Ismét – a közvéleményt élénken foglalkoztató – politikai viták tárgya lett a speciális szolgálati nyugdíjak folyósítása Romániában azután, hogy az alkotmánybíróság május 5-én alaptörvénybe ütközőnek ítélte a (volt) parlamenti képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörlését kimondó törvénymódosítást.

Az öregségi járulék mellett kapott szolgálati nyugdíj megszüntetését a jelenleg ellenzékben politizáló Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kezdeményezte, és a parlament 2021. február 17-én megszavazta. Az alkotmánybíróság az eljárást kifogásolta, nem a törvény tartalmi részét, ezért az visszakerül a törvényhozási fázisba. Az USR bejelentette, hogy kész új törvényt benyújtani erre. Cristian Seidler, az ellenzéki párt parlamenti képviselője kijelentette, hogy az alkotmánybíróság döntése valótlanságra alapul, éspedig arra az állításra, hogy a törvényt egy nap alatt fogadták el, holott nyolc nap telt el a tervezet benyújtása és annak elfogadása között.

A törvényhozók státusát szabályozó 96/2006-os törvényben foglaltatik, hogy a nyugdíjkorhatárt átlépő volt képviselők és szenátorok minden teljes mandátum után 4000 lejes havi „időskori illetményre” jogosultak, de nem több mint három mandátumot vesznek alapul. Ezt vonták meg tavaly, de mintegy 70 egykori honatya megtámadta a jogszabályt, így került az alkotmánybírósághoz az ügy.

A 2019/57-es sürgősségi kormányrendelet 210-es cikkelye különnyugdíjban részesítené az 1992 után tisztségbe került polgármestereket, alpolgármestereket, megyei tanácselnököket és tanácselnök-helyetteseket is. Az előírás eredetileg 2020. január elsejétől lépett volna érvénybe, de többször is elhalasztották, jelen állás szerint 2023. január elsején lép hatályba, ha addig meg nem szüntetik.

A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint nincs szükség arra, hogy újabb törvénytervezetet nyújtsanak be, hanem az alkotmánybíróság által alaptörvénybe ütközőnek ítélt törvényt kell újból megvizsgálni. A párt értelmezése szerint a törvényhozók különnyugdíját nem fogják visszaadni, mert az alkotmánybíróság a döntésével nem állította vissza az alkotmányellenesnek nyilvánított törvény által hatályon kívül helyezett szöveget.

Marcel Ciolacu, a képviselőház szociáldemokrata párti (PSD) elnöke eközben kijelentette, hogy soha nem lesz különnyugdíja, és a parlamentnek figyelembe kell vennie az alkotmánybíróság észrevételeit, majd sürgősen be kell nyújtani egy új tervezetet. „Nekem nincs különnyugdíjam. És soha nem is lesz, mert minden alkalommal benyújtottam a lemondásomat, még mielőtt kitöltöttem volna a teljes mandátumomat” – írta Ciolacu a Facebook-oldalán. Ez egyébként demagógia, mert a 96/2006-os törvény 49. cikkelyének 4. pontjában az szerepel, hogy a „csonka” mandátumokra időarányosan számolják ki a különnyugdíjat (de a minimum egy teljes mandátumért járó összeg, ami a mindenkori bruttó képviselői tiszteletdíj 26,4 százaléka), vagyis az csak a közvélemény megtévesztése, hogy a négyéves ciklus utolsó előtti napján valaki lemond a mandátumáról.

RMDSZ: minden különnyugdíjat el kellene törölni

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes az Agerpresnek adott múltheti interjújában szót ejtett a képviselők és szenátorok szolgálati nyugdíjáról is. Mint fogalmazott, a juttatást eltörlő törvénytervezet „populista és demagóg”. Meglátása szerint az államnak minden típusú különnyugdíjjal foglalkoznia kellene, és ez a kérdés azért is problémás, mert egyes kategóriáknak (például a katonáknak, a belügyi szervek alkalmazottainak stb.) tilos a rendszeren kívüli munkát vállalniuk.

