Közvitára bocsátotta a kormány a szociális ellátásról szóló törvényt módosító tervezetet, ebben az önkéntes szerződésekre vonatkozó előírásokat is szigorítanák, hogy ne lehessen a törvénytelen munkát ezzel álcázni. A Maszol által megszólaltatott szakemberek szerint, e téren éppen hogy nincsenek visszaélések, az önkéntesség felívelőben van, egyre többen érzik úgy, visszaadnának valamit a társadalomnak. Az önkéntesekre hatalmas szükség van, leginkább azért, mert színt visznek a kedvezményezettek életébe, gyakori, hogy az idős gondozottak esetében az unokát pótolja a fiatal önkéntes, a gyerek estében pedig a nagymama, nagynéni szerepét tölti be egy önkénteskedő felnőtt.

A kormány a napokban bocsájtotta közvitára a Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter által kidolgozott tervezetet, amely reményeik szerint jelentős változásokat fog hozni a szociális ellátás területén. A rendszer reformjában ez a módosítás lesz az egyik első lépés. Marcel Ciolacu miniszterelnök úgy fogalmazott, az új jogszabály hatályba lépésével biztosan nem fognak többé előfordulni olyan horror esetek, mint amilyenekre az elmúlt hónapokban fény derült egyes gondozóközpontokban.

Az Avocatnet.ro jogi portál hívta fel a figyelmet, hogy a tervezetben az önkéntes szerződések ellenőrzését is szigorítják, a hiányos vagy illegális dokumentumok miatt a fogadó szervezeteket több tízezer lejes bírsággal sújtják. A tervezetben 10.000 és 20.000 lej közötti pénzbírsággal büntetendő bűncselekmények között szerepel a fizetett tevékenységet álcázó önkéntes szerződések megkötése, a szerződés bejegyzésének elmulasztása és a dokumentumokban a kötelező záradékok hiánya.

Nem tapasztaltak visszaéléseseket

Jelenleg nem ellenőrzik az önkéntes szerződéseket, csak abban az esetben ha „belebotlanak”, mondta el megkeresésünkre Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Hangsúlyozta az önkéntes szerződést nem a munka törvénykönyve, hanem az 78/2014 önkéntességi törvény alapján kötik. A jogszabály alapján beleszámít ugyan a szolgálati időbe, de nem tekintenek rá munkaviszonyként. Önkéntes szerződést a cégek nem köthetnek, csak az egyesületek, alapítványok foglalkoztathatnak ilyen módon segítőket. „Nyilván vannak átfedések, leginkább az egészségügy terén” – mondta a főfelügyelő, hozzátéve, ezt a szegmenst ellenőrzik, és kézben tartják.

Ha felmerül a gyanú, hogy valaki önkéntes szerződés leple alatt dolgozik, megvizsgálják, milyen feladatot végez, milyen rendszerességgel, ki a kedvezményezett, kap-e érte valamit cserébe, és az információk alapján levonják a következtetéseket. Eddig viszont panasz sem érkezett, és visszaéléseket sem tapasztaltak, hogy az önkéntes szerződés leple alatt valójában dolgoztattak volna valakit.

Ördög Lajos elmondta, munkavédelmi szempontból szigorúan ellenőrzik az önkénteseket is, hiszen rájuk ugyanolyan szabályok vonatkoznak e tekintetben, mint bármelyik más alkalmazottra. Ezért megvizsgálják, kiképezték-e őket a vállalt feladat elvégzésére, tudomásul vették-e az esetleges kockázatokat, veszélyeket. A civil szervezetek képviselői gyakran megkeresik a felügyelőséget, érdeklődnek, hogy milyen munkavédelmi feltételeknek kell megfelelniük, ha önkénteseket foglalkoztatnak, ezeket minden esetben átbeszélik.

Ne lőjenek túl a célon, a civil szféra ne veszítse el az önkénteseket

Teljes mértékben egyetért azzal, ha a törvénymódosítással ki akarják küszöbölni, hogy az önkéntes szerződés álcájába bújtatva dolgoztassanak embereket, de a szabályozást olyan körültekintően kell végiggondolni, majd gyakorlatba ültetni, hogy a civil szféra ne veszítse el az önkénteseket, szögezte le Tischler Ferenc a Romániai Máltai Szeretetszolgálat főtitkára. Hangsúlyozta, néhány olyan szervezet miatt, melyek visszaélnek ezzel a lehetőséggel, nem lehet a teljes civil szférát sújtani.

Tischler Ferenc különben azt tapasztalja, hogy Romániában éppen most van felívelőben az önkéntesség gyakorlata. „Éppen azok kezdtek megjelenni, akik eddig hiányoztak: a közép-nemzedék. Akik a kilencvenes években végezték el az iskolát, az egyetemet, azóta családot alapítottak, stabilizálódott az anyagi helyzetük, most érzik, hogy szabadidejükből visszaadnának a társadalomnak, a rászorulóknak, és önkéntes tevékenységet vállalnak” – osztotta meg tapasztalatait a humanitárius szervezet főtitkára.

Rámutatott, a törvény elbonyolítja ugyan a lepapírozást, az önkéntes munkát igazoló dokumentumok kiállítását, minden egyes önkéntes után „ezer papírt kell legyártani”, de ha ez jelenti a kontrollt, ezt a papírmunkát érdemes felvállalni.

Az önkéntesek visznek színt a kedvezményezettek, az intézmények életébe

A civil szervezetek többi képviselőjével is egyeztetve, arra a következtetésre jutottak, hogy ilyen körülmények között is az körvonalazódik, hogy egy jól meghatározott ügyhöz egyre könnyebb önkéntest találni.

„Az önkéntesek mindig színt tudnak vinni a kedvezményezettek, a rászorulók életébe, a intézményrendszerekbe. Az állam általában azért tudja drágábban működtetni a saját intézményeit, mint a civil szféra, mert ez utóbbi az önkéntesek bevonásával a költségek egy részét le tudja faragni, De vonzóbb szolgáltatást is tud nyújtani, éppen azért, mert az önkéntesek színt visznek a tevékenységekbe, az idős gondozott esetében az unokát tudja pótolni egy fiatal önkéntes, a gyerekeknél pedig a nagymamát, a nagynénit egy idősebb segítő” – részletezte Tischler Ferenc.

Hangsúlyozta, azokról a jóhiszemű civil szervezetekről beszél, akik valóban segíteni akarnak, ellátni a rájuk bízott gondozottakat, és nem azokról, melyek profitra akarnak szert tenni ebből a tevékenységből. „Mindannyiuknak szükségünk van az életünkben lelki elégtételre, önkéntes tevékenységgel ez elérhető, hiszen önzetlenül teszünk azokért, akik erre rászorulnak, képtelenek gondoskodni magukról. Mindenki megválaszthatja, milyen téren akar önkénteskedni – gyerekekkel idősekkel, hátrányos helyzetű családokkal – akar dolgozni. Teljesen mindegy, a lényeg hogy égető szükség van rájuk, a szociális piac hatalmas, aki egy kicsit is tenni szeretne, csak bátorítani tudom, hogy induljon el ezen az úton, próbálja ki” – összegzett Tischler Ferenc.