A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.

A kormány közleménye szerint ez a keretdokumentum meghatározza az esetleges villamosenergia-válságok megelőzésére, az azokra való felkészülésre, kezelésükre és következményeik enyhítésére irányuló országos intézkedéseket – írta az Agerpres.

A tervet, illetékes hatóságként az energiaügyi minisztérium dolgozta ki az Európai Parlament és az Európai Tanács 2019/941-es, a villamosenergia-szektor kockázati felkészülésével foglalkozó rendeletének megfelelően. „A terv jóváhagyása nem egyenértékű az energiaválság kihirdetésével, és nem jár automatikusan fogyasztási korlátozásokkal vagy a határon átnyúló kereskedelem korlátozásával. A terv meghatározza a felkészülés kereteit, az intézményi felelősségi köröket, valamint a válsághelyzetben alkalmazható intézkedések sorrendjét” – olvasható a kabinet közleményében.

A dokumentum kilenc, országos szinten releváns kockázati forgatókönyvet elemez, amelyek befolyásolhatják a villamosenergia-ellátás biztonságát: a villamosenergia-hálózat részét képező eszközök elleni kibertámadás; hideghullám; szélsőséges téli időjárás előidézte szélsőséges helyzetek; fosszilis tüzelőanyag ellátási válsága; sztrájkok, zavargások és a munkavállalók tiltakozó akciói; világjárvány; aszály; földrengés; katonai konfliktus vagy háború.

A terv minden egyes forgatókönyv esetében leírja a kialakulás feltételeit és várható alakulását, a villamosenergia-termelésre, szállításra és elosztásra gyakorolt hatásokat, a megelőzési és beavatkozási intézkedéseket, valamint a szomszédos államok rendszerműködtetőivel kialakított regionális és kétoldalú kommunikációs, koordinációs és segítségnyújtási mechanizmusokat.

A terv meghatározza az energiaügyi minisztérium, a Transelectrica, az elosztók, a villamosenergia-termelők, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE), valamint az országos villamosenergia-hálózat kezelésében részt vevő egyéb hatóságok és szervezetek szerepeit és felelősségi köreit.

A dokumentum továbbá meghatározza az információáramlást, a válsághelyzetekben történő koordinációt, a védelmi és helyreállítási intézkedéseket, valamint a vonatkozó berendezések, kapacitások és diszpécserközpontok rendszeres tesztelését.