„Ugyanakkor az sem korrekt, hogy egyes bírák és ügyészek 50 évesen nyugdíjba mehetnek, és utána nagyobb nyugdíjat kapnak, mint amekkora a fizetésük volt” – tette hozzá a politikus, aki szerint ilyen körülmények között kizárólag a törvényhozók különnyugdíját eltörölni demagóg és populista lépés lenne, ami semmit nem old meg. Ebből a megfontolásból nem vettek részt a tervezetről döntő szavazáson – magyarázta.

Az RMDSZ álláspontja szerint valamennyi különnyugdíjat meg kellene szüntetni, de ez majdhogynem lehetetlen, olyan sok az érdek-összefonódás. Épp ezért a magyar érdekvédelmi szövetség több javaslatot is tett az elmúlt években: javasolták, hogy a nyugdíj összege ne haladja meg a nettó fizetés 75 százalékát, de azokat a szakmai kategóriákat, amelyek bizonyos korlátozásokkal járnak (mint például a bírák, polgármesterek, parlamenti képviselők, rendőrök, katonák), a járulékfizetési elven túl további pontokkal lehet kompenzálni a nyugdíj kiszámításakor.

„Vannak olyan nyugdíjak, amelyek magasabbak, mint a bruttó fizetés, ezért 30-40-50 ezer lejig jutunk havonta, és ez nem igazságos. A nettó fizetés legfeljebb 75 százaléka lehet a nyugdíj. Így csinálják a németek, így csinálják a franciák. 70 és 75 százalék között, egyesek elmennek 76-77 százalékig. Sok országban így különböztetik meg és jutalmazzák ezeket a szakmai kategóriákat" – vetette fel korábban a miniszterelnök-helyettes.

A szövetség egy másik korábbi javaslata az volt, hogy valamennyi különnyugdíj esetében 99 százalékos adót vessenek ki arra az összegre, amelyik meghaladja az államfő fizetésének mértékét. Kelemen Hunor szerint sem a külföldi missziókban részt vett nyugalmazott katonák, sem a volt parlamenti képviselők vagy szenátorok különnyugdíja nem ér el olyan hatalmas összeget (akár havi 70 ezer lejt), amiket a volt bírák, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács vagy az alkotmánybíróság egykori tagjai kapnak.

Kapcsolódó

Megtorpedózta az alkotmánybíróság a különnyugdíjak eltörlését

Fellélegezhetnek a törvényhozók, továbbra is jár nekik a nyugdíj, mely mögött nincsenek befizetések.

különnyugdíj Alkotmánybíróság

Az RMDSZ a felső határ bevezetését javasolta: ez az államelnök mindenkori fizetése lenne, és azokra a luxusnyugdíjakra, amelyek meghaladják ezt a „plafont”, az elnöki fizetés feletti részösszegre 99 százalékos adót vetnének ki. Ez Kelemen szerint alkotmányba sem ütközne, ugyanakkor „nem populista javaslat”, hanem kivitelezhető megoldás lenne.

Hogy csinálják mások?

A speciális nyugdíj a legtöbb tagországban csak a munkaerőpiacról való korai kilépés lehetőségét jelenti, nem pedig extra összegű juttatást – írtuk korábbi összeállításunkban. Az Európai Unióban (EU) egyedül Svédországban nincsenek speciális nyugdíjak. Ez az egyetlen ország, ahol nincs egységes nyugdíjkorhatár sem, 62 éves kora után mindenki maga dönti el, hogy mikor kezdi felvenni nyugdíjának egy részét vagy egészét. A juttatások összege annak függvénye, hogy a haszonélvező mikor dönt úgy, hogy nyugdíjba vonul.

A 27 tagország közül 19-ben van a védelmi területen dolgozók számára speciális időskori juttatás, de Lengyelország és Belgium például meg akarja szüntetni a pilóták ilyen juttatását, míg Dánia, Spanyolország és Magyarország a katonai személyzetet vette fel a listára. Romániában 250-300 ezer különleges nyugdíjról van szó.

