Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke szerdán a Marosfői Nyári Szabadegyetem alkalmával felhívta a figyelmet: a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak, és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.

"Nagyon világosan meg kell értenünk: a román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, közép és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok” – fejtegette az előadó.

Szerinte ha eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag egy homogén terület alakul ki. „Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele, mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok" - nyilatkozta Popescu.

Az elnök hangsúlyozta, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat és nem találnak munkahelyeket, "mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul", másrészt a vidéki közösségekben magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot. A Hargita megye Doboly falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak.

"Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak" - magyarázta Popescu.

A Határon Túli Románok Alapítványának elnöke hangsúlyozta, a két megye román lakosságát ugyanolyan jogok illetik meg, mint más román állampolgárokat, az államnak pedig biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek által megmaradhatnak ebben a térségben a románok. Az elnök azt javasolta, hogy az állami költségvetésből különítsenek el egy bizonyos összeget a Hargita és Kovászna megyében élő románok identitásának megőrzésére.