1984. június 5-én, 12.35 órakor időzített bomba robbant Sepsiszentgyörgyön, a Mihai Viteazul szoborcsoportnál. A robbanás megölte a közelben lakó, 12 éves Vaszi Jánoskát, de az alkotásban nem okozott jelentős kárt – idézte fel kedden, éppen a 38 évvel ezelőtti robbanás időpontjában tartott sajtótájékoztatón Antal Árpád polgármester. Az elöljáró bejelentette, hogy több magánszemély és civil szervezet kezdeményezésére az önkormányzat idén egy emlékművet állít a robbantás áldozatának, aki idén lenne 50 éves.

Antal Árpád arra is rámutatott, hogy mivel a hírhedt politikai titkosrendőrség, a Securitate titkosította a nyomozati dossziét, a 38 évvel ezelőtti eseményről ma sem tudunk mást, csupán annyit, hogy a robbanásban meghalt egy ártatlan, 12 éves fiú. „Bár az elmúlt évtizedekben sok próbálkozás volt, sajnos most sem tudjuk azt, hogy ki helyezte el a robbanószerkezetet, ki a felelőse egy ártatlan gyerek halálának. Ami biztos, hogy Vaszi Jánoska a kommunizmus egyik áldozata” – mondta a polgármester.  

Antal Árpád bejelentette, hogy az önkormányzat felkérte Sárpátki Zoltán szobrászt, aki elkészített egy nonfiguratív emlékművet, amit a Mihai Viteazul téren helyeznek el. „Figyelembe véve, hogy a téma és a helyszín is kényes, ragaszkodunk ahhoz, hogy minden engedély az önkormányzat birtokában legyen. Az alkotás elkészült, amint az engedély megérkezik Bukarestből, kiállítjuk az építkezési engedélyt, és remélhetően még idén nyáron, legkésőbb ősszel méltó emléket állítunk Vaszi Jánoskának” – jelentette ki.

Sárpátki Zoltán szobrászművész a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a háromdimenziós, nonfiguratív alkotás vörös és fekete andezitből készült. Váry O. Péter, az emlékműállítást szorgalmazó Hármas Alapítvány képviselője hozzátette: az alkotás bükszádi kőből készült, hiszen Vaszi Jánoska szülei is sepsibükszádiak voltak, a rendszerváltás után oda költöztek vissza, ám hat évvel ezelőtt mindketten elhunytak, és kérésükre a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőbe, a fiuk mellett helyezték őket örök nyugalomra. Az emlékművet QR-kóddal is ellátják, amely arra a weboldalra visz, ahol megtekinthető a Filep Farkas és Vörös T. Balázs – Emlékmű helyett című, Vaszi Jánoskáról készített dokumentumfilmje.

Puskás Attila, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovászna megyei szervezetének alelnöke felidézte, hogy ő maga éveket töltött azzal, hogy kiderítse a robbantás körülményeit, és a kutatásba bekapcsolódott néhai Simó Erzsébet újságíró is. A belügyminisztérium akkori nyomozói által összeállított vaskos dosszié a brassói táblabíróságnál van, de a merénylet után 15 esztendővel a nyomozást lezárták arra hivatkozva, hogy az ügy elévült.

Puskás Attila azt valószínűsíti, hogy a robbantás az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt, hogy a Bukarest szerint „nem elég hatékony” Kovászna megyei magyar vezetőket leválthassák, ami a robbantás után meg is történt. Puskás Attila a sajtótájékoztatón elmondta: tudni véli ki, volt az a szekus tiszt, aki a robbantószerkezetet elhelyezte a szobornál, de nem nevezi meg, mert nincs rá bizonyítéka, ezért az illető nevét majd halála óráján fogja elmondani.

Sepsiszentgyörgyön 1982-ben állították fel a Mihai Viteazul szoborcsoportot, és két évvel később a lovasszobor hátsó részénél felrobbant egy mai napig ismeretlen, vegyi összetételű bomba, amit csergőórával időzítettek. A robbanás kisebb kárt okozott a szoborcsoportban, ám darabokra tépte az iskolából éppen hazatérő 12 éves Vaszi Jánost.