Az elavult és nem elég energiahatékony lakások túl nagy pénzügyi terhet rónak a lakosságra, és károsítják a lakók egészséget. A VELUX-csoport és a RAND Europe kutatócég együttműködésével készült Healthy Homes Barometer 2022 tanulmány szerint a beltéri klímakockázatok – legyen az a nedvesség és penész, a sötétség, a hideg vagy a túlzott zaj – csökkentése 2050-ig 6,3 milliárd euró gazdasági hasznot hozhat Romániának, míg az EU összes tagállama akár 608 milliárd eurót is megtakaríthat.

A VELUX közleménye szerint az elavult épületek hatalmas környezeti lábnyomot hagynak maguk után, az egész közösség számára költségesek, nemcsak az elpazarolt energia, hanem a megnövekedett egészségügyi költségek és a csökkent termelékenység miatt is. Így az épületek energiahatékonyság és fenntarthatóság irányába történő felújítása közvetlenül befolyásolja az életminőséget, és hozzájárul az energiával kapcsolatos költségek jelentős csökkentéséhez. Emellett a felújítási folyamat munkahelyeket teremthet és fellendítheti a helyi gazdaságot, állapítják meg a tanulmányban.

Jelenleg 3 európai közül 1 szenved a beltéri klímával kapcsolatos veszélyek miatt, beleértve a természetes fény hiányát, a hideget, a zajt, a nedvességet és a penészedést. A fel nem újított épületek következményei társadalmi szinten érezhetők: megnövekedett egészségügyi költségekkel, csökkent termelékenységgel, és a magas energiafogyasztással jár. Az ENSZ legutóbbi jelentése szerint az energiahatékonyságba történő fokozott beruházások és az energiaintenzitás csökkentése ellenére az épületek és az építőipar energiafogyasztása és CO2-kibocsátása a világjárvány óta rekordszintre emelkedett.

A VELUX tanulmánya szerint a beltéri klímakockázatok csökkentése az épületek megfelelő felújításával 2050-ig több mint 6,3 milliárd eurós megtakarítást eredményezne Romániában: az egészségügyi kiadások terén 801 millió eurót, az egészségügy és a termelékenység tekintetében 425 millió eurót, az iskolaépületekben 2,4 milliárd euró, az irodaépületekben 1,3 milliárd euró, illetve további 1,4 milliárd eurót úgy lehetne spórolni, hogy a jobban szellőző, több természetes fénnyel rendelkező épületekben megnő a termelékenység. Ha ezeket a mutatókat az összes uniós tagállamra vetítik ki, akkor 2050-re Európa összes megtakarítása eléri a 608 milliárd eurót, összegeznek a közleményben.