Tizenhatodik alkalommal szervezi meg a Bölcs diákok vetélkedőjét a Communitas Alapítvány együttműködve a Kolozsvári Református Kollégiummal és a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel. Fókuszban a csapatmunka, a gyakorlatiasság és a világnézet tágítása. A tavaly elkezdett sorozat témája a szabadság. 

Startol a 16. Bölcs diákok országos szintű vetélkedő, amelyre középiskolások nevezését várják. A vetélkedő több tudományterületet összekapcsoló verseny, amely kilép a hagyományos oktatási rendszer keretéből, és a csapatban való munkát ösztönzi. A szerdai sajtótájékoztatón jelen voltak a társszervezők és egy tavaly versenyző diák is. Molnár-Galaczi Júlia, a Kolozsvári Református Kollégium angolszakos tanára, a verseny feladatlapjainak írója, dr. Markó Bálint, a BBTE magyar tagozatért felelős rektorhelyettese, Majoros Csilla, a Communitas Alapítvány munkatársa, a verseny egyik szervezője és Vajas Eszter, a Kolozsvári Református Kollégium diákja beszélt a versenyről.

A tavalyi, jubileumi vetélkedő díjátadóján Mihályfalvi Katalin, a verseny egyik megálmodója így foglalta össze az elmúlt másfél évtizedet: „Tizenöt év számokba tömörítve, nem kevesebb, mint hatvan feladat, hatvan elolvasandó irodalmi mű, ezerötszáz csapat, hatezer diák, több mint ezer tanár, tizenöt tábor, tizenöt helyszín, kilencszáz órányi javítás, háromszáz kilométernyi gyaloglás, tizenötezer méternyi csúcs, hatvan órányi tábortűz melletti éneklés”. Ezek a számok azóta picit nőttek, hiszen idén is megszervezték az élménytábort tíz csapat számára.

A verseny témája idén is a szabadság, ennek keresése és megtalálása, rendszerszintű és egyéni megélése a különböző történelmi korokban. A tavaly a jobb- és baloldali diktatúráé volt a főszerep, idén a demokráciák fényében vizsgálják a diákok a szabadságot. „Ezzel is szeretnénk ráébreszteni a tizenéveseket arra, hogy ezen ismeretek és tudás birtokában felelősséget vállalhatnak a mai társadalom formálásában” – mondta Majoros Csilla.

És hogy mit jelent a Bölcs diákok vetélkedője személyesen a szervezőknek és résztvevőknek? Markó Bálint egy szóban úgy tudná összefoglalni ezt a versenyt: cáfolat. „A közbeszédben, sőt néha közöttünk szólva is, gyakran ott van az az elképzelés, hogy ma már nem olvasnak a középiskolások, ma már nem érdekli őket semmi más, valójában nehéz velük kommunikálni”. Azonban a rektorhelyettes szerint ez a megmérettetés világosan megmutatja, hogy igenis vannak még diákok, akik óriási munkakedvvel és kíváncsisággal vetik bele magukat a feladatokba, élvezik a csapatmunkát és színre viszik akár Sütő András vagy Karikó Katalin életművét is. „Nincs ennél jobb cáfolata annak, hogy ez a generáció ugyanúgy képes kreatívan, alkotó módon, együttműködve megközelíteni a világunkat” – zárja gondolatait Markó.

Molnár-Galaczi Júlia már tizenegyedik éve vesz részt a szervező csapatban, segít a feladatlapok összeállításában. Úgy érzi, mintha a verseny a gyermekük lenne, akit folyamatosan nevelgetni kell úgy, hogy „a diákokhoz és a diákokról szóljon”. Az is fontos szempont a tételek összeállításakor, hogy szem előtt tartsák: milyen felnőtteket szeretnének nevelni ezekből a diákokból. „A hagyományos iskolai rendszerben a diákok nem igazán látják az átjárást a tantárgyak között, és itt végre sikerül egy olyan közeget teremteni, ahol ez megtörténik” – hangsúlyozza a pedagógus, aki azt is élvezi, hogy teljes mértékben kiélheti a kreatív energiáit ebben a környezetben. Véleménye szerint egy átfogó világkép kialakítása a cél.

Olyan átfogó témákat igyekeznek keresni, amelyek mindig aktuálisak, érintik és érdeklik a diákokat. Mindemellett igyekeznek a gyakorlatiasság felére billenteni a feladatokat, hiszen legtöbbször a tanulóknak azt kell megmutatniuk, hogy mit kezdhetnek a tudásukkal a való életben. A mai középiskolásoknak már adva van a mesterséges intelligencia, ezért a feladatlap összeállítói arra igyekeznek megtanítani, hogy hogyan keressenek információkat. „Ma már ott a chatGPT, nagyon könnű mindent elérni. Viszont azt tudatosítani kell a diákokban, hogy hogyan, honnan, mit érdemes keresni, majd kötelezően ellenőrizni is kell azt. És nyilván olyan feladatokat is próbálunk adni, amivel az internet használatát kiküszöböljük” – magyarázza Molnár-Galaczi Júlia.

Vajas Eszter, a Kolozsvári Református Kollégium diákja részt vett csapatával a tavalyi versenyen, és az ideit se hagyná ki semmi pénzért. Köszöni a vetélkedőnek a barátságokat, amiket ezáltal szerzett, és kiemeli: „nagyon jólesett látni, hogy többen is vannak, akik ekkora odaadással végzik a feladataikat”. Elmondta, hogy többek között megtanultak kenyeret sütni, ruhát varrni, és a szovátai élménytáborban pedig az esti társasjátékozás volt a kedvence, ami igazán összehozta őket a többi csapat tagjaival is.

Markó Bálint végül kiemelte a tanügyminisztérium által elismert verseny másik előnyét is: „láthatóvá tesz olyan iskolákat, régiókat, amelyek a nem föltétlenül vannak rajta a mentális térképünkön”. Roppant lényegesnek tartja ezt abból a szempontból, hogy a kisebb települések fontosakká tudnak válni, ami aztán óriási erőt jelent majd annak az eddig széles körben nem ismert közösségnek és iskoláinak.