Bukaresttel szembeni határozottabb fellépésre buzdította a határon túli románok képviselőit hétfőn a Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján Sandra Pralong, a román államfő tanácsadója.

Amint az Agerpres beszámolt róla: Sandra Pralong sajnálattal állapította meg, hogy a Románia határain kívüli román közösségek panaszai évről évre ugyanazok. „Kérem önöket, hogy a nyári egyetem dokumentumaiban minél határozottabban kérjék számon a (román) hatóságokon, hogy mit tettek a vajdasági, a Timok-völgyi (bulgáriai és szerbiai), a besszarábiai (moldovai és ukrajnai) és a magyarországi román közösségekért, az egyházaikért, az anyanyelvi oktatásukért" – jelentette ki az elnöki tanácsadó.

Úgy vélte: a határon túli román közösségeknek igényesebbeknek kell lenniük a román állammal való kapcsolatukban, és az államnak támogatnia kell a törekvéseiket. Szerinte a külhoni román közösségek igényességén és a román hatóságok jóindulatán egyaránt múlik, hogy a határon túli románok anyanyelvükön imádkozhassanak és tanulhassanak, hogy azt érezzék: a román állam közel áll hozzájuk, és nem rontja a kilátásaikat.

„Nem egy országban, hanem egy nyelvben élünk, és az, hogy önök románul élnek, azt jelenti, hogy Románia, melynek határait románok veszik körül, sokkal nagyobb, sokkal szebb és gazdagabb önök által" – fogalmazott az elnöki tanácsadó. Hozzátette: Románia megalakulása óta határai hétszer mozdultak előre vagy hátra Besszarábia, Bukovina, Magyarország és Bulgária irányába. Szerinte elismerést érdemel az a tény, hogy a határon túli területeken ennyi év után is megmaradt a románság.

Alexandru Pugna, a kulturális minisztérium államtitkára azt tartotta fontosnak, hogy a kormány és az államelnöki hivatal működjön együtt a határon túli és a székelyföldi román közösségek problémáinak a megoldásában. Az államtitkár megemlítette: a román kormány arról határozott, hogy évente 4 millió euróval támogatja a határon túli románok egyházait.

A hargitai prefektus a székelyföldi románok nemzeti identitását félti

Nemzeti stratégia kidolgozását sürgette hétfőn Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, aki így reméli biztosítani azoknak a románoknak a nemzeti identitáshoz való alkotmányos jogát, akik romániai településeken élnek számbeli kisebbségben.

Jean-Adrian Andrei szerint szükség van egy olyan kormányhivatalra, amelyik a számbeli kisebbségben élő romániai román közösségekkel foglalkozik, s amelynek hivatalnokai figyelemmel követik e közösségek helyzetét, jelentéseket készítenek róluk, amelyek aztán megalapozzák a későbbi intézkedéseket.

A prefektus szerint gazdasági stratégia kidolgozására is szükség van Hargita és Kovászna megye számára, hiszen „a gazdaság útján nyílik a legjobb lehetőség az etnikumközi súrlódások csillapítására, a román lakosság térségből való elvándorlásának a kiküszöbölésére és a fiatal generációk szülőföldjükre való visszaáramoltatására". A prefektus szerint arra is nagy szükség van, hogy az állam pénzügyi segítséget nyújtson a két megyében zajló rendezvények számára. Úgy vélte, ezek olyan feladatok, amelyeket a székelyföldi román közösség nem tud egyedül elvégezni. Ezekhez a román állam beavatkozására van szükség.

A prefektus úgy vélte: a román identitáshoz köthető intézmények – az oktatás, az egyház és a civil szféra is – finanszírozási nehézségekkel küzd a térségben. Ezért azt szorgalmazta, hogy a Marosfői Nyári Egyetem résztvevői fogalmazzanak meg felhívást a román identitás megőrzése, a térségbeli gazdasági, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységek állami finanszírozására. Szerinte ugyanis ez közép és hosszú távon kedvező hatással lehet a román közösség számára.