A Hargita hegységre, a Csomád-Bálványos- és a Nagy Hagymás-hegység térségeire elkészült mestertervet mutatták be szerdán a csíkszeredai megyeházán. A terv stratégiai dokumentum, amely hosszú távú fejlesztési keretet biztosít a három térségnek. Célja, hogy a gazdasági fejlődést és környezetvédelmet egymással összhangban valósítsa meg.

Több éves tevékenység végeredménye a szerdán bemutatott mesterterv, emelte ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának leköszönő elnöke a szerdai sajtóeseményen. „A folyamat során Románia összes bürokratikus betegsége felszínre került, ami a fenntartható építkezést, a természettel való jó összhangban való tervezést akadályozza, botlasztja” – osztotta meg a politikus. Kiemelte: a három érintett térség Hargita megye területének mintegy negyedét teszi ki.

„A mestertervben azt szabtuk meg, hogy milyen jövőképet látunk. Az elmúlt tíz évben megtudtuk, mit miért nem lehet ebben az országban, másrészt közben láttuk, hogy merre alakul a világ. Meg kell említenünk a klímaváltozás következményeit, míg tíz éve mindenki sípályákat szeretett volna például építeni, ma el kell gondolkozni a hogyan továbbon. Ez csak egy egyszerű példa, de változott az időjárás, változtak a szabályok, az európai uniós irányelvek és mi is változtunk, tanultunk” – fogalmazott Borboly Csaba.

Kapcsolódó

Rendbe tennék a Hargita-hegységet, de ahhoz az kell, ami nincs: egyetértés

Nemcsak a bürokratikus buktatók, hanem a változó elképzelések is hátráltatják a Hargita-hegység egységes turisztikai fejlesztési stratégiájának elkészültét. Bár jó tíz évvel ezelőtt nekikezdtek, a különlegesen fontos dokumentum – megegyezés hiányában – mindmáig nem készült el. Utánajártunk, hol bukott el, illetve min áll vagy bukik napjainkban is a terv elfogadása.

fejlesztési terv Hargita-hegység Borboly Csaba stratégia megegyezés

Mint Csák László, a mestertervet elkészítő Planificatio tervezőiroda ügyvezetője kiemelte, a mestertervek abban különböznek egy helyi fejlesztési stratégiától, hogy nem foglalkoznak mindennel az oktatástól egészségügyön át az ipari parkokkal, hanem minden egyes térségre megvizsgálják, mik azok a legfontosabb beavatkozások, amelyekre szükség van. Ezek közül vannak olyanok, amelyek sürgősek, és égető problémákra kínálnak megoldást a lakosság és a környezet számára, vannak köztük olyanok, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak az adott térség gazdasági fejlődése számára – osztotta meg a szakember.

A Maszol érdeklődésére Borboly Csaba elmondta, a mesterterv felhasználásával magán- és közberuházások tervezésére is lehetőség adódik. „Pontszerűen készülhetnek el az övezeti rendezési tervek (PUZ), például a Madarasi-Hargitán a szennyvíz-levezetés kérdése ilyen pontszerűen megoldásra váró probléma, vagy a Csomád-Bálványoson a vízellátás ügye. A mesterterv egy recept arra, hogy hogyan fejlesszünk” – fogalmazott.

„Vannak olyan települések, ahol most készülnek a rendezési tervek, ezekben a tervekben már meg tudnak jelenni ezek a fejlesztési irányok. Van egy elfogadott dokumentum, leírták, nevesítették, van hozzá magyarázat, hogy miért van rá szükség. Például az Egyes-kőre vonatkozó elképzelés a rendezési tervben már meg tud jelenni” – emelte ki Csák László.

„Az elkészült mesterterv jó anyag, amire a közbirtokosságok, a vadász egyesületek, az önkormányzatok, magántulajdonosok is figyelhetnek és alapozhatnak” – összegzett Borboly Csaba.