Papíron megerősítették a szakszervezetek szerepét

Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő a társadalmi párbeszédről szóló törvényt.

A jogszabály hatályon kívül helyezi a társadalmi párbeszédről szóló korábbi törvényt, és új szabályozásokat vezet be ezen a területen. Az új rendelkezések többek között megszüntetik a szakszervezetek és munkaadói szövetségek működésében, illetve az intézményesített háromoldalú érdekegyeztetés lebonyolításában megfigyelhető zavarokat, megerősítik a szakszervezetek szerepét, egyértelműsítik a kollektív munkaügyi viták és sztrájkok kezdeményezésére, rendezésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat.

A törvény szerint a társadalmi párbeszéd a kormány, a munkaadók és az alkalmazottak/munkavállalók képviselői közötti tárgyalások, konzultációk vagy információcserék összes formáját jelenti a gazdaság- és szociálpolitikát érintő kérdésekben.A Sanitas egészségügyi szakszervezet korábbi tüntetése a kormány épülete előtt | Archív felvétel/Agerpres

A jogszabályba foglalt meghatározása szerint a szakszervezet az alkalmazottak/munkavállalók önkéntes szerveződése, amelynek célja a munkáltatóval szembeni szakmai, gazdasági, kulturális-művészeti, sport- vagy szociális érdekeik védelme. A kollektív tárgyalási ágazatok azok a nemzetgazdasági ágazatok, amelyekben megállapodásuk szerint a szociális partnerek kollektív tárgyalásokat folytatnak. Ezeket az Országos Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács határozza meg, és a kormány hagyja jóvá.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A törvény többek között előírja, hogy a munkanélküliek is szakszervezeti tagok maradhatnak vagy beléphetnek egy szakszervezetbe. A munkanélküli szakszervezeti tagokat nem veszik figyelembe a szakszervezeti képviselet megállapításához szükséges szakszervezeti tagok számának meghatározásakor.

A vállalatok szintjén legkevesebb 10, ágazatok szintjén legkevesebb 20 alkalmazott/munkavállaló alapíthat szakszervezetet.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?