A marosfői nyári egyetem 21. kiadásának résztvevői csütörtökön az elnöki adminisztrációhoz, a parlamenthez és a kormányhoz címzett állásfoglalást tettek közzé, amelyben egyebek mellett a külföldön élő román közösségek, valamint az ország határain, illetve Kovászna, Hargita és Maros megyében élő románok támogatására irányuló intézkedéseket szorgalmaznak, akik szerintük ki vannak téve a nemzetietlenítés folyamatának.

Felszólítják továbbá az állami hatóságokat, hogy ne hagyják figyelmen kívül „a határ menti és balkáni történelmi közösségekből származó románok agresszív és szisztematikus kényszerasszimilációs folyamatát”, akik „az etnikai-nyelvi identitás elvesztésének előrehaladott szakaszában vannak”, valamint a Kovászna, Hargita és részben Maros megyei románok „drámai helyzetét”, akik továbbra is ki vannak téve „a helyi hatóságok és a magyar szervezetek politikájának köszönhető módszeres és szisztematikus etnikai szegregációs folyamatnak”, idézi az állásfoglalást az Agerpres hírügynökség.
Ami a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok helyzetét illeti, a Román Akadémia égisze alatt a térség gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését célzó koherens kormányzati stratégia kidolgozását szorgalmazzák, amely biztosítaná a térségben élő román kisebbségi közösség jogainak tiszteletben tartását, és törvényben rögzítené a térség román lakosságának a helyi és központi törvényhozási és közigazgatási döntéshozatali struktúrákban való képviseletét biztosító jogi keretet biztosító garanciákat.

Végül, de nem utolsósorban felszólítják a román állami hatóságokat, hogy fogadjanak el „határozott reakciókat, amelyek elutasítják és helytelenítik a budapesti kormány képviselőinek elfogadhatatlan beavatkozását Románia belügyeibe”, finanszírozzák a román állam szuverenitásának megerősítését célzó intézkedéseket az ország egész területén, és szüntessék meg „egy másik állam társszuverenitásának veszélyét Románia különböző régióiban”, valamint „határozottan lépjenek fel minden olyan akció ellen, amely a románok vagy más etnikai csoportok lakosságának magyarosítására irányul a román állam területén”.

Az előző kiadások során nagy vonalakban az ideihez hasonló állásfoglalásokat fogadtak el.