokról” – magyarázta Gál Sándor, aki a Bringa Akadémia (Academia Velo) programkoordinátora, amelynek keretében kerékpárosokra vonatkozó alapvető közlekedési szabályokat tanítanak a gyerekeknek.
Elavult mentalitás
Mint mondta, úgy gondolja, hasznos az oktatásuk, de kevés. „Ezt országos szinten kellene csinálni, több száz ezer gyereket, felnőttet képezni. Az, hogy mi és más egyesületek próbálkozunk ott néhány gyerekkel, az rendben van, de ennél sokkal több kellene. Az állam kellene emellé pénzt tegyen, lehessen pályázni. Például valamelyik minisztérium írjon ki pályázatot olyan témakörre, hogy baleset-megelőzés” – dobta fel Gál Sándor, aki szerint mentalitásváltás is kell a helyzet javítására.
„Nyugatabbra az a hozzáállás, hogy te kell vigyázz a gyengébbre, le kell lassítanod, mert ha elütöd, akkor te vagy a felelős. Itt ezzel van a baj, hogy még mindig a 30 évvel ezelőtti mentalitás érvényes: fluidizarea traficului, tegyük gördülékenyebbé a forgalmat, csináljunk minél több sávot, menjenek minél gyorsabban az autók. Csakhogy a város az nem autópálya” – mutatott rá. Ezenkívül szerinte a sebességkorlátozásra kellene hangsúlyt fektetni, többet kellene sebességet mérni az utakon, szorgalmazni kell, hogy legyenek jól kialakított kerékpáros sávok.
Új kerékpárutak Marosvásárhelyen
Mint mondta, általánosságban elmondható, hogy a régebbi bicikliutak nem praktikusak, nem ahhoz vannak igazítva, ahogy a kerékpárosok közlekedni szoktak, és általában nem fedik le a várost, hanem egyszer csak hirtelen véget érnek, és onnan kezdve le kell térnie a kerékpárosnak az úttestre. Úgy látja, az újabbak már jobb kialakításúak.
Marosvásárhelyen jelenleg zajlik az egyik legforgalmasabb, a Dózsa György utca javítása, és a projektben kerékpárutak kialakítása is benne van. Gál Sándor a marosvásárhelyi városi közlekedési bizottság tagja is, és ebben a minőségében, mint mondta, kollégáival igyekeztek javítani a terven, ahol lehetett. A fő gond az volt, hogy a tervek jó pár évvel ezelőtt készültek.
„Nem lehetett száz százalékosan javítani, de arra nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz. Nem lesz a legrosszabb, de nem is a legjobb. Ez a baj ezekkel a tervekkel, hogy hat-nyolc év átfutási idejük van” – jegyezte meg Gál Sándor.
CSAK SAJÁT