Kapcsolódó

Speciális nyugdíjak az EU-ban: mindenhol vannak, de a romániai méltánytalanságok nélkül

A speciális nyugdíj a legtöbb tagországban csak a munkaerőpiacról való korai kilépés lehetőségét jelenti, nem pedig extra összegű juttatást.

különnyugdíj speciális nyugdíj nyugdíj

A legtöbb ember esetében a nyugdíjakat a járulékfizetés mértéke alapján számítják ki, de a különleges nyugdíjban részesülők esetében más a helyzet. Annak ellenére, hogy keveset vagy semmit sem fizettek be az állami nyugdíjrendszerbe, egyes esetekben több nyugdíjpénzt kapnak, mint amennyit munkavállalóként megkerestek, és sokkal többet, mint azok, akik a teljes 35 évnyi járulékfizetési kötelezettséget teljesítették.

„Az átlaghoz képest nagy ez a nyugdíj, de az átlag nagyon alacsony"

A fenti állítás Fábián Gyula jogásztól, egyetemi előadótanártól, a Kolozs Megyei Táblabíróság volt helyettes főügyészéttől származik, aki tavaly annak kapcsán nyilatkozott a Maszolnak, hogy az RMDSZ őt javasolta ombudsmannak. Fábián Gyula szerint éppen a közvélemény részéről elvárás a bírákkal és ügyészekkel szemben, hogy pártatlanok, megkörnyékezhetetlenek, a rájuk nehezedő pszichikai nyomásnak ellenállók legyenek. „Többször ellenőrzik a karrierünk során, hogy erre képesek vagyunk-e” – magyarázta.

Emlékeztetett arra, hogy Románia európai uniós csatlakozása előtt éppenséggel feltétel volt az életpálya-modell kialakítása a bírák és ügyészek számára, a megfelelő fizetés és nyugdíj biztosítása, „mert ha nem, az ország nem jut ki a korrupciós spirálból, amelyben van, vagy amelybe belehelyezik az előítéletek alapján az unióban”. „Miután megtörtént a csatlakozás, és Románia aránylag »tiszta lett«, minisztereket és volt miniszterelnököket állítottak bíróság elé és ítéltek el, azt mondják, hogy ez nem jó, túl nagy a fizetés és a nyugdíj. Ha nincs megadva ez a minimális előny, akkor egyhelyben toporgunk” – jelentette ki Fábián Gyula.

Szerinte a közvéleménnyel nem tudatosítják kellőképpen, hogy mit jelent és mivel jár az ügyészi/bírói munka, és mit jelent a speciális nyugdíj, amit „sok pályatárs nem is tud élvezni, mert idő előtt beleroppan a rájuk nehezedő nyomásba”. „Az átlaghoz képest nagy ez a nyugdíj, de sajnos az átlag nagyon alacsony. Az elvárásokhoz képest, hogy osztrák vagy németországi szintű ügyészi munkát végezzünk, ahhoz képest normális” – mondta.

A tavalyi év elején 9500 személy részesült Romániában különnyugdíjban, amelynek átlagértéke havonta 9600 lej körüli volt. Eközben az állami nyugdíjrendszer 4,9 millió nyugdíjasának átlagnyugdíja 1500 lej volt, 2,7 millió nyugdíjas pedig még ennyit sem kapott kézhez. A szolgálati nyugdíjak többségét, közel 90 százalékát a hadsereg és a belügy nyugállományba vonult egykori alkalmazottai kapták, nagyjából fele-fele arányban. A legtöbb kedvezményezett emellett „rendes” nyugdíjat is kapott a „közös” nyugdíjalapból, annak függvényében, hogy aktív élete során mennyi hozzájárulást fizetett be a nyugdíjpénztárba.

Valahányszor felmerül a különnyugdíjak eltörlése, a parlamenti pártok deklaratívan támogatják azt, de a valóságban nem történik semmi. Bonyolítja a helyzetet, hogy maguk az eltörlésről szavazó képviselők és szenátorok is személyesen érintettek.