A székelyföldi ingatlanpiacon továbbra is magas árak és élénk kereslet jellemző, ugyanakkor a vásárlók egyre megfontoltabban döntenek, és sok esetben kivárnak – mutatott rá a Maszol megkeresésére Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség vezetője. Mint hangsúlyozta, a jelenlegi piaci helyzet több szempontból is sajátos: miközben a tranzakciók mögött komoly alku zajlik, ez a hirdetésekben egyáltalán nem látszik.

„Az árak nem csökkennek, a vásárlók inkább kivárnak. Ugyanakkor ez nem eredményezett szemmel látható visszaesést a piacon” – fogalmazott a szakember. Hozzátette, hogy az érdeklődés továbbra is jelentős, azonban a döntések meghozatala hosszabb időt vesz igénybe. „A szándék megvan a vásárlásra, de a vevők jóval tudatosabbak. Ma már teljesen megszokott, hogy akár 15–20 százalékot is lealkudnak a meghirdetett árhoz képest.”

Szabó Lehel szerint ez a jelenség egyfajta kettősséget eredményez: miközben a piaci kínálatban szereplő árak stabilnak tűnnek, a tényleges tranzakciók ennél alacsonyabb szinten zárulnak. „A kialkudott árak alacsonyabbak, mint tavaly, de ez a hirdetésekben nem jelenik meg, így kívülről úgy tűnhet, mintha nem történt volna változás” – részletezte az ügynökség vezetője.

Azok az eladók viszont, akik rugalmasak és hajlandók engedni az árból, gyorsan vevőre találhatnak. „Aki érzi, hogy lépnie kell, és nyitott az alkura, annak az ingatlanát rövid időn belül el lehet adni” – emelte ki.

Korlátozott kínálat, élénk kereslet

A piacon továbbra is a kétszobás tömbházlakások iránt a legnagyobb a kereslet, azonban a kínálat nem tud lépést tartani az igényekkel. „Ez a legforgalmasabb szegmens, de az igazság az, hogy nincs akkora kínálat, hogy a vásárlók valóban válogatni tudjanak” – magyarázta Szabó Lehel.

Mint mondta, a kínálat jelentősen elmarad a kereslettől, ami alapvetően meghatározza az árak alakulását is. „Nem arról van szó, hogy a vevő megnéz három hasonló házat Csíkszeredában, és kiválasztja, melyik energiatakarékosabb. Egyszerűen nincs ennyi eladó ingatlan.”

A szakember rámutatott arra is, hogy az új építések hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet. „Nem épülnek új lakások, ezért nincs friss kínálat a piacon. Ez pedig azt eredményezi, hogy az árak sem tudnak csökkenni.”

A jelenlegi trendek alapján egyelőre nem várható áresés. „Amíg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, addig az árak nem fognak csökkenni” – hangsúlyozta Szabó Lehel. Ugyanakkor szerinte a jövőben változhat a helyzet. „Ha a kínálat növekedni kezd, akkor azok az eladók, akiknek sürgős lesz az értékesítés, kénytelenek lesznek engedni az árból. Akkor indulhat el egy csökkenő tendencia.”

Albérletpiac: nő a kereslet, de az árak plafonhoz értek

Az ingatlanpiaci változás leginkább az albérletpiacon érzékelhető. Egyre többen fordulnak a bérlés felé, ami jelentősen megnövelte a keresletet. „Rengeteg megkeresés érkezik albérletek iránt, sokkal többen keresnek bérelhető lakást, mint korábban” – mondta az ingatlanszakértő.

Érdekes módon azonban a megnövekedett kereslet nem vezetett további áremelkedéshez. „Az árak nem nőnek tovább, mert az ügyfelek egyszerűen nem tudnának többet fizetni. Elértük azt a határt, amit a piac még elbír.”

Jelenleg egy garzonlakás bérleti díja 200 euró alatt gyakorlatilag nem található, míg egy kétszobás lakás 250–300 euró között bérelhető. „Innen pedig a határ a csillagos ég – minden a környéktől, az állapottól és a felszereltségtől függ” – tette hozzá.

Most érdemes eladni, és kivárni a  vásárlással 

Szabó Lehel szerint a jelenlegi piaci helyzet különösen kedvező az eladók számára. „Ha valakinek eladó ingatlana van, most van a legjobb idő piacra dobni. Ilyen magas árak a következő 3–5 évben biztosan nem lesznek.” Mint kiemelte, 2000 óta nem volt példa ilyen magas négyzetméterárakra a térségben. „Most történelmi csúcson vannak az árak.”

