Hiába a magyar anyanyelvű diákok számára már évek óta bevezetett sajátos románnyelv-oktatás, a székelyföldi magyar gyerekek közel fele idén sem ugrotta meg a lécet: nekik ötösnél kisebb jeggyel értékelték a képességvizsgán a román tudásukat.

Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt faggattuk, mi állhat a kudarc hátterében, de tankönyvírót, szülőket és diákot is kérdeztünk a miértekről.

Következtetést nehéz levonni, hiszen a helyzet rendkívül összetett, nyilatkozóink arra mutattak rá, nem lehet egyetlen okot, vagy felelőst kiemelni, egyértelműen kijelenteni, hogy a tanterven, a tételszerkesztésen, a pedagógusok vagy éppen a diákok hozzáállásán múlt, hogy ilyen mértékben nehézséget okozott a román vizsga a székelyföldi megyék nyolcadikosainak. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az a gyerek, aki csak az iskolában, a román órán hallja a nyelvet, sokkal nehezebben birkózik meg a szövegértési feladatokkal.

Amint arról beszámoltunk, idén Hargita megyében a diákok csupán 49,6 százaléka, Kovászna megyében pedig 55,75 százaléka érte el az ötös osztályzatot románból. Maros megyében sem rózsás a helyzet, az összes képességvizsgázó átlaga román nyelv és irodalomból 5,98, miközben a többi tantárgyból jobban teljesítettek: matematikából 6,34, magyarból 7,39, német nyelv és irodalomból pedig 7,77 az átlag.

Helyben toporog Hargita megye

Hargita megyében a képességvizsgán a román nyelv és irodalomból elért eredményeket tekintve gyakorlatilag ott tartunk, mint a világjárvány előtti időszakban, mutatott rá a Maszol megkeresésére Kallós Zoltán. Kifejtette, a pandémia éveiben leegyszerűsítették a vizsga-tantervet, mert azt feltételezték, hogy az online oktatás alatt nem sikerült átvenni teljesen a tananyagot.

Idén viszont egyeztettek a tételszerkesztők a neveléstudományi intézet szakembereivel, illetve a gyakorló pedagógusokkal, és az körvonalazódott, hogy sikerült bepótolni a járvány alatti kieséseket, ezért már nem egyszerűsítették a vizsgát. Viszont ha idén is könnyítenek, és a Hargita megyei diákok 70 százaléka kap ötösnél jobb jegyet a román dolgozatára, az még nem jelentette volna azt, hogy jobban tudnak románul, összegezte az államtitkár.

Ne csak három napig keseregjünk

Kallós Zoltán azt tervezi, amint lezajlik az óvási időszak, és meglesznek a végleges eredmények, felkéri az érintetteket, hogy a megyék és tanintézetek szintjén is értékeljék ki a vizsgát, és ha gyengébbek voltak az eredmények, keressék meg a miérteket.

„Nem lehet az, hogy három nappal a képességvizsga vagy az érettségi eredményeinek közzététele után mindenki kongatja a vészharangot és aggódik, majd utána megfeledkezünk az egészről, és minden marad a régiben. A folyamatot kell végigkísérni” – szögezte le a szakpolitikus.

Meglátása szerint, az oktatási rendszeren közös erőfeszítéssel lehet javítani, az nem lesz jobb kizárólag a kormányszinten foganatosított oktatási politikáktól, hanem attól, ha minden résztvevője tevékenyen jobbítja.

A tételsorokat gyakorló pedagógusok állítják össze

A tételek összeállításával kapcsolatos esetleges problémákat minisztériumi szinten kell orvosolni. Akik a tételeket szerkesztik, meg kell értsék, hogy annak összhangban kell lennie a tantervvel, ezt idén is megvizsgálják, bár a tételszerkesztő csoportokba a magyar tannyelvű iskolákban román nyelvet tanító pedagógusok jelentkeznek, Bukarestből csak egy-két szakember koordinálja a munkájukat, mondta az államtitkár. Vagyis olyan román szakos tanárok írják a tételjavaslatokat, akik magyar iskolákban tanítanak, elvileg tudják, mi történik négy év alatt az osztálytermekben.

Valahol mégis elcsúszik a diákok egy része a vizsgán, Kallós Zoltán ezért tartja fontosnak, hogy az iskolák szintjén is kiértékeljék az eredményeket, és ahol szükséges, próbáljanak megoldásokat keresni, hogy a helyzet javuljon. Ha egy iskolában tíz évre visszamenően egyetlen diák sem ért el ötösnél jobb minősítést a vizsgán, óhatatlanul felmerülnek a kérdőjelek. Ezen azért is el kell gondolni, mert azok a tanintézetek, melyek nem biztosítanak minőségi oktatást, egy idő után elveszítik a diákokat.

El kell jutni arra szintre, ahová szeretnénk

Kallós Zoltán felidézte, tavaly indította el az oktatási minisztérium a programot, amelyben óvodapedagógusokat, tanítókat és román szakos tanárokat készítenek fel arra, miként kell a románt idegen nyelvként tanítani. A program idén zárul, arra törekednek, hogy minden, a magyar tagozaton valamilyen szinten románt tanító pedagógus részt vegyen ebben. Ez egy úttörő projekt, ezzel tulajdonképpen a román minisztérium elismerte, hogy vannak hiányosságok ezen a téren.

Az új oktatási törvényben szerepel, hogy a szaktárca indít egy román nyelv elsajátítását segítő projektet, ennek keretében cserediák programokat, képzéseket, román nyelvű táborokat finanszíroznak majd. El kell jutnunk arra szintre a román nyelv elsajátítása terén, ahová szeretnénk, de nem jutunk egyről a kettőre, ha három napig kesergünk, majd nem teszünk semmit, összegezte az államtitkár. Arra is kitért, a sajátos románoktatás mindenképpen előrelépést jelent, ám figyelni kell, hogy ezt valóban betartsák, alkalmazzák a pedagógusok.

