Először került fel egy romániai helyszín a Földtudományok Nemzetközi Szövetsége (IUGS, International Union of Geological Sciences) által elismert, rangos Geológiai Örökségi Helyszínek listájára.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kedden közleményben tájékoztatott arról, hogy a Máramaros megyében található Felsőbánya (Baia Sprie) hidrotermás érctelepet beválasztották az IUGS „The Third 100 Geological Heritage Sites” (azaz a „Harmadik Száz”) listájára.

A helyszín felvételét egy geológusokból álló csapat kezdeményezte. A csapat tagjai dr. Kovacs Marinel egyetemi docens, dr. Szakács Sándor egyetemi docens, dr. Gál Ágnes egyetemi adjunktus (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Geológia Intézet – magyar tagozat), valamint dr. Denuț Ioan egyetemi docens. A négy szakértő egyben tagja annak a csapatnak is, amely a Geoparc UNESCO Gutâi-Maramureș (Gutin-Máramaros UNESCO Geopark) létrehozását tűzte ki célul. A pályázati dokumentációt egy 104 geológiai szakértőből álló bizottság értékelte.

A lista olyan geológiai helyszíneket tartalmaz, amelyek tudományos értékük és a Földnek és történetének a megértésében betöltött jelentőségük miatt kiemelkedőnek minősülnek.

A programot 2022-ben indították el, amikor a spanyolországi Zumaiában kihirdették a „The First 100” (Az első száz) legfontosabb geológiai helyszín listáját. 2024-ben a „The Second 100” (A második száz) listáját a dél-koreai Busanban mutatták be. A „The Third 100” (A harmadik 100) listára felkerülő helyszíneket idén november 6-án, az Algarvensis Globális Geopark rangos rendezvényén hirdették ki Loulé-ban (Portugália).

Az IUGS rendezvényén Romániát a javaslat három szerzője képviselte, valamint Felsőbánya polgármestere, Alin Sebastian Bîrda, a kezdeményezés támogatója.

Az eseményen 49 ország 156 nemzetközi szakértője vett részt. Az IUGS programjába felvett geológiai lelőhelyekről és gyűjteményekről szóló előadásokat a geológiai tudományok különböző területeit képviselő elismert szakértők előadásai egészítették ki. A felsőbányai hidrotermás érctelepet dr. Kovacs Marinel egyetemi docens mutatta be. Előadásában kiemelte a rangos nemzetközi elismerés jelentőségét Románia geológiai öröksége szempontjából: „ez az elismerés elsőként helyezi el Romániát a világ kiemelkedő tudományos és geológiai-történeti értékű helyszínek térképére, egyúttal tanúsítja, hogy a Gutin-hegység vulkáni övezetében kivételesen értékes örökség található, ami egy UNESCO-Geopark létrehozását is indokolja Máramarosban.”

Negyvenhét ország, száz helyszín

Dr. Asier Hilario, az IUGS elnöke szerint a program elindítása óta a mai napig 90 ország és 20 nemzetközi szervezet több mint 1000 szakértője vett részt az együttműködési folyamatban. „Helyszíneket javasoltak, részt vettek a kiválasztási folyamatban, és értékelték azok tudományos értékét” – mondta.

Az új lista 47 ország 100 helyszínét foglalja magában: 11 Afrikában, 22 az amerikai kontinensen, 22 az Ázsia-Csendes-óceán térségében, 6 a Közel-Keleten, 34 Európában, 2 az Antarktiszon és 3 a nyílt tengereken.

A Föld geológiai csodái közül, amelyek ezen az új és figyelemre méltó listán szerepelnek, megtalálható a Fuji vulkán (Japán), a norvég fjordok, az Egyesült Államok-beli San Andreas-törésvonal, az argentínai Aconcagua és a Fülöp-szigeteki Csokoládé-hegyek. A korábbi kiadásokban olyan emblematikus helyszínek is szerepeltek, mint a Grand Canyon, a Kilimandzsáró vulkán, a Mount Everest és a Namíbiai sivatag.

Kivételes ásványtani sokszínűség, évszázados ismertség

A felsőbányai hidrotermás érctelep „a hidrotermás érctelepek fejlődésének megértése szempontjából kiemelt jelentőségű helyszín, amely kivételes ásványtani sokszínűséget kínál”, így került fel erre a rangos listára.

A helyszín számos egyedülálló jellemzővel rendelkezik, amelyek kiemelkedő örökségi értéket képviselnek a geológia, az ásványtan és a bányászattörténet területein: rendkívül gazdag ásványtani összetétel jellemzi, hat olyan új ásványfajjal, amelyet itt fedeztek fel és írtak le először a világon, valamint közel 100 kimutatott ásvánnyal.

Ez ugyanakkor Európa egyik legrégebbről ismert érctelepe és ásványi lelőhelye, amely a tudományos szakirodalomban leírtak között az elsők közé tartozik (1774), és az egyik legjobban kutatott is, hiszen az 1774 és 2025 közötti időszakban 107 tudományos dolgozat tárgya volt. Itt található Európa egyik leghosszabb hidrotermás telére, amelynek hossza meghaladja az 5 km-t. A lelőhelyhez tartozik a mesterséges Kék-tó, amely egy régi bányajárat beomlása következtében jött létre.