Európa nagy kihívással szembesül: lakásállományának többsége a háború utáni évtizedekben épült, még azelőtt, hogy az energiahatékonysági és földrengésbiztonsági előírások kötelezővé váltak volna.

Románia tökéletesen illusztrálja ezt a kontinensméretű problémát, amelynek drámai következményei vannak a polgárok biztonságára és az Európai Unió klímacéljaira nézve.

Riasztó helyzet Romániában: a lakások 64%-a 1980 előtt épült, ebből 8% még 1946 előtt. A romániai ingatlanállomány mindössze 35%-át húzták fel 1980 után, amikor a szabványok jelentősen javulni kezdtek. A hazai lakásállomány az egyik legrégebbi az EU-ban. Románia közben a harmadik leginkább földrengésveszélynek kitett ország az EU-ban, Görögország és Olaszország után, írja a Hotnews.

A helyzet még súlyosabb vidéken, ahol a 1946 előtt épült otthonok aránya eléri a 10%-ot. A nagyvárosokban (Bukarest, Kolozsvár, Iași) a régi lakások gyakran drágábbak az újaknál, főként a központi elhelyezkedésük és a fejlett infrastruktúra miatt.

Ez az építészeti örökség pusztító következményekkel jár energiahatékonysági szempontból. Spanyolországban például az épületek több mint 81%-a a leggyengébb energetikai osztályokba (E, F vagy G) tartozik. Energiafogyasztás tekintetében az arány 84,5%. Az ingatlanszektor a spanyolországi CO₂-kibocsátás több mint egyharmadáért felelős.

Az európai országok a probléma súlyosságának tudatában nagyszabású energetikai felújítási programokat indítottak, amelyeket jelentős uniós és nemzeti forrásokból finanszíroznak.
Románia elindította a Felújítási hullám programot, 2,8 milliárd lej költségvetéssel, amelynek célja legalább 4.333 épület energiahatékonyságának javítása. A program teljes körű hőszigetelést, a fűtési rendszerek korszerűsítését és az ablakok cseréjét tartalmazza, azzal a céllal, hogy legalább 40%-kal csökkenjen a fűtési energiafelhasználás.

Kapcsolódó

Csökkent az újonnan használatba adott lakások száma

A magánfinanszírozással épített lakások száma csökkent főként, különösen a központi, nyugati és délkeleti régiókban.

ingatlan lakásépítés lakhatás

Bár a források jelentősek, a szakértők szerint a felújítás üteme továbbra sem elegendő. „Amit Spanyolországban évente megcsinálnak, azt tízszeresére kellene növelni” – mondja Dolores Huerta, a Spanyol Zöldépület Tanács főigazgatója.
Romániában egyszerűsítették a finanszírozáshoz való hozzáférést – már nem követelnek társfinanszírozást a tulajdonosoktól, így több család részesülhet a felújításból. A magánszektor is csatlakozott az erőfeszítésekhez, olyan nagy projektekkel, mint az „Hatékony Románia”, amelyet az OMV Petrom és az Energy Policy Group vezet.

Az európai lakásállomány korszerűsítése nemcsak gazdasági és környezetvédelmi szükségszerűség, hanem közbiztonsági kérdés is. Az éghajlatváltozás fokozódó szélsőségei és az EU 2050-ig kitűzött klímasemlegességi céljai miatt az energetikai felújítás stratégiai prioritássá vált.

E programok sikeressége azon múlik, hogy a kormányok képesek lesznek-e egyszerűsíteni a bürokratikus eljárásokat, fenntartani a hosszú távú finanszírozást, és meggyőzni a polgárokat arról, hogy vegyenek részt ebben a szükséges átalakításban, amely alapjaiban formálja át az európai lakhatást.