A vásárlók számára viszont más stratégiát javasol: „Aki vásárolni szeretne, és nem sürgős, annak érdemes várnia. A piac előbb-utóbb reagálni fog, de jelenleg még nem látszik az árcsökkenés a hirdetések szintjén.”

Összességében tehát a székelyföldi ingatlanpiac egyensúlykereső szakaszban van: a kereslet továbbra is erős, a kínálat szűkös, az árak magasak, a vevők pedig kivárnak.

Magas árak és kivárás jellemzi a romániai lakáspiacot 2026-ban

A romániai lakóingatlan-piac 2026-ban továbbra is magas árakkal és élénk kereslettel működik, ugyanakkor a vásárlók egyre óvatosabbak – idézi a legfrissebb piaci elemzéseket és szakértői nyilatkozatokat az Adevărul. 

Az országos adatok szerint az eladó lakások átlagos kínálati ára jóval meghaladta a 2000 euró/négyzetmétert, miközben a nagyvárosok továbbra is a piac legdinamikusabb szereplői. Különösen az új lakások szegmensében tapasztalható jelentős drágulás: Bukarestben például az új építésű lakások ára több mint 20%-kal emelkedett az elmúlt egy évben.

Ezzel párhuzamosan azonban visszaesett az adásvételek száma, ami a vevők megfontoltabb hozzáállását tükrözi. A fővárosban az év első hónapjaiban számottevően csökkent a tranzakciók volumene, és a vásárlási döntések is egyre hosszabb idő alatt születnek meg.

Piaci átrendeződés és gazdasági hatások

A Storia hirdetési portál adatai alapján az ingatlanpiac az elmúlt nyolc hónapban új egyensúlyt keres a kereslet és kínálat között. Ezt több tényező is befolyásolja: a kedvezményes, 9%-os áfa megszüntetése, a standard áfakulcs 19%-ról 21%-ra emelése, valamint a mintegy 10%-os éves infláció. Márciustól a közel-keleti konfliktus is további nyomást gyakorolhat, például az építőanyagok árának növekedésén keresztül.

A szakértők szerint ellentmondás figyelhető meg: miközben egyes városokban csökken a tranzakciók száma, az árak tovább emelkednek. Ennek oka részben az, hogy az új lakások kínálata szűkült, míg a használt lakásoké nőtt – a nagyvárosokban 19%-kal, Bukarestben 18%-kal. Ez a helyzet kivárásra ösztönzi a vevőket, akik bár érdeklődnek, gyakran elhalasztják a vásárlást.

Egyre többen bérelnek lakást

Jelentős változás figyelhető meg a lakhatási szokásokban is. A saját tulajdonú lakásban élők aránya 2026-ra 70,5%-ra csökkent a tavalyi 73%-ról, miközben a bérlők aránya 15,9%-ra nőtt (2025-ben 11,3% volt).
Bár a lakásvásárlási szándék erősödött – a megkérdezettek 42,5%-a tervezi, hogy a következő 6–12 hónapban ingatlant vásárol –, ez nem tükröződik a tényleges adásvételekben. Az év első két hónapjában mintegy 20%-kal csökkent az eladások száma országos szinten és Bukarestben egyaránt.

A szakértők szerint ez nem csupán statisztikai jelenség, hanem valós piaci átalakulás. A legnagyobb nyomás a fiatalokra és az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra nehezedik, akik számára a magas árak, a hitelköltségek és a megfelelő kínálat hiánya egyre nehezebbé teszi a vásárlást.
Gabriel Blăniță, a Colliers Románia igazgatója szerint a piac egy alkalmazkodási szakaszba lépett, ahol a vásárlási szándék és a tényleges tranzakciók közötti különbség egyre látványosabb. A kereslet nem tűnt el, de „látens keresletté” alakult, amely kedvezőbb feltételekre vár.

Egy garzonlakás átlagos havi bérleti díja elérte országos szinten a 350 eurót, ami 8%-os növekedés az előző évhez képest. Bukarestben egy lakás átlagos bérleti díja már 605 euró havonta.

Egy friss felmérés szerint a romániaiak többsége (10-ből 7 fő) további bérletidíj-emelkedésre számít 2026-ban, miután 2025-ben már 4,4–5%-os növekedést mértek. A tendencia mögött a tartósan erős kereslet és a gazdasági, valamint fiskális tényezők állnak.

A jelenlegi folyamatok egyértelmű üzenetet hordoznak: a lakásvásárlási igény továbbra is erős, ám a piaci feltételek miatt egyre nehezebben válik valós tranzakcióvá.