A romániai közkórházak épületének közel fele nem rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel, 239 épületet fenyeget földrengés esetén az összeomlás veszélye, az orvosok számát illetően utolsó előtti helyen állunk az Európai Unióban, a regionális kórházak építésére vonatkozó ígéret nem teljesült, derül ki a Számvevőszék jelentéséből.

A 64 oldalas dokumentum a 2014-2021-es időszakra vonatkozó romániai kórházi humánerőforrás-gazdálkodást és infrastruktúrát veszi górcső alá, de csak az elmúlt év végén küldték el az államelnöki hivatalnak, a parlamentnek, a kormánynak és az egészségügyi minisztériumnak. A jelentést, amely aggasztó diagnózist állít fel a hazai kórházi rendszerről, a Digi24 hírtelevízió szemlézte. Kiderül, hogy a vizsgált időszakban mindössze két új kórház épült az országban: Iași-ban és Mioveniben. Ugyanakkor jelentős összegeket fizettek ki előzetes megvalósíthatósági tanulmányokra és egyéb, a beruházási célokhoz kapcsolódó tanulmányokra, de azokat végül nem valósították meg, mert nem létezett hozzájuk kapcsolódó beruházási politika vagy stratégia.

A 368 kórházból 68 az 1900 előtt épült ingatlanokban végez különböző tevékenységeket. Az állami kórházak 46%-a nem rendelkezik a katasztrófavédelmi felügyelőség engedélyével. A közegészségügyi hálózatban lévő 3 040 épületből 239-et fenyeget az összeomlás veszélye földrengés esetén. A kórházak 54%-a nem rendelkezik komputer-tomográffal (CT) és mágneses rezonancia-készülékkel (MRI). A meglévő CT-készülékek 26 százaléka és az MRI-készülékek 17 százaléka túllépte a használati időtartamát.

Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban a százezer lakosra jutó orvosok számát illetően, ugyanis 100 000 lakosra 304,7 orvos jut. Országos szinten az orvosi álláshelyek átlagos betöltöttsége 70%-os volt. Nincs terv a szakszemélyzet felvételére, hogy a betegek számára a szükséges szolgáltatásokat biztosítani lehessen. Az Egészségügyi Minisztérium szintjén nem állnak rendelkezésre adatok a más minisztériumok irányítása alatt működő kórházak hálózatáról.

A béralap 2021-ben 2014-hez képest ötszörösére nőtt, amit mind az alapfizetések, mind a személyzeti szintek növekedése motivált. Az  egészségügyi személyzet fizetése átlagosan 3,06-szorosára emelkedett a 2014-es évhez képest. Ennek ellenére továbbra is orvoshiány, a rendszerben szervezetlenség uralkodik, vonják le a következtetést a jelentés készítői.

A jelentés ITT tanulmányozható.