Ezt kérték Marosfőn a székelyföldi románok képviselői

Határozatot fogadtak el marosfői nyári egyetemükön a székelyföldi románok képviselői, amelyben egy stratégia kidolgozását kérik a kormánytól a Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösség nemzeti identitásának megőrzéséről.

Kéréseik között szerepel a három megye román kulturális szervezeteinek finanszírozása és a „békés egymás mellett élést akadályozó” tevékenységek betiltása. Kérik továbbá, hogy az államelnöki hivatalban és a kormány mellett egy-egy tanácsos foglakozzék a Székelyföldön számbelileg kisebbségben élő román közösségek problémáival.

Ugyanakkor olyan decentralizációs törvényt szeretnének, amely megvédi a számbelileg kisebbségben élő románokat a helyi hatóságok visszaéléseitől, biztosítja a románok képviseletét a helyi és központi hatóságokban, illetve rögzíti, hogy a helyi közigazgatás hivatalos nyelve a román.

A határozat kéri, hogy a román hatóságok „határozottan utasítsák el a budapesti kormány beavatkozását Románia belügyeibe”, és tiltsák be olyan tevékenységek finanszírozását, amelyek „a román nép, az alkotmány, a történelmi hagyományok ellen irányulnak”.

A határozat szükségesnek tartja, hogy „kivizsgálják és eltöröljék azon ingatlanok tulajdonjogának a megváltoztatását, amelyek 1920 után a román állam tulajdonát képezték, valamint fogadjanak el egy törvényt, amely korrigálja azon visszaéléséket, amelyekkel egyes ingatlanok, föld- és erdőterületek tulajdonjogát törvénytelenül megváltoztatták”.

A dokumentumot elküldik az elnöki hivatalnak, a parlamentnek, a kormánynak és a pártoknak.

Kapcsolódók

Kimaradt?