Az online oktatást megsínylette a gyerekek szókincse

Összetett okai vannak, hogy idén sem ment jól a székelyföldi megyékben a gyerekek egy részének a román vizsga, mondta el a Maszolnak Bertolf Hedvig, aki épp a magyar diákoknak írt román tankönyvet a sajátos oktatásra alkalmazva. Hangsúlyozta, ez a nemzedék is tanult másfél évet online, ami a román oktatás terén azért jelent hátrányt, mert nagyon fontos, hogy minél többet beszéltesse a tanár a diákokat, ha ez nem valósult meg maradéktalanul, megsínylette a szókincsük. Ha csak  passzív szókinccsel rendelkeznek, az nem volt elég a vizsgán. A tételsorban az a fontos, a gyerek értse a szövegeket, a feladatot, és ha a megtanították neki, miként kell ezeket megoldani, nem lehet fennakadás, részletezte a tankönyvíró. A román szakos tanárok többsége elvégezte a képzéseket, hogy miként alkalmazza a kommunikációs módszereket.

Arra is kitért, a román nyelv tanítást nem lehet összehasonlítani sem az angol nyelv oktatással, sem az anyanyelv tanítással. A román esetében még mindig összetettebb a tanterv, mint az idegennyelvek esetében, ezt lehetne ugyan tovább egyszerűsíteni, de ehhez komoly konzultációra lenne szükség, hogy miről lehetne még lemondani, és mit kell feltétlenül megtartani.

A diákon is sok múlik

Nem egy tragédia, ami idén történt, persze rosszul esik, ha alacsonyak a jegyek, a székely megyék a statisztika végén szerepelnek a román vizsga kiértékelésekor, de figyelembe kell venni, hogy sajátos helyzetben vannak az itt élő gyerekek, mondta Bertolf Hedvig. Rámutatott, interetnikus környezetben, szórványban, a magyar gyerek már hallja a román szót, amint kilép az ajtón, a székelyföldi települések többségében csak az iskolában, a román órán találkozik a nyelvvel. Sokat segíthet a diákok hozzáállása is, ha például meghallgatnának egy román dalt, román felirattal néznének meg egy filmet, vagy román internetes tartalmakat követnének, javulna a román tudásuk. De még az is előrelépés lenne, ha a telefonjuk menüjét átállítanák román nyelvre, észrevétlenül tanulnának meg román kifejezéseket, amiket használhatnának a vizsgán.

Sok diák ért el nagyon jó eredményt, ám ezek a jó jegyek nem véletlenszerűen születnek, sok munka van mögöttük. A diákok egy része nem is törekszik, hogy nagyobb jegyet érjen el, hiszen már kisebb általánossal is be lehet jutni középiskolába, hívta fel a figyelmet Bertolf Hedvig.

Nem lehet az okokat leegyszerűsíteni, azt mondani, hogy kizárólag a tanterv, a tankönyv, a vizsgatétel, a tanár, a diák, vagy éppen a szülő áll a gyenge eredmény hátterében, több tényező összejátszott, idén a körülmények sem voltak a legkedvezőbbek, még a vizsga előtti pedagógussztrájk is elbizonytalanította a diákokat, sorolta Bertolf Hedvig.

Nem mindenkinek okozott nehézséget a román

A Maszol megpróbálta a szülőket, diákokat is megszólaltatni a kérdésben, ám akikkel beszéltünk, nem szembesültek nehézségekkel, a gyerekek nyolcas feletti minősítést értek el a román nyelv és irodalom vizsgán.

Ahhoz képest, hogy tényleg csak az iskolában, a román órán találkozott a lányunk a román nyelvvel, elégedettek vagyunk az eredménnyel, értékelt egy háromszéki édesapa. Mint mondta, nem hibáztatja a rendszert, a tantervet, vagy a tanárokat, hiszen kommunikáció nélkül rendkívül nehéz egy nyelvet elsajátítani. Próbálták rávenni a gyereket, hogy nézzen román nyelvű filmet, de nem jártak sikerrel. Az édesapa azt is egyértelmű előrelépésnek tartja, hogy a három évvel ezelőtti vizsgázókhoz képest, a lányának nem kellett értelmetlenül bemagolnia irodalmi elemzéseket. Nemcsak az iskolában, más csatornákon át is meg lehet tanulni egy nyelvet, összegezte a szülő, aki azt tartja még mindig hiányosságnak, hogy a gyerekének nincs élő szókincse, ennek ellenére jó eredményt ért el a vizsgán.

Egy sepsiszentgyörgyi édesanya arról számolt be, hogy gyereke osztályában a többség jó jegyeket kapott románból. A felkészülés során sem ütköztek nehézségekbe, a gyerek járt magánórára, a nyelvtan annyiban jelentett megpróbáltatást, hogy meg kell „tanulni”, nem „hallotta” a diák az egyeztetéseket.

A Maszol által megkérdezett nyolcadikos értetlenül állt a gyenge eredmények előtt, mint mondta, a vizsga nem okozott semmilyen meglepetést. Ugyanilyenek voltak a gyakorlótételek, és a szimuláló vizsga is. Két szöveg volt, azokhoz kapcsolódó kérdések, feladatok, és nyelvtan, úgy látja legalább ötösre meg lehetett oldani. Kellett írni egy meghívót, ennél a feladatnál nem értettem, milyen formai elemeket kell betartani, annál valószínű veszítettem pontot, és voltak más tévedéseim is, ezekre utólag jöttem rá, mondta